Helyi pénzrendszerek előnyei és globális helyzete

A helyi pénzrendszer előnyei

Ha egy közösségnek saját pénze van, megteremtheti a teljes foglalkoztatást mindazon emberek számára, akik akarnak dolgozni és van valamilyen szaktudásuk: ez lehet bármi, amire a helyi közösségen belül kereslet van.
Többé már nem fordulhat elő az az eset, hogy bizonyos munkák elvégzésére lenne ugyan igény, és lennének emberek is, akik szívesen elvégeznék ezeket a munkákat, de mégsem dolgozhatnak, mert nincs pénz. 
Szemben a szokványos pénzzel, amely általában elhagyja a helyi közösséget, hogy a lehető legolcsóbb munkát vagy árut  vegye meg, a  helyi pénz szükségképpen helyben marad, helyben forog.  A saját pénzzel rendelkező közösség képes olyan átgondolt és a közösségnek megfelelő fejlődési irányokat kialakítani és fenntartani, amelyeket a külső események csak minimális mértékben zavarhatnak meg.

 Magyarországi helyi pénzek 

1. Kékfrank


A világon 110 millió ember használ helyi pénzt. Egyik közülük, a jogi értelemben utalványként működő Kékfrank, melynek kibocsátója a Ha-Mi-Összefogunk Európai Szövetkezet (Ha-Mi) Elnöke Perkovátz Tamás.

A gazdaság is a kultúra része. A kékfrank a helyi gazdaságélénkítés eszköze akar lenni. A „helyi” alatt Sopront és természetes vonzáskörzetét kell érteni, valamint Ausztria egykor magyar területét is. Nyugati szomszédainknál egyelőre 5 helyen lehet fizetni kékfrankkal, elsősorban a borairól ismert Weninger család vállalkozásainak a jóvoltából. Magyarországon viszont már több mint 350 elfogadóhelyet tartanak számon.

Köztük található az üzemanyagok, kenőanyagok forgalmazásával foglalkozó cégek is. Városi benzinkútjuk shopjában főként olyan áruk találhatók, amelyeket a kékfrankot jegyző szövetkezeti tagoktól szereztek be. A kékfrankot a soproniság egyik jelképének tartják. Nem véletlen, hogy a kékfrankot használók között igen kevés a városba betelepült ember, sokkal inkább a tősgyökeres soproni polgárok jegyzik. Ők ott ebédelnek, ahol lehet kékfrankkal fizetni, ilyen fodrászüzletekben vágatják le a hajukat, kékfrankért vesznek szemüveget az optikusnál vagy tömetik be a fogukat a rendelőben.

A helyi pénz összeköti a térség kékfrankot használó gazdasági szereplőit. Ezt követően pedig tanárosan elmagyarázza, mi is különbözteti meg a helyi pénzt az ország hivatalosan használt pénznemétől.

Az ország pénzét az állam bocsátja ki, s törvény garantálja, hogy az ország területén kötelező azt elfogadni. A magánszemélyek viszont pénzhelyettesítő utalványokat is felhasználhatnak csereszközként. A magyar törvények azonban előírják, hogy ehhez rendelkezni kell egy zárt közösséggel, amelynek a tagjai az egymás közötti elszámolásban alkalmazhatják a helyi pénzt. A kékfrank esetében ez a Ha-Mi.
A rendszert működtető szövetkezet csak tagjainak és partnereinek adhat kékfrankot, azonban a partner már idegeneknek is felajánlhatja, ha ők elfogadják tőle. Tehát bedobhatja például a templom perselyébe is...

Több magyarországi városból is kérték már a soproni helyi fizetőeszközt, a kékfrankot bevezető, épp a rábaközi tallér megteremtésén fáradozó HA-MI-Összefogunk Európai Szövetkezet támogatását saját helyi pénzhelyettesítő megalkotásához. Helyi megkeresések nyomán mostanában Debrecenben, Pécsett, Veszprémben és Szombathelyen is konzultál saját pénzek létrehozásának témájában.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója szerint nem jelentenek a forintnak semmilyen tekintetben konkurenciát az olyan helyi vagy regionális fizetőeszközök, mint a soproni kékfrank, a rábaközi tallér, vagy az esetleg később kibocsátásra kerülő ilyen típusú helyi pénzek.

