2015. május 9., szombat

Egymillió Forintos Bébi program .

Mindenkinek el kel ismerni Magyarország bajban van.
Kevés gyermek születik, fogy a Magyar.

Ki  fog 30 év múlva, dolgozni , adót fizetni?
Eltartani a nyugdíjasokat és gyermekeket szülni és felnevelni?

Egy szülőképes nőre 1,2 gyermek jut .
Minden nemzedék egyre kisebb létszámú.
1990-ben  10 millióan éltünk kis hazánkban.
Előre láthatóan 2050-ben  9 millión leszünk és ez becsült adat.
Több mint 3- millió nyugdíjas, néhány százezer gyermek.

Másik  hasonlóan nagy probléma Magyarországon kevés a működő töke. 
A nemzeti jövedelem igen kis részét takarítjuk meg .
Magyar állam ara büszke hogy  2.9-3% h tartja a költségvetési hiányt.
Adósság csak nő, gyermekeink jövője bizonytalan .

Javaslatom a következő.
Minden Magyarországon élő anya és gyermeke születésekor kapjon. 
1  Millió forintot. 
Magyarország kormánya bevezette a Babakötvény pogromot.
 42 500 forinttal nyitnak számlát minden gyermeknek.
Ősszeg jelképes , a szülök nemigen tesznek be további pénzeket a számlára.
1.  Alapesetben.
Pénz felét 500.000 forintot egyenesen a gyerek "Baba kötvény" számlájára utalnak.
Másik felét az anya kapja mint adózót jövedelmet. 
500.000 forintból adók járulékok levonása után marad 390.000  forint.
Ezt szabadon elköltheti saját maga és gyermeke életminőségének javítására.
Vagy tartalékolhatja, bármire.
2. Lehetőség van az anya döntése alapján  teljes 1 millió forintot a Babakötvény szálára utalni. 

542.500-1042.500 forintos induló tőke már jelentős segítség lehet a gyermek jövőjének biztosítása szempontjából .
18  évesen lesz mihez nyúlni, tandíját fizetni stb .

3. Kis hazánkban fontos volna több gyermek születése egy családban .
Azok a nők akik 30 éves korukig nem szülnek, azoknak már egy vagy egy gyermekük sem születik .
Három vagy több gyerekes anyukák 30 éves koruk ellőt megszülik az első két gyermeküket.

Ösztönözni kell a mihamarabbi Fellelős gyermekvállalást .

28. életévét be nem töltőt Érettségizett anya és második gyermeke születésekor
 további  1 millió forintot kapjon .
Hogy elősegítésük a fellelős döntést csak Érettségizett nőknek járjon a második millió forint.
Az előző feltételekkel 1 millió az anyukának, 1 millió a gyermeknek .

Ez némiképp ellensúlyozná hogy ebben az országban,
 a kétgyermekesek relative legrosszabb helyzetben vannak .
1. gyermekes 2 keresős családokban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem.
3. gyermekesek sokféle, magasabb szintű kedvezményt, juttatást kapnak.
2. gyermekesek dupla kiadásaik vannak, plusz kedvezményekből viszont kimaradnak.


Óvatosak úgy gondolhatják a legszegényebbek, társadalom peremére kerültek csak a pénzért fognak gyereket szülni. 
Megkapják a pénzt utána államra bízzák azok gondozását, eltartását. 
Ennek megakadályozására  24 év alatti anyukák csak akor kapják meg a kezükbe,
 a nekik járó pénzt ha van értségijük .
Ilyen esetben a teljes 1 millió forint a gyermek baba kötvény számláján landoljon .

Beszéjük róla menyibe fog kerülni ?
2014-ben 91 500 gyermek született .
Második gyermek után járó további 1 millióval  együtt kb
100.000 szorozva  1 millióval  100-110 Milliárd.

Ennek többszörösét költjük évente pl bankok megmentésére .
Városok főtérire, stadionokra stb. 
Persze ezekre a beruházásokra is szükség van valamilyen szinten . 

Ne felejtsük el a  Baba kötvény számlákon levő pénz nem csak kamatozik.
Hanem gazdaság fejlesztésére , működtetésére lehet használni.
10 Év alatt 600-700 milliárd forint megtakarítás, alaphangon .
600-700 milliárd forint hazai működő töke a gazdaságban .
Amennyien 15-20 millió forint egy új  versenyképes munkahely létrehozása.
Több tízezer új munkahelyet, fejlődő gazdaságot jelent .
Mindnyájunknak egy  Jób Szerb Jövőt hozhat.
Remélhetőleg több tízezerrel több gyermek fog születni a mi éltünkben .



Emberek nem gondolnak a jövőre és a Magyar állam sem .
Ezzel a javaslattal mindkettő jó arányba változna.


Ezt a blogbejegyzés józan paraszti eszemre hagyatkozva írtam.
Előre is elnézést kérek apróbb hibákért stb. 

Fojt.köv..

2015. április 29., szerda

Szatyor bevásárló közösség


A közös bevásárlás lényege, hogy 50-70 km átmérőjű körön belül szervezik össze a fogyasztókat és termelőket.

A vásárlók pár nappal előre jelzik az igényüket, így amikor megérkezik:
  1. Friss terméket kap
  2. Pont annyit kap, amennyire szüksége van
  3. Az ára kedvező, mert minimalizált az árrés
  4. A fogyasztó  a direkt marketinges árat kapja
  5. A termelő  nem termel fölösleget, mert tudja mikorra mennyit kell szállítania
  6. Nem kellenek fölösleges tartósítószerek
  7. Közvetlen kapcsolat lehetséges a termelő és fogyasztó közözz a legjobb termék érdekében
  8. Nincs raktározási költség, a szállítás is optimális
Linkek :
http://hu.alternativgazdasag.wikia.com/wiki/Szatyor_Bevásárlói közösség

http://www.zsambokibiokert.hu/#!elerhetosegeink/c1nfi

http://www.szatyoregyesulet.hu/

http://szatyorbolt.hu/

2014. december 24., szerda

A Pénzről Minden Igazság

A tanulmány elismeri, hogy a gazdaságbeli pénz nagy részét a kereskedelmi bankok állítják elő kereskedelmi hitelek kibocsátásával. Ez a pénz, idézzük a tanulmányt, ” a kölcsön jóváhagyásakori tollvonás pillanatával jön létre" 
Azaz amikor enter-t nyomnak, hogy megkapd a hiteled – akkor hozzák létre azt a pénzt, amit neked kölcsönadnak, maguk is – csak te a gyerekeddel tölthető idő helyett munkával töltött idővel fogod a tőkét és az erre való kamatösszeget nekik visszafizetni, abból a gazdaságban meglévő pénzmennyiségből, amiben eleve benne sincs a kamatnak megfelelő pénzmennyiség, mert maga a bank csak a tőkét hozta létre, na meg a kamatért járó követelést a te saját aláírásoddal, plusz adott neked időtöltést – úgy 30-40 évre). Tehát még a kamatkövetelésért sem hibáztatható, mert még azt a követelést is te hoztad létre. A fedezet az aláírásod, te magad, a lelked, a bank pedig semmit nem gyártott, csak aláírást és az ördög ígéretét. Semmiből teremtenek valamit, ezáltal nagyobbak, mint Isten, ahogy ők szokták fogalmazni. Te pedig nyomorogsz. Mi mind. A 99%.