 2. Suska
 Másik Magyarországon használatos közösségi pénz a Suska.

A Suska egy infláció- és kamatmentes csereeszköz mértékegysége. Egy olyan csereeszköz, ahol 1 óra átlagos munkavégzés 60 suskát ér. Ettől a cserében résztvevők eltérhetnek. A csere létrejötte mindig a két fél szabad megegyezésén alapszik.
A suska használata egy kiváló eszköz, a tudatosság fejlesztésére, az egyéni felelősség felvállalására, valamint korlátlan teremtői képességünk kibontakoztatására.

A Suska forrása a használója. Ha szükségem van rá, megteremtem. Fedezetem pedig a saját munka. Nincsen központi könyvelés, nincs központi elszámolás.
A „csere-bere kör” egy olyan kör, ahol termékeinket és szolgáltatásainkat tudjuk elcserélni egymással.
Alapfilozófia:
·    A csere alapja a BIZALOM, bízunk magunkban és bízunk egymásban.
·    A Suska kör célja egy olyan fizetőeszköz használata, amely forog a tagok között, ezzel serkenti a kreativitást és bátorítja új képességek kifejlesztését.
·    Elismeri az egyén és a közösség értékteremtő képességét.
·    Olyan tevékenységek végzésére sarkall, amely örömet nyújt a végzőjének és általa a felhasználójának is.
·    Bőséget teremt a helyi közösségen belül, de lehetőséget ad más közösség tagjaival való cserére is.
·    Támogatja a helyi termelés fellendülését és ösztönzi a személyes kapcsolatok kialakulását.

 Helyi pénzek globális helyzete

Mivel nem lehet az összes szervezetet számon tartani, néhány megfigyelõ úgy becsüli, hogy kb. 3000 működõ közösség létezik ma a világon, ebbõl több mint 400 Angliában, több száz Ausztráliában és Új-Zélandon. 




Számuk Kanadában, Európában és az Egyesült Államokban is jelentős, és található néhány Mexikóban, Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Bizonyos rendszerekben a résztvevők száma nem éri el a százat, miközben akad olyan is, amely több ezer tagot számlál. Néhányat innovatív személyek indítottak be válaszul a környezetükben jelentkező elbocsátásokra és pénzhiányra, másokat pedig nonprofit szervezetek vagy közösség fejlesztési tanácsadók kezdeményeztek, akik egy speciális gazdasági terület javítására törekedtek.

Bár néhány országban tiltott a helyi pénz létrehozatala, számos más nemzet, beleértve az Egyesült Államokat, Kanadát és Európa többségét, engedélyezi ezeket a rendszereket.
Hamisításnak csak az minősül, ha olyan pénzt nyomtatsz, amely hasonlít a hivatalos pénzre. Ellenben teljesen legális saját pénz kibocsátása, ha az egyáltalán nem hasonlít a hivatalos pénzre. Ez a szabály elősegíti a helyi pénzek különböző fantáziadús megjelenéseit. Például egy vidéki massachusetts-i rendszerben sajátos bankjegyet nyomtattak ki: egy káposztafejet az alábbi szavakkal: “hiszünk a farmokban”.

 Noha sok közösségi pénzrendszer használja a kereskedelem illetve a csere szót a nevében vagy tevékenységének leírásakor, valójában nem közvetlen barter formában (elcserélem a lovamat a tehenedre; vagy egy hét a nyaralómban cserébe egy hét a jachtodon) mûködnek.

Azok a helyi valuták, amelyeket kinyomtatnak, és papírpénzként szétosztanak, ugyanúgy funkcionálnak, mint a hagyományos pénz. Sőt, ha kereskedelmi céllal hozták létre, használatuk után még adózni is kell.





Európai példa: Urstromtaler
Németországban, a hajdani NDK területén fekvő Magdeburgban forgalomban van egy helyi fizetőeszköz, az Urstromtaler, amelyet csak a városban és közvetlen környékén használnak.

Az első látásra a Monopoly-cédulákra hasonlító (ennek ellenére jó minőségű) pénzt több mint 200 vállalkozás - pékség, élelmiszerbolt, ékszerüzlet, étterem, mozi - fogadja el, sőt ha a vásárló óhajtja, a visszajárót (is) abban kapja. Egyébként pedig a városközpontban lévő kibocsátó irodában juthat hozzá, az eurót 1:1-es árfolyamon váltva be.

Az Urstromtaler lényeges tulajdonsága, hogy a bankók bizonyos időközönként folyamatosan veszítenek értékükből, ha nem használják őket (ezt bélyegek felragasztásával ellenőrzik).
Ez arra ösztönzi a használókat, hogy felhalmozás helyett költsék pénzt...

A Soproni kékfrank / MŰKÖDIK / hitelezésben, számlapénzben és elektronikus utalásokban gondolkodnak.

„A leghűségesebb város hátat fordít a forintnak”, „lecserélik a forintot”, „megkerülik az APEH-ot”, „piramisjáték”, „mentőötlet forint szűke idején”, „új fizetőeszköz a gazdasági válság enyhítésére” – olvashatók egyre-másra a soproni "helyi pénzről" szóló írások De miről van is szó pontosan?

 Mondjuk adott egy fodrász, borszaküzlet, benzinkút, mini ABC, amelyek tulajdonosai megegyeznek, hogy egy úgynevezett, jelképes utalványért cserébe nyújtanak szolgáltatást egymásnak, ráadásul kedvezményes áron. Az utalvány jelképes is, és nem is: olyan, mint egy pénz, de jogilag nem az, mégis száz százalékos a forint fedezete. Egy adott bankban ugyanannyi pénz áll (valójában nem áll, hanem kamatozik – s épp ez a lényeg), mint amilyen értékben az utalványok mozognak a körön belül. Egy forint egy helyi pénzt ér. A szövetkezetbe belépő tagok pénz helyett az utalványt használják egymás között, míg pénzük a bankban kamatozik.

Senki nem veszít, viszont mindenki nyer. A rizikó nulla, az állam nem tiltja, a szövetkezetbe belépő vállalkozók és magánszemélyek pedig ezáltal kötelezik magukat arra, hogy helyben költik a pénzüket, a helyi gazdaság életben tartására, erősítésére.

Make money

Lássuk tehát mindezt nevesítve: egy soproni, vendéglátással foglakozó vállalkozó, Perkovátz Tamás arra gondolt, milyen jó volna a válságból nem vesztesként kijönni. Nyugat felé tekintett, s közgazdasági ismeretei révén Ausztria és Svájc példája ötlött az eszébe. Az erős svájci frank (CHF) országában két valuta működik: a pénzhelyettesítő utalványként működő WIR-t (Wirtschaftsringgenossenschaft) 1934-ben hozták létre. A ma már bankként működő szövetkezet saját pénzét Svájc-szerte 60 ezer kis- és középvállalkozás használja, sőt, hitelkihelyezései is vannak. Gazdasági visszaesés esetén a WIR rendszer megerősödik, ha felpörög a gazdaság, csökken a pénzhelyettesítő jelentősége.

Perkovátz Tamás, a HA-MI Összefogunk Európai Szövetkezet elnöke megkeresésünkkor elmondta, a szövetkezetet alkotó közel hétszáz vállalkozó, és magánszemély úgy válhat kékfrank-használóvá, ha száz euró értékű részjegy vásárlásával belép a HAMI-ba, majd forint- és kékfrank számlát nyit a takarékszövetkezetben. A számlájára befizet legalább annyi forintot, amennyi pénzt kékfrankra kíván váltani és mehet is a csere-bere. A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetben a forint kamatozik a tag és a szövetkezet számára is, és bármikor visszaváltható 0,25 százalékos kezelési költséggel.