Hol a Forex központja???

Senki nem beszél erről (kivéve TraderBambu-t). A bankoknak ugyebár van szabályozó központja, a központi bank. Sőt még azoknak is van, a BIS. Az árutőzsdéknek van központja. A részvénypiacoknak, A Tőzsdének is vannak központjai.
A valuapiacnak, a ForEx-nek (Foreign Exchange) hol a központja? SEHOL! Miért? Minden agyon van szabályozva, még így is mindent el lehet követni a nagysrácoknak, de hogyis-hogyse, a Forex pont nincs szabályozva. Ja, hogy akkor nem lehetne országokat megrángatni egy jó short rally kedvéért, vagy bespajzolni long menésre, mikor államcsőd-riogatás idején “rosszak” (pont akkor a legjobbak nekik) az átváltási arányok?
Erről miért nem beszél semmilyen politikus, szakértő? Ja mert nem tudja. Peersze. Minden piac szabályozva van, csak ez nem és nem tűnik fel. Hogyan alakult például az ki, hogy a céundában, ahol a ruhákon 4-5 ország pénznemében volt rajta az ár, minden környezetünkbeli ország pénznemében 2, 1-ben 3, és a miénkben volt csak 4 számjegyű egy hosszú ujjú? Pedig nem teljesítenek két számjeggyel jobban a környező országok Magyarország körül és nem dolgoznak a Magyarországon élők NÉGY számjegynyivel rosszabbul vagy négy számjegynek megfelelően kevesebbet a környezetében élőkhöz képest. Hogyan alakult ki, hogy mely ugyanolyan gyenge gazdaságú ország pénzneme ért tízszer-negyvenszer-százszor annyit, mint egy adott másik ország pénzneme? Isten teremtette volna így?
Se Cobra, se David Wilcock, se Karen Hudes, se egyik pénzügyi leleplező, senki sem beszél erről. Pedig nincs központja. Pedig kellene. Csak a háttérbirodalom érdekei mást kívánnak. Vajon kik szolgálnak két urat és kik tudatlanok?  
A Nemzetközi Fizetések Bankja, a világ központi bankjai többségének hivatalos központi bankja, balra egy Hilton hotel, jobbra a pályaudvar, a svájci-német-francia határon. 

A világ jegybankjai többsége a svájci-francia-német határon, Svájc
Bábel Basel városában levőtoronyszerű épület , a Bank for International Settlements, Nemzetközi Fizetések Bankja felé köteles elszámolással, mely hivatalosan elismerten, MAGÁNBANK. (a FED is véletlenül a Yellow Pages-ben nem a közszektor részlegben, hanem a magánvállalkozások részlegben szerepel).

A pénzrendszer megújítása mellett, a sátánista elitet szolgáló jelenlegi krematisztika/pénzgazdaság megújítása és annak a reálgazdaságtól való elválasztása mellett, az állami jegybankok köztulajdonosítása (nem államosítás!) mellett a megoldás a monokultúrális pozitív kamatú pénz egyeduralmával való felhagyásban áll.Hiába van USD, JPY, AUD, CAD, CHF, HUF, minden ország csak 1 pénzt használ MINDENRE.
Kalapáccsal főz, kertészkedik, ír, kanalazza a levest, gondozza a gyermekeit; mindent egyetlen egy eszközzel. Ez beteges, de profitábilis szűk csoportoknak, elősegíti a tartalékolást számukra, és centralizálja és koncentrálja a hatalmat, a patriarchális és piramidális társadalmak alaptétele. 
Már az ókori Egyiptom is, de a sötét-középkor előtti európa, a centrális középkor is ennek köszönhette sikerét: a kiegészítő/komplementer fizetőeszközöknek/valutáknak/pénznemeknek/pénztípusoknak.
Ezek legfontosabb tulajdonsága az, hogy a profitszivattyú ne tudjon rajtuk működni, illetve a centralizáló-koncentráló mechanizmus ne tudjon működni. Ezekhez két dolog kell: a helyi-ség vagy specifikáltság és a negatív alapkamat. Utóbbit el szokták felejteni, pedig az fontosabb, mint az előbbi.
helyi-ség miatt helyi pénzeknek (magyar hivatalos körökben készpénzhelyettesítő utalványoknak) szokták ezeket nevezni, ám amint digitális, máris nem helyi. Másrészt egy ország, egy országokon átívelő régi, (pl. Erdély+Magyarország) is összefogható ilyen eszközökkel, melyeket az Európai Unió, most tessenek figyelni, TÁMOGAT. Sorry.
specifikáltság úgy érthető, hogy pl. csak idősgondozásra, csak mezőgazdasági munkákkal kapcsolatra, csak cégek közötti elszámolásra, csak gyerekek edukációjára használható az adott kiegészítő pénznem.
Litvániában a DORA-Land például a fiatalok-idősek közötti gondozás és tudásátadás jutalmazására szolgáló, időalapú, tudásmenedzsment kiegészítő fizetőeszköz.
A svájci Benevol kanton St. Gallen falujában a Zeitboerse(.ch) egy időalapú idősgondozási kiegészítő valutáról beszélhetünk, mely Európa első Fureai Kippu-ja, ami Japán ugyanezen megoldása, mely a világon az első volt. Hasonló még a kiss-zeit.ch .
Bernard Lietaer (lietaer.com), egykori kockázatialap-kezelő, központi bankár, az ECU, az euró őse egyik kidolgozója, jelenleg a Sorbonne professzora, a Cyclos nevű kiegészítő pénznem szoftvert támogatja (nem kap érte semmit).
A Cyclos-t a holland STRO Foundation (socialtrade.org) fejlesztette ki,
 Uruguay-ban és Brazíliában C3 néven Lietaer segítségével
Cyclos 4 Közösségek Világszerte
Cyclos 4 Közösségek Világszerte
vezették be, ott ezt a helyi adóhivatal is elfogadja.