 Szakmai szócsaták, ellenőrzések, vizsgálódások

 Az MNB, a PSZÁF és az APEH (NAV) ellenőrzésein átesett mind a helyi pénz rendszere, a szövetkezet és a takarékszövetkezet is, de a hatóságoknak nincs kifogása a kezdeményezés ellen. Ugyanis a kékfrank jogi értelemben nem pénz, hanem inkább az étkezési utalványokhoz hasonlít, hiszen az ellenértéket a kibocsátó előre beszedte már.

A kritikák, félelmek sora, mint a legtöbb újdonsággal kapcsolatban, most is hosszú. Közgazdászok felvetik, mi lesz a tagok pénzével, ha a bank csődbe megy. A helyi pénz használói úgy vélik, ez minden bank esetében megtörténhet, azonban a hazai tulajdonban levő Rajka és Vidéke a gazdasági válságban is stabil eredményeket hozott, nem szorult sem milliárdos, sem milliós segítségre – a többi bankkal ellentétben.

Mint megtudtuk, Perkovátzék több bankot, takarékszövetkezetet is felkerestek ötletükkel, azonban egyedül a Rajka bólintott rá, ugyanis rájöttek: ha nem ők csinálják, megteszi más. A takarékszövetkezetnek egyre több tagja lesz, nő a forgalom, a tagok számával arányosan növő forint fedezet növeli kihelyezési lehetőségeiket, így nagyobb bevételre tesznek szert. Tehát mindenki jól jár.

A vállalkozók a kékfrankkal fizetőknek 5-10 százalék kedvezményt adnak, valamint némelyek törzsvásárlói kártyát. A veszteséget a helyi forgalom növelése érdekében vállalják.

Szakemberek szerint aggodalomra adhat okot a kékfrank hamisításának lehetősége is. Sopronban járva megtudtuk: a helyi pénz kibocsátója a Magyar Nemzeti Bank nyomdája, mivel bankjegyet csak az MNB bocsáthat ki. Akárcsak a forint, a kékfrank is dombornyomású, fémszállal, UV-védelemmel, mikroírással ellátott vízjeles papír, minden címleten, még az ötszázason is a magyar húszezres bankjegyhez hasonló hologram látható. Tehát a hamisíthatóság szempontjából a kékfrank biztonságos. A papírpénz címletei azonosak a forintéval, s helyi híres-neves embereket, a környék büszkeségeit ábrázolják, hátoldalukon pedig a jellegzetes tájegység, épületek képei láthatóak.

Garancianevek az oldalukon

Úgy tűnik, az ötlet sikeres. Ráadásul az euro-t megelőző ECU szülőatyja, a gazdaság egyik opinion leader-je, Bernard Lietaer is a diverzifikációra esküszik, amely a jelenlegi sérülékeny rendszert stabilizálhatná. Néhány héttel korábbi magyarországi látogatásán Brazília és Uruguay pénzügyi tanácsadója rávilágított: az IMF negyvenéves történelmében csaknem 270 pénzügyi összeomlás volt a világban. Ideje egy új rendszert kiépíteni, amelynek részét képezhetnénk a helyi, utalványpénzek.

– A HA-MI igazgatóságában helyet foglal az országos IPOSZ alelnöke (Ipartestületek Országos Szövetsége). A felügyelőbizottságban találjuk az Országos Kereskedelmi és Iparkamara alelnökét, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Közigazgatási Karának dékánját, akik nem véletlenül a partnereink. Talán nem vagyunk olyan rossz úton – mondja Perkovátz.

 Hova tovább?

– Meg sem tudom számolni, hányan kerestek fel az ország különböző részeiről, negyvenen biztos. Látják, hogy jól működik a szövetkezetünk. A rábaközi tallér után a legjobban a balatoni korona halad: a veszprémi régióban öt város szövetkezett egy bankkal – beszél a távlatokról Perkovátz.

 Az már biztos, hogy Veszprém, Várpalota, Balatonalmádi, Nemesvámos, Balatonfüred lakói hamarosan új bankót használhatnak. Az íróasztalon vannak még Mosonmagyaróvár, Baja, Pécs, Székesfehérvár, Kecskemét és Hédervár környékének tervei.

A Rábaközi Tallérral kapcsolatban felkerestük Hutflesz Mihályt, a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület alelnökét, aki Hámori Györggyel, Kapuvár polgármesterével létrehozza a kékfrankkal is konvertibilis rábaközi tallért.

– A térségben a Rábaköz hátrányosabb gazdasági helyzetű. Rájöttem, a vidékfejlesztés patrióta szemlélet nélkül nehezen valósítható meg, így a források helyben tartása miatt beléptünk a HA-MI-ba – magyarázza az alapvetéseket Hutflesz Mihály. A 64 rábaközi település 72 ezer lakosát és 3500 vállalkozását alapul véve Hutfleszék reményei szerint nem légüres térbe születik meg a tallér. – A pénzhelyettesítő utalvány nem cél, hanem eszköz: a helyi gazdaság, erőforrások, fogyasztás, azaz a helyi piac erősítésére szolgál majd ugyanazzal a szisztémával, mint ahogy a kékfrank működik az osztrák határon is átnyúlva. A makrogazdaság szintjén a GDP-hez ugyan nem járul hozzá, azonban a helyi gazdaság jövedelmezőségét mindenképpen növeli. Ezért nem mindegy, hol vásárolunk. Amit lehet, a helyi termékeket kínáló üzletekben veszek meg, mivel segíthetek vele a szomszédnak, cserében ő is nálam költi a pénzét – vélekedik Hutflesz. 

 A rábaközi tallér fedezetét is a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet kamatoztatja, és a két utalványpénz elfogadóhelyei azonosak. Megtudtuk, a külsőre különböző bankóval a Rábaközben élők is megmutatják a tájegység híres szülötteit, büszkeségeit, hagyományaik helyi sajátosságait a címleteken keresztül. Ezt úgy kell elképzelni, mint az Euro fémpénzeinél: az egyes tagállamok az általuk kibocsátott érmék hátuljára a maguk jellegzetes szimbólumát nyomják – tudtuk meg Hutflesz Mihálytól. Elmondta, a tallér kivitelezése hosszú folyamat, most még a grafikus néhány arculati elem megtervezésével hátravan, de az idei évben szeretnék, ha megvalósulna az első tranzakció.



A kékfrank szülői pedig már a hitelezésben, számlapénzben és elektronikus utalásokban gondolkodnak.

Veszprém balatoni koronával fizetne, az MNB kételkedik

Veszprém saját pénz bevezetését tervezi. A balatoni korona a készpénzt helyettesíthetné regionális szinten. Azt mondják, használata semmilyen komoly kockázattal nem jár, a bevezető önkormányzatnak azonban pár éven belül hasznot ígér. A jegybanknak erről kicsit más a véleménye.

 Porga Gyula, Veszprém polgármestere a közrádióban azt mondta, az önkormányzat a helyben elkölthető pénzhelyettesítő eszközök forgalomba hozatalától a helyi vállalkozások gyarapodását várja, és természetesen arra is számít, hogy az önkormányzat készpénzhez jut majd. A kezdeményezéshez Balatonfüred, Balatonalmádi és Várpalota önkormányzata is csatlakozott, a négy önkormányzat 2012. január 1-jétől tervezi bevezetni a saját pénzt, de a szerkezet lehetővé teszi új további települések csatlakozását is.