A KÖVETKEZŐ LEGFONTOSABB: amint egy adott ország adóhivatala törvényi erővel kötelezve van egy kiegészítő pénznem elfogadására, onnantól kezdve lesz az valóban kiegészítő pénznem és a helyi valuta méltó társa, kiegészítője. Egy ország valutája attól annak az országnak a valutája, hogy abban szedi az adót. Pont.
Innentől kezdve beszélhetünk kevésbé patriarchális társadalomról, a multikulturális pénzrendszer felé való elmozdulásról, a centralizálás-központosítás csökkentéséről. (lásd Lietaer könyveit a történelem kiegészítő pénznemeiről a New Money for a New World c. könyvében).
jólétet nem a markunkban lévő pénz darabszáma határozza meg egy alapvető szint után, de működését tekintve még előtte sem. Hanem a pénz FORGÁSI SEBESSÉGE határozza meg(“velocity of (the circulation of) money”).
Ezek a kiegészítő pénznemek arra jók, hogy csak adott feladatra és/vagy csak adott helyre jók felhasználásra, másrészt ellentétben az USD-EUR-HUF (így sorban függnek egymástól mellesleg, hiszen a Forint euró fedezetű, az Európai Központi Bank teljes egészében dollár fedezetű) működésével ellentétben (amelyeket az adott központi bank mindig pozitív kamatra ad kölcsön az adott állam kincstárának, amely kamat, amikor vissza kellene fizetni neki, az eleve nincs is benne a rendszerben, hiszen levegőből lett, innen a mostani világpénzügyi-zűrzavar) negatív kamatlábbal adhatók ki (ez lenne AZ alapfeltétel, és a helyi-ség/specifikusság csak a második).
Silvio Gesell, aki a modern világban a kiegészítő pénznemeket újra felfedezte és bevezette az ausztriai Wörgl-ben (abban a régióban, ahonnan a szabadkőművesség is ered, mellesleg), hajós kereskedőként azt figyelte meg, hogy vajon miért sietnek annyira a munkások, miért cél az, hogy a hajó minél kevesebbet álljon a kikötőben? Mert akkor nem dolgozik, nem termel hasznot senkinek. Biztonságban van, csak épp nem arra találták ki, hogy ott legyen a kikötőben. A pénz pont ilyen.
Felhalmozásra egy másik kiegészítő pénznem kell. Nemzetközi kereskedelemre nem jók a helyi pénzek, arra globális pénz kell (de arra is lehet többféle, pl. külön a krematisztikának, azaz a pénzgazdaságnak és külön a reálgazdasági nemzetközi együttműködésnek; lásd Lietaer Terra TRC globális kiegészítő pénznem kezdeményezését). A számlapénzek pénzneme nem lenne szükségszerű, hogy ugyanaz legyen, mint a fizikai kereskedelemben mozgó pénzek. A kereskedelemben és az adóbevallásban lehetne más pénznemet használni.
Így azonban hatékonyabb a rendszer, multikonvertibilis és brilliáns. És törékenyebb is. Mint egy szójaültetvény. Egyetlen olyan betegség, kártevő üsse fel a fejét, amire nincsenek felkészülve és sokezer hektár odavész. A pénzrendszer válságainál is pont ugyanígy működik, mert monokultúra van, ami életellenes, csakúgy, mint az ültetvényezés. Ha nagyon ügyesek vagyunk, lehetne jól csinálni, elvileg. De nem úgy néz ki, hogy ez lenne.
Csak az IMF 2008-as tanulmánya szerint is 124 rendszerszintű bankválság, 208 pénznemválság, 63 egyedi államcsőd (sovereign debt default) van a rendszer háta mögött 1970 és 2007 között. Az előző 300 évben pedig 48 nagyfokú válság. Természetesen mindegyik váratlanul ért mindenkit és úgy csodálkoznak, mintha a világtörténelemben először történt volna. Ha neked ennyiszer meghibásodna az autód (nézd meg újra a számokat), nem gyanakodnál, hogy valami nem oké? Ha ennyiszer hányna a gyereked, nem kezdene derengeni valami, hogy tán valami baj van? Neeeem, minden rendben vaaan, ugye kislányom?
Eredeti Magyar cikk:   tinyurl.com/aPenzrolMindenIgazsag 
Az én blogbejegyzésem ennek a kivonata .
A cikk eredeti címe ez volt: A Londoni jegybank leleplezte a bankrendszert és Helyi Pénzek és Alapjövedelem – Frissítve 2
Világhelyzete volt oly teljesszívű és egy az egyben megosztotta a cikket ebben a bejegyzésében “A pénzről minden igazság ! A Bank Of England tanulmánya elismeri, hogy a semmiből teremtik, amit Te rabszolgaként használsz” címmel, később mi is átírtuk a címmet.

Hasznos információk .

Helyi Pénz Blog Magyarul

helyi pénz blogAz Exopolitika Magyarország által készített Helyi Pénz Blog tartalmazza
- a letölthető fájlokat a Cyclos lefordításához,
- Magyarország legnagyobb helyi pénz cikkgyűjteményét
- Magyarország legnagyobb helyi pénzekről szóló aktív élő linkgyűjteményét
Kantincs a képre 

2014. augusztus 2., szombat

Bitcoin egy digitális fizetőeszköz,Rakd össze a képet.

Mi is az a Bitcoin?
Röviden: A Bitcoin egy digitális fizetőeszközt, a bitcoinokat (BTC) kezelő rendszer. A bitcoinok csak az elektronika és az internet világában léteznek, fizikai valójuk alapállásban nincs, báregyesek már ezzel is kísérleteznek. Használatuk egy igen egyszerű, nyílt forráskódú, ingyenesen letölthető kliensprogram segítségével lehetséges. Bitcoinhoz jutni vásárlással, azok termék vagy szolgáltatás ellenében való elfogadásával vagy bányászattal (lásd lejjebb) lehet.
A kliensprogram: Letöltés, telepítés és elindítás után a program rögtön generál nekünk egy nyilvános számlaszámot, amit bárkinek megadhatunk, és erre már utalhatnak is nekünk pénzt. Ahhoz azonban, hogy a program kezelői felületén is megjelenjenek a beérkezett összegek, annak először le kell töltenie az eddig lezajlott tranzakciók adatait; ebbe az elindítást követően azonnal, automatikusan belekezd, és órákig is ellehet vele. Amint azonban végzett, máris elkezdhetjük használni, bárkinek küldhetünk vele mi is bitcoinokat, és fogadhatjuk a másoktól beérkező összegeket is.
Biztonság: A Bitcoin rendszerét egy teljesen decentralizált, igen erősen védett és biztosított P2P hálózat alkotja. Ahhoz, hogy az ember bármit is illetéktelenül átírhasson vagy meghamisíthasson a rendszerben (például soha nem létezett bitcoinokkal töltse fel a számláját), a hálózatot alkotó gépek több, mint a fele fölött kellene rendelkeznie. Amíg ennél kevesebb áll a rendelkezésére, addig nem fog tudni csalni. Ezen túlmenően pedig a rendszer a jelenleg ismert legfejlettebb kódolási eljárásokkal (ECDSARIPEDM-160SHA-256) védi a benne mozgó adatokat.
Átláthatóság: Mivel a rendszer nem tartozik senkihez és semmihez (karbantartását és fejlesztését egy önkéntesekből verbuválódott csapat végzi), és központja sincs, így az új bitcoinok előállítását és a tranzakciók nyilvántartását is kollektíve a hálózat végzi. A tranzakciók listája teljesen nyilvános – automatikusan eljut a hálózathoz csatlakozó valamennyi géphez, és online is folyamatosan ellenőrizhető -, könnyen nyomon követhető rajta minden egyes bitcoin vándorlása a keletkezésétől kezdve. Ennek ellenére azonban a rendszer mégis teljesen anoním, mivel a számlacímek nem többek egy matematikai algoritmus által előállított hosszú betű- és számsorozatnál, és senki nem köteles megadni hozzá semmilyen adatot magáról (megteheti, de nem köteles; a rendszer használatához semmilyen egyéb személyes adat nem szükséges, csak ez a betű- és számsor).
Pénzkészlet és érték: Új bitcoinok átlagosan tíz percenként, 50-esével kerülnek a rendszerbe, egy lejjebb részletezendő folyamat keretében. Az 50-es érték négyévente megfeleződik, így egy idő után a számuk 21 millió körül fog tetőzni (jelenleg mintegy 6 millió van forgalomban). Mivel azonban az irántuk való kereslet a jelek szerint már most is gyorsabban nő, mint ahogyan a bitcoin-készlet gyarapodik, a jövőben pedig nyilván még inkább így lesz a helyzet, ezért a bitcoinok az idő múltával egyre értékesebbé válnak, vagyis deflálódnak. Amennyiben ezt riasztónak találod, úgy kérlek olvasd el ezt az írást.
2011 áprilisában egy bitcoin értéke átlagosan 6$ körül mozgott, míg július első harmadában már 15-17$ körül (a bitcoinok értékét tehát kizárólag a belőlük rendelkezésre álló összmennyiség (kínálat) és az irántuk fennálló kereslet mértékének viszonya határozza meg). Bitcoinokat venni és eladni lehet erre szakosodott online váltóktól (mint amilyen például azMtGox és a TradeHill) – és bárki mástól is, aki szeretne venni vagy eladni. Hazai viszonylatban a legkönnyebben itt kereshetsz vevőket és eladókat.
Mivel a bitcoinok a végtelenségig oszthatóak, a 21 millióban maximalizált végső mennyiségük semmiféle gondot nem jelent. Az értékük – világosan előre látható és kiszámítható – növekedésével úgy lehet egyre kisebb töredékeiket használni, ahogyan az szükségessé válik. Jelenleg a rendszer nyolc tizedesjegyig engedélyezi a bitcoinok bontását (tehát 0,000.000.01 BTC a legkisebb kezelhető egység), de ez később, szükség esetén minden további nélkül kitolható még bármeddig.
Utalás és sebesség: A bitcoin-tranzakciók gyorsak és lassúak is egyszerre; gyorsak, mert mindössze tíz percet (vagy néhányszor tíz percet – ennek kifejtését lásd lejjebb) vesz igénybe a teljes lebonyolításuk, magasan verve így a bankok jó egy napos (belföldi utalásoknál) és több napos (külföldi utalásoknál) munkaidejét. Viszont lassúak is, mert míg a bankok szinte azonnal adnak visszaigazolást a tranzakcióról, addig a Bitcoin csak akkor igazol vissza egy tranzakciót, ha az már ténylegesen lezajlott. Ha azonban egy tranzakció már valóban lezajlott, onnantól sehogyan sem vonható vissza, mindenféleképpen végleges marad. Az elutalt pénz felett eztán már csak az új gazdája rendelkezhet.
Védelem: Mi több, bármely adott bitcoin felett csak az rendelkezhet, akinek épp a tulajdonát képezi, ő viszont mindig és mindenkor; mivel a hálózatnak nincs lekapcsolható központja, ezért a bitcoin-számlákat befagyasztani és a rajtuk tárolt összegeket lefoglalni sem lehet. Ez csak a teljes hálózatot alkotó minden egyes gép lekapcsolásával lenne kivitelezhető.
Valós veszélyt itt leginkább csak az jelenthet, ami a hagyományos pénz esetében: ha ellopják tőlünk. Ez akkor történhet meg, ha valaki akár élőben, akár neten keresztül illetéktelenül hozzáfér a gépünkhöz, és vagy ellopja a bitcoinjaink kezeléséhez szükséges titkos kulcsunkat tartalmazó fájlt (Application Data\Bitcoin\wallet.dat), vagy ha a gépünkről a Bitcoin kliens felhasználásával a nevünkben indít tranzakciókat, helyettünk költve a pénzünket. Ezért érdemes a lehető legjobban gondoskodni a gépünk védelméről, és biztonsági másolatokat is készíteni a wallet.dat-ról (ehhez számos hasznos tippet találhatsz itt).
Most pedig rá is térhetünk az alapvető szakkifejezésekre. Nyugalom, nem lesz bonyolult. :)Elsőre a következő három alapszóval érdemes tisztában lenni: blokk, blokklánc(olat) és bányászat. Ezek jelentése a következő:
blokk: A tranzakciókat a rendszer nem egyenként, hanem több tranzakciót magában foglaló kötegekben, ún. blokkokban kezeli.