Az önkormányzati fenntartásában működő intézmények, színházak, kulturális intézmények automatikusan elfogadóhelyek lesznek, de az együttműködésnek fontos szereplője lehet a megyei kereskedelmi és iparkamara is. Porga arra számít, hogy sok helyi vállalkozó regisztrálja magát elfogadóhelyként, és vizsgálják annak lehetőségét is, hogy, hogy ezek a helyi vállalkozások az iparűzési adót helyi fizetőeszközben, tehát a balatoni koronával fizethessék a csatlakozott önkormányzatoknál. A balatoni korona egyébként klasszikusan pénzszerű utalvány lesz, ugyanúgy néz majd ki, mint egy forgalomban lévő bankjegy, sőt, lehet, hogy a tervezője is az lesz, aki a jelenleg használatos forintot megálmodta-tudatta a Kossuth rádió.

Porga Gyula

 – A helyi pénz fő funkciója, hogy egy adott térségben forrást biztosítson a helyi forgalom számára. Akkor sikeres, ha kellő vállalkozás és település csatlakozik a kezdeményezéshez. Minden helyi pénznek forintalapú fedezete van a bankban, így bármikor visszaváltható. Jóval nagyobb forgási sebessége van, mint a forintnak. Cél, hogy az adott térségben a helyi vállalkozások nagyobb haszonhoz jussanak – mondta Leitold László a Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese.
Leitold László hozzátette, hogy a Kinizsi Bank örömmel áll a kezdeményezés mellé, hiszen a helyi bank a forgalomba hozatalnál és a visszaváltásnál elérhetőbb.

A kezdeményezéshez a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is csatlakozott, erről Markovszky György elnök tartott tájékoztatást. Elmondta, közös érdekük az önkormányzatoknak és a vállalkozóknak, akik ebben a térségben szeretnének megélni. Identitáserősítő szerepe is van a balatoni korona bevezetésének, mivel a szereplők összetartozni kívánnak, ezáltal a helyi piac erősödhet, mondta.

Balatonfüreden már régóta megfogalmazódott a helyi pénz bevezetésének gondolata, azonban egyedül még nem tudta bevezetni a város. Dr. Tárnoki Richárd, Balatonfüred jegyzője hangsúlyozta, hogy örömmel csatlakoztak a kezdeményezéshez. Pál Károly, Várpalota Város Polgármesteri Hivatalának városmenedzsere elmondta, hogy a turizmus erősödését látja ebben a kezdeményezésben, így ők is örömmel csatlakoztak a helyi pénz bevezetéséhez.

A balatoni koronát várhatóan 2012. januárig vezetik be az önkormányzatok.
 ..................................................................................................................
Az MNB kételkedik, egy nemrégiben megjelent tanulmányában kritikát is megfogalmaz a helyi pénzekkel kapcsolatban.

Az utalványnak számító helyi pénzek elterjedése marginális, és a nemzetközi tapasztalatok alapján nem is várható szélesebb körű elterjedésük, ezért nem jelentenek konkurenciát a forint­nak – közölte a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya. A jegybank ugyanakkor kezdeményezni fogja, hogy valamennyi utalványra – beleértve a helyi pénzeket és a mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendű meleggétel-utalványt is – egy­értelmű jogszabályok vonatkozzanak.

Jelenleg az utalványokra nem vonat­koz­nak az ügyfél- és fogyasz­tóvédelmi szabályok, az utalványok kibocsátására, kezelésére sincs előírás. Így nincs garancia arra sem, hogy az ügyfelek ne szenvedjenek kárt. Ráadásul gazdasági jelentősége miatt ez a kockázat jóval nagyobb a cafetéria-utalványok esetében, mint a helyi pénzt.
             http://www.veszprem.hu/veszpremieknek/hirek/gazdasagi-hirek/2204-balatoni-korona

A Helyi pénz nem csodaszer, viszont közösség erősítő .
Mérsékli a pénz elszivárgását .
VIDÉKRŐL A FŐVÁROSBA ,
keletről nyugatra , délről északra .