blokklánc(olat): Az egymást követő blokkokat elválaszthatatlanul összekapcsolja egy matematikai algoritmus: minden blokk magában foglalja az őt megelőző egy részét is. Ez is a rendszer biztonságát szolgálja, mivel így ha bárki megpróbálná illetéktelenül módosítani bármelyik blokkot, azzal máris megtörné a láncot. Mivel pedig a rendszer csak a leghosszabb láncot fogadja el hitelesnek, a módosítás máris értelmetlenné válik – hacsak nem módosítja az ember az összes többi blokkot az elsőként módosítottnak megfelelően.
bányász(at) (miner/mining): A Bitcoin rendszerében alapvetően kétféle felhasználó van: utaló/fogadó és bányász. Utaló/fogadó az egyszerű felhasználó, aki csak ad és kap bitcoinokat, indít és fogad tranzakciókat. Bányász az, aki a tranzakciók automatikus kezelésének feladatára, vagyis az egyes blokkok hitelesítésére fordítja a gépe számítókapacitását – tehát a blokkok hitelesítésének folyamatát nevezzük bányászatnak. Nem véletlenül, mivel ez egy igen nehéz és erőforrásigényes feladat: a bányászgépnek egy bonyolult titkosítási (kriptográfiai) feladványt kell megoldania, melynek nehézségét a rendszer automatikusan úgy határozza meg, hogy átlagosan tízpercenként egyszer születhessen csak rá megoldás. Ha megvan ez a megoldás, úgy a blokk hitelesítésre kerül, a benne foglalt tranzakciók lezárulnak és bejegyződnek a folyamatosan frissülő tranzakciós naplóba, a feladványt sikeresen megoldó gép pedig 50 bitcoint kap jutalmul. Így kerülnek új bitcoinok a rendszerbe.
(Fontos: mielőtt bányászatra adnád a fejed, mindenképp olvass utána alaposabban a témának!)
Bányásztársulás (mining pool): Több bányász szövetsége, melynek lényege, hogy a sikeresen hitelesített blokkokért szerzett díjakat a társulók elosztják egymás között. Így egyénileg kevesebbet kapnak ugyan egy-egy blokkért, viszont gyakrabban juthatnak bevételhez. Sok kicsi pedig, mint tudjuk, sokra megy.
Ennek kapcsán megjegyzésre érdemes még az a tény is, hogy a Bitcoin rendszerében alapállásban nincsenek tranzakciós díjak, tehát az utalás ingyenes – is lehet. Van azonban lehetőség arra, hogy az ember önkéntes alapon felajánljon valamennyi bitcoint tranzakciós díj gyanánt. Ezt az összeget az a bányász kapja meg, akinek a gépe sikeresen hitelesíti a kérdéses tranzakciót tartalmazó blokkot. Ezzel a lehetőséggel pedig azért érdemes élni, mert a bányászok beállíthatják úgy a gépüket, hogy csak egy bizonyos minimális vagy afölötti összegű díjat felajánló tranzakciókkal foglalkozzanak. Így ha nem ajánlunk fel díjat, úgy többször tíz percbe is beletelhet, míg egy, a felajánlott díjak öszegével nem foglalkozó, minden tranzakciót kezelni hajlandó bányász a mi tranzakciónkat is hitelesíti – míg ha ajánlunk fel díjat, úgy nagy eséllyel jóval hamarabb kerül hitelesítésre a tranzakciónk. (Előbb-utóbb tehát mindenképp hitelesítésre kerül akkor is, ha nem ajánlunk fel díjat, csak ez esetben tovább kell várni.)
Viszonylag röviden így foglalhatjuk össze a Bitcoin rendszerének velejét. Ha ez kíváncsivá tett, és érdekel a részletesebb, pontosabb kifejtés is, olvass tovább bátran! :) Ha pedig kérdéseid vannak, nézz körül itt, hátha választ találsz rájuk. És persze benézhetsz a fórumba is; itt is kérdezhetsz, véleményezhetsz, megírhatod észrevételeidet – várunk. :)
Alapfogalmak
Készpénz
Alice szeretne vásárolni Bob alpakagyapjú zoknijaiból egy dollár értékben. Az egydolláros egy papírpénz, amit a megfelelő felszereléssel könnyen előállíthatnak az ebben illetékesek, és amit az emberek elfogadnak értékes termékekért és szolgáltatásokért cserébe. Mivel azonban Alice nagy távolságra lakik Bobtól, és személyesen nem tudnak találkozni, ezért Alice egyik lehetősége az, hogy feladja az egydollárost postán Bobnak, aki aztán szintén postán küldni neki érte a zoknit.
Bankok
Alice másik lehetősége az, hogy banki átutálassál küldi el a megfelelő összeget Bobnak. Ehhez az egydollárost először egy banknak – pénzintézetnek – kell átadnia, melynek az a feladata, hogy vigyáz Alice pénzére, és írásban (az ún. “számlakivonattal”) is garantálja számára, hogy bármikor, amikor csak szüksége van rá, vissza tud adni neki pontosan ugyanannyi pénzt, mint amennyit előzőleg elhelyezett ott. Mivel a pénz még mindig Alice tulajdonát képezi, ezért jogában áll azt csinálni vele, amit csak akar; ha kéri, úgy a bank (mint a bankok általában) egy minimális díj ellenében “átadja” Alice dollárját Bobnak. Ez történhet úgy is, hogy kiküldenek valakit Bobhoz, aki személyesen adja át neki Alice pénzét, de általában inkább csak az történik, hogy Alice bankja Bob bankjának adja át a pénzt azzal az információval egyetemben, hogy az Bobot illeti, akinek így a következő számlakivonatán meg is jelenik majd az átutalt összeg. De ha Bob nem akarja megvárni a számlakivonatot, úgy bármikor kapcsolatba is léphet a bankjával, hogy megtudja, mennyi pénz van náluk az ő nevén, és így a lehető leghamarabb értesülhet Alice pénzének megérkeztéről is.
Mivel a bankoknak sok ügyfelük van, a velük foglalkozó és az ügyeiket intéző banki alkalmazottak foglalkoztatása pedig pénzbe kerül, ezért a bankok egy ideje különböző elektronikus rendszereket, így például pénzkiadó automatákat és webszervereket is használnak az ügyek intézéséhez, így kevesebb alkalmazottat kell foglalkoztatniuk. Ezeknek a rendszereknek az a célja, hogy megtudják, mit akarnak csinálni a pénzükkel az egyes ügyfelek, és azt lehetőség szerint intézzék is el nekik (a pénzkiadó automata például kiadja a kívánt pénzösszeget). Ez a folyamat általában csak minimális emberi közreműködést igényel. Az ügyfelek mindig pontosan tudhatják, hogy a bank éppen meglévő pénzkészletéből mennyi az övék, és teljesen biztosak is lehetnek benne, hogy szükség esetén pontosan annyi készpént vehetnek át a banktól, mint amennyit a számlakivonatukon vagy épp a bankjuk online felhasználói felületén látnak. Mi több, olyannyira biztosak ebben, hogy az ezen összegeket jelképező puszta számokat is ugyanúgy elfogadják fizetség gyanánt, mint ahogyan magát a tényleges készpénzt is. (Hasonlóképp kezdték elfogadni annak idején a készpénzt is az arany és az ezüst helyett.)
Attól azonban, hogy elektronikus rendszereket is behoztak a képbe, magának a bankrendszernek a működési elve változatlan maradt. Ez pedig mindig is arról szólt, hogy egy központi hatóság (a bank) nyilvántartást vezet arról, hogy kihez mennyi pénz tartozik. Valamennyi ügyfélnek a bank őszinteségére kell bíznia magát (vagyis hogy kizárólag a valóságnak megfelelő információkat kap tőlük a pénzéről, és hogy igény esetén fizikai formájában is visszakaphatja azt). Ezen felül minden ügyfélnek a valós nevével kell azonosítani magát ez előtt a hatóság előtt ahhoz, hogy visszakaphassa a pénzét, vagy hogy elküldhesse azt másoknak.
A Bitcoin rendszerében az ember úgynevezett bitcoinok felett rendelkezik, ezeket birtokolhatja és utalhatja át másoknak, hasonlóan a bankok online felhasználói felületeihez – csak épp azokkal ellentétben itt teljes névtelenségben maradhat, és semmiféle központi hatóságra nem kell támaszkodnia. A bitcoinok pedig azért értékesek, mert 1.) sokan (és egyre többen) fogadják el őket fizetőeszközként, 2.) egy bitcoint csak egyszer lehet elkölteni, és 3.) nem tulajdoníthatóak el senkitől az illető számítógépéhez való illetéktelen mélyszintű hozzáférés nélkül.
A Bitcoin alapjai
Lopásvédelem
Annak érdekében, hogy harmadik fél – jelen példánkban Eve – ne férhessen hozzá mások bitcoinjaihoz, és ne indíthasson tranzakciókat az ő nevükben, nyilvános kulcsrendszerenalapuló digitális aláírásokat alkalmazunk. Ez annyit tesz, hogy mindenkinek, így például Alice-nek és Bobnak is van egy nyilvános és egy titkos kulcsa, amit egy biztonságos tárcábantartanak. Dokumentumot, így például egy bitcoin-átutalást aláírni csak a titkos kulccsal lehet, érvényesíteni pedig a nyilvánossal.
* Bob elküldi a nyilvános kulcsát Alice-nek.
* Alice az átutalandó összeggel együtt felveszi a tranzakcióba Bob nyilvános kulcsát.
* Alice aláírja a tranzakciót a titkos kulcsával.
Ennek eredményeképp bárki, aki ismeri Alice és Bob nyilvános kulcsát, láthatja, hogy Alice beleegyezett a Bobnak címzett átutalásba, mivel Alice titkos kulcsával csak és kizárólag Alice maga rendelkezik. Nagy ostobaságot követne el tehát azzal, ha bárki másnak is megadná a titkos kulcsát, mivel így mások is aláírhatnának utalásokat az ő nevében, és költhetnék az ő bitcoinjait.
Később aztán, amikor Bob továbbutalja a bitcoinjait Charley-nak, neki is pontosan ugyanígy kell majd eljárnia: indítania kell egy új tranzakciót, hozzádnia ahhoz Charley nyilvános kulcsát, és aláírnia azt a saját (Bob) titkos kulcsával. Ezt azonban csak Bob teheti meg, mivel a saját titkos kulcsa felett egyedül ő rendelkezik, és a saját tranzakcióit csak ezzel írhatja alá, mivel egyedül ez illeszkedik az ő nyilvános kulcsához.
Eve tehát nem nyúlhat bele Bob tárcájába a saját (Eve) nyilvános kulcsával, mivel a Bobnak címzett tranzakciót Alice írta alá a saját (Alice) titkos kulcsával, kinyilvánítva ezzel azt, hogy a bitcoinjai egy része eztán már Bob tulajdonát képezi. Emellett pedig Alice természetesen nem adja át a titkos kulcsát Eve-nek. Így tehát ha Charley elfogadja azt a tényt, hogy a kérdéses bitcoinok eredetileg Alice tulajdonát képezték, úgy elfogadja azt is, hogy azok később Bobhoz kerültek, Bob pedig most hozzá, Charley-hoz továbbítja őket.
Egyszeri elköltés
A következőképpen garantáljuk, hogy az Alice sehogyan sem klónozhatja és költheti el újra az egyszer már elköltött bitcoinjait (és ez a Bitcoin legfőbb innovációja):
* A tranzakció részleteit a rendszer elküldi és továbbítja a hálózatot alkotó összes számítógéphez, de legalábbis a lehető legtöbbjükhöz.
* Az indulástól kezdve lebonyolított összes tranzakciót nyilvántartó blokkok egyre gyarapodó láncolatát a hálózatot alkotó számítógépek együtt, közösen kezelik (minden gépen megvan egy-egy példányban a teljes nyilvántartás és folyamatosan frissül).
* Ahhoz, hogy bekerülhessenek a láncolatba, az újabb tranzakció-blokkoknak (a hálózat tízpercenként generál egy újabb blokkot) érvényesnek és bizonyítottnak kell lenniük.* A blokkok úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy ha bármelyikük is megváltozna, akkor az összes utánuk következőt is újra kellene számolni.
* Ha több lehetséges folytatása is felbukkan ennek a láncolatnak, úgy a rendszer mindig csak és kizárólag a leghosszabbat fogadja el és bővíti tovább.
Ha tehát Bob azt látja, hogy az ő tranzakcióját is tartalmazó blokk bekerült az egyetlen, nagyon hosszú és gyorsan gyarapodó blokkláncolatba (melynek bővítéséről tekintélyes mértékű összeadott számítókapacitás gondoskodik), úgy teljesen biztos lehet benne, hogy Alice tranzakcióját a hálózat véglegesen elfogadta és feljegyezte, így Alice az egyszer már elutalt bitcoinokkal semmiféleképpen sem indíthat újabb tranzakciót.
Elméletben Alice megpróbálhatna hamis blokkokat generálni, amelyekben nincs jelen az előző tranzakciója, és szétküldeni ezeket a hálózatban annak bizonyítékaként, hogy továbbra is rendelkezik az egyébként már elköltött bitcoinjaival. Azonban az Alice aláírását tartalmazó előző tranzakció már bejegyzésre került és eljutott rengeteg számítógéphez a hálózatban, és valaki más már generált egy olyan blokkot, amelyben Alice előző tranzakciója is benne van (egyéb esetben az előző tranzakció eredeti címzettje sem kapott volna megerősítést az utalásról). Mivel pedig az érvényes blokkok generálásának folyamatát eleve úgy tervezték, hogy az igen sok időt vegyen igénybe, ezért Alice számítógépe nem fogja tuddni felvenni a versenyt a hálózat összes többi számítógépével blokkgenerálás terén. Sokkal több blokk fog eljutni Bobhoz másoktól, mint amennyit Alice gépe valaha is generálhatna, ezen újabb blokkok egy része pedig tartalmazni fogja Alice előző tranzakcióját is, igazolva így azt a tényt, hogy Alice már valóban elköltötte a bitcoinjait. Alice csak és kizárólag úgy érvényteleníthetné a tranzakcióját, ha létrehozna egy olyan, az ő előző tranzakcióját nem tartalmazó párhuzamos láncot, ami hosszabb, mint a hálózat folyamatosan bővített lánca (mivel a rendszer mindig csak a leghosszabb láncot fogadja el). Ahhoz azonban, hogy ez hosszabb is maradhasson, gyorsabban is kell bővülnie, mint bármelyik másiknak, ezért Alice-nek a hálózat teljes számítókapacitásának a többségét a maga oldalára kellene állítania ahhoz, hogy meggátolhassa a többieket a tranzakciója bejegyzésében. Feltételezzük azonban, hogy ilyen mértékű befolyásra sem ember, sem pedig semmilyen szervezet nem lesz képes szert tenni soha. Mindebből pedig az következik, hogy amíg a hálózat számítókapacitásának többsége nem működik együtt Alice-szel, addig a tranzakciója is visszavonhatatlanul bejegyezve marad, és így nem is indíthat újabb tranzakciót az egyszer már elköltött bitcoinjaival.
Anonimitás
A bitcoin-”számlák” névtelenek és nem kell konkrét személyekhez kapcsolódniuk. Ehelyett egy véletlenszerűen generált titkos-nyilvános kulcspárhoz kapcsolódnak, a rajtuk tárolt bitcoinokkal pedig a titkos kulcs birtokosa rendelkezhet, mivel csak ezzel írhat alá új tranzakciókat. Természetesen az ily módon aláírt tranzakcióknak sem kell nevet tartalmazniuk.
Bitcoin-cím matematikailag megfeleltethető egy nyilvános kulcsnak, és valahogy így néz ki:
15VjRaDX9zpbA8LVnbrCAFzrVzN7ixHNsC
Bárkinek lehet több ilyen címe is, külön-külön számlákkal, így még nehezebb lenyomozni, hogy melyik összeg kihez tartozik személyazonosság szerint. A magánszférája védelme érdekében Bob akár minden egyes tranzakciójához generálhat új titkos-nyilvános kulcspárat. Így tehát David például csak akkor ismerheti meg a számára utalt bitcoinok egy előző átutalójának személyazonosságát, ha konkrétan megkérdezi Charley-tól, hogy neki ki utalta át az összeget.
Új bitcoinok
Láthattuk tehát, hogy Bobnak és Charley-nak is ellenőriznie kell az eredetileg Alice-től származó bitcoinok eredetiségét. Alice nem generálhat magának bitcoinokat csak úgy a semmiből, mivel az új érmék is külön tranzakcióként jelennek meg a rendszerben, és ezt is el kell fogadnia a hálózat minden tagjának.
A szoftver jelenlegi állása szerint új bitcoinok a következőképpen keletkeznek – lassanként – a rendszerben: ha egy gépnek sikerül egy új blokkot generálnia, akkor beiktathat abba plusz egy olyan tranzakciót, amelynek nyomán 50 BTC-vel gyarapíthatja a saját számláját anélkül, hogy azt előzőleg bárki is átulta volna neki. Ez a jutalom motiválja az embereket arra, hogy blokkgenerálásra fordítsák a gépük számítókapacitását. Jelenleg azonban érvényes egy olyan közmegegyezés is, miszerint a blokkgenerálásért járó jutalom négyévente megfeleződik. Ez pedig annyit tesz, hogy valamikor 2013 környékén a hálózatot alkotó gépek többsége már nem fogad el majd olyan blokkokat, amelyekben a generáló tranzakció +50 BTC-nal gyarapítja a meglévő készletet, hanem csak olyanokat, amelyekben a gyarapítás összege már csak feleennyi, tehát 25 BTC. Ugyanez történik majd 2017-ben, 2021-ben, 2025-ben, stb. is, hacsak addig el nem terjed a hálózatban egy új Bitcoin-kliens.
Mivel ez a motiváció idővel megszűnik, így Alice már csak a tranzakciós díjakból juthat új bitcoinokhoz. Önkéntes jelleggel mindenki fizethet egy saját maga által meghatározott összegű díjat az elindított utalásaiért, amely díjat aztán az kapja meg, aki sikeresen legenerálja a szóban forgó utalást is tartalmazó blokkot, bejegyezve és véglegesítve így a tranzakciót. Mivel Alice eldöntheti, hogy milyen tranzakciókat vesz bele az éppen generált blokkjába, ezért dönthet úgy is, hogy csak a legmagasabb összegű díjat kínáló tranzakciókkal foglalkozik. Ha a hálózat minden tagja ezt a hozzáállást választja, akkor idővel ki fog alakulni egy minimális tranzakciós díj, amit mindenképp meg kell fizetni ahhoz, hogy egy új tranzakció bekerülhessen a blokkok láncolatába.
Rakd össze a képet
Közvetlen betekintést nyerhetsz a rendszerbe a láncolathoz legújabban hozzáadott blokkokat követő Bitcoin Block Explorer oldalán. A blokklánc a rendszerben eddig bejegyzett és véglegesített összes tranzakciót tartalmazza. Számold össze, hány blokk került legenerálásra az elmúlt egy órában; elvileg hatnak kell lennie. Figyeld meg a tranzakciók számát és az elmúlt egy órában elutalt összes bitcoin-mennyiséget; így felmérheted azt is, hogy éppen mennyire aktív a rendszer.
Nézz bele valamelyik blokkba. Figyeld meg, hogy a blokk hashe egy sor nullával kezdődik; ezért olyan nehéz legenerálni őket. A blokkot generáló gépnek rengeteg nonce-értéket (ennek a listáját is láthatod a blokk oldalán) kellett végigpróbálgatnia, mire talált egy olyat, ami ennyi nullát tartalmazott. Nézd meg az Előző blokk (Previous block) elnevezésű sort, és láthatod, hogy mindegyik blokk tartalmazza az azt megelőző blokk hashét; így állnak össze láncba. Fusd át a blokk valamennyi tranzakcióját. Ezek közül a legelső az az összeg, amit a blokkot legeneráló gép keresett meg a gazdájának a generálással. Ez tartalmazza egyrészt az előre meghatározott mennyiségű, frissen generált bitcoinokat, másrészt pedig – jó eséllyel – a blokk tranzakcióiból összegyűjtött tranzakciós díjak összességét.
Nézz bele bármelyik tranzakcióba, és láthatod, hogyan áll össze egy vagy több kimenő és beérkező összegből. Mivel egynél több beérkező és kimenő összeg is kezelhető egyszerre, ezért a rendszer tetszőleges méretű darabokra oszthatja és adhatja össze újra az összegeket, és így bármekkora tört értékekkel (általában századokkal) is dolgozhat. Minden beérkező összeg egy korábbi tranzakcióból (aminek szintén utánanézhetsz), valaki másnak a címéről származik, és minden másoknak címzett kimenő összeg egy rövidesen lezáruló tranzakció része lesz (aminek szintén utánanézhetsz majd, amint bejegyzi a hálózat).
Végül, de nem utolsósorban utánanézhetsz az egyes címeknek is, és megláthatod, hogy melyikről milyen információk nyilvánosak.
Felkeresheted továbbá az olyan figyelőoldalakat is, mint a Bitcoin Watch és a Bitcoin Monitor, amelyekből szintén jó képet kaphatsz a rendszer aktivitásáról. Az előbbi általános statisztikákat közöl a tranzakciókról, míg az utóbbi valós időben, vizuálisan szemlélteti a Bitcoin hálózatának éppen aktuális eseményeit.
Tetszik ez az egész! Hogyan segíthetek? Így.
Lásd még
Mi is az a Bitcoin? – bemutató videó
* A Bitcoin telepítése és az első lépések
Hogyan működik a Bitcoin?
A Bitcoin használata
* Kíméletes bevezető a Bitcoinhoz – BitcoinMe
* A Bitcoin Money-nál található egy további bevezető (A pénz rebootolása c. podcast)
Gyakori kérdések a Bitcoinról
Forrás: Bitcoin wiki
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt áll, felhasználni csak forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.
 

Közösségi pénzek: érkezhet a Facebook-bankó . ? !

Fura pletyka járja be netet: E-pénz bevezetésére készül a Facebook. Ha minden jól megy, hamarosan pénzt is utalhatsz majd a poszthaverodnak.

A hír, amit a portál szóvívője simán csak spekulációnak nevezett, nem lenne érdekes, ha nem maga gazdasági atyaúristen, azaz a Financial Times írta volna meg. A lap szerint a „Facebook-bankó” már csak az ír jegybank jóváhagyására vár: ezek után ezt a fajta fizetőeszközt egész Európában lehetne majd használni.


Money. Like? (kép: Pinterest)
Ez azt jelenti, hogy ha Zuckerbergéknek minden bejön, a közeljövőben posztok helyett tárolhatod majd a pénzedet is a Facebookon, ezzel pedig a közösségi oldal végképp kitörne a mókás hírek és szmájlik világából. Kérdés persze, hogy egy egyszeri felhasználó mennyire bízik meg egy efféle szolgáltatásban - főleg, amikor a portálnak köszönhetően egy egész szakma készül eltűnni a süllyesztőben.

forrás: Financial Times

2014. július 22., kedd

Helyi pénz 20014 .Kuponrendszer.

Kuponrendszer Helyi pénzként.
 Adó és kezelési költség mentesen .

A többszőrösen is felhasználható, kedvezményre jogosító kuponok élénkítik a helyi gazdaságot .

A vásárlok , a helyi lakosok olcsóbban jutnak árukhoz, szolgáltatáshoz.
Megnöveli a helyi kereskedelmi forgalmat .

A rendszer néhány százezer forintból megvalósítható .

Létre kell hozni egy egyesületet vagy szövetkezetet amely összefogja a közösség tagjait .
A tagdíjak adó és áfamentesek, kupon beváltása sem jár külön költséggel .
Valamint egy WEB oldal ahol belehet mutatni a rendszer , és később az elfogadó helyeket .
Kinyomtatni 1.500 db. 300 forint névértékű, többszőrösen is felhasználható, kedvezményre jogosító KUPONT .
Hosszútávon  szükség lehet egy főállású szervezőre .
Pár önkéntessel, vagy  diákmunkással kiegészítve .

A kupon a vásárláskor 10% kedvezményre fog feljogosítani .
Egy vállalkozásnál valaki 3 ezer forint főlőt vásárról, beválthat egy 300 forint értékű kupont .
Amennyiben 6 ezer forint főlőt vásárol, beválthat kettő db. 300 forint értékű kupont .
A kúpon beváltásakor ez 10 % kedvezményt jelent !!!
Tehát legközelebb is ott vásárol .
A kupon rendszer forgalom növekedéssel jár .

Nyújtandó kedvezmény egy elhalasztott árbevétel .

A vállalkozó vagy őstermelő a körön belüli vásárlásnál,
szolgáltatás igénybevételekor ismételten  felhasználhatja .


Hatékonyabb marketing fogás mint ha 3 ezer forint fölötti vásárláskor 10 % kedvezményt ad .
Sokkal olcsóbb is .
pl: 5ezer forintért vásárol akkor is csak 1 db 300 forint értékű kupont válhat be .
A rendszerben részvevő vállalkozók , magánszemélyek, fizetnek 3 ezer forintos éves díjat .
Cserébe Kedvezmény kupont kapnak . 10 db 300 forint névértékű kupont .

Forgalomba hozatalának legjobb módja:
A vállalkozó minden 6 ezer forint feletti vásárláskor, egy kupont ad ajándékba .
A beváltott Kedvezmény kuponokat , ismételten forgalomba hozza .
Ezzel újabb vásárlásra ösztönöz .

A Kedvezmény kuponoknak dekoratívnak kel lennie hogy az emberek szívesen fogják a kezükbe és használják .
-Ne legyen könnyen hamisítható .
- Különlegesen jó minőségű papira kel nyomtatni, hasonlóra mint a bakjegyeket .
-Vékony vonalú rajz a fénymásolás ellen .
-Vízjel vagy hologram , esetleg UV fénynél világító felirat legyen rajta . -Rajta legyen a rendszer WEB oldalának a címe is .
-A kupon ellő állítási költsége közelítsen a névértékéhez, ne érje meg hamisítani .

Mitől jobb mint a hagyományos, pénzes utalványrendszer ?

- Nem kell bevonni egy bankot, pénzintézetet a rendszerbe.
Nincsenek járulékos kezelési, számlavezetési költségek .
- ADÓ Megtakarítással jár.
Nem kell a kedvezmény után áfát (jelenleg 27 %)  fizetni .
A kupon négyszeri felhasználása esetén, már névértékével azonos plusz pénz került a helyi kereskedelmi rendszerbe .
-Nincs szükség pénzváltásra, a vegyes fizetési rendszernek köszönhetően .
Van mindig elegendő pénz az adók, bérek, beszerzések  egyéb költségek fedezésére.
-Lehetőség van rangsorolni   az elfogadó helyeket.
Gyémánt. kiemelt : 20% kedvezményt ad pl: fodrász, masszőr. egyéb szolgáltató saját vállalása alapján .
Arany - normál 10% kedvezmény ruházati bolt, ajándékbolt, pékség, éterem stb, saját vállalás alapján .
Ezüst - alap 5% kedvezmény kis haszonkulcsalt dolgozó üzletek számára.
Élelmiszer bolt, zöldséges, benzinkutak, takarmánybolt, stb.
Mindazoknak  akik óvatosságból első lépésnek szánják .



Bevallom.
Többször felhasználható kuponok felhasználása Helyi Pénzként az én ötletem .
Viszont a rendszer minden eleme külön , külön ki van próbálva és működik.
Szívesen venném ha valaki felhasználná.

A nagyvilágban működő Helyi Pénzrendszerekről bővebben a  Blogban olvashatsz .