Szövetkezetről bővebben .

A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önként egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalkozások útján megvalósítsák.

7 alapelv:

• önkéntesség és nyitott tagság elve 
• demokratikus tagi ellenőrzés
• tagok gazdasági részvétele
• autonómia és függetlenség                          
• oktatás, képzés
• szövetkezetek közötti együttműködés
• közösség iránti elkötelezettség

                     

6 szövetkezeti érték:                       

• önsegély
• egyenlőség
• egyéni felelősség
• demokrácia
• igazságosság
• szolidaritás

A magyar szövetkezeti szabályozás

A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. A Magyar Köztársaság Alkotmányának 12. §-a is rendelkezik a szövetkezetekről:
„Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket.”

Alapítás

Legalább 7 alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat szövetkezetet. Az alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét. Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki 14. életévét betöltötte.

Alakuló közgyűlés

 

A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. Az alakuló közgyűlés

• kimondja a szövetkezet megalakulását
• elfogadja a szövetkezet alapszabályát
• megválasztja a szövetkezet ügyvezető elnökét vagy igazgatóságának elnökét és tagjait
• megválasztja a szövetkezet felügyelő bizottságának elnökét és tagjait

Az alakuló közgyűlés a határozatait

• egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban valamennyi alapító tag egyetértő szavazatára van szükség
• nyílt szavazással hozza meg

Alapszabály

Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Az alapszabálynak tartalmaznia kell:

• szövetkezet célját
• szövetkezet cégnevét, székhelyét, főtevékenységét
• részjegy névértékét, az egy tag által jegyezhető részjegyek számát, a részjegytőke alapításkori nagyságát
• tagok jogait és kötelezettségeit
• szövetkezet működésének időtartamát, ha határozott időre alapítják
• tagfelvétel és kizárás szabályait

Közgyűlés

A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. Hatáskörébe tartozik:

• alapszabály módosítása
• igazgatóság elnökének és tagjainak, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása
• beszámoló elfogadása
• döntés szövetkezeti szövetségbe történő belépésről
• döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.

A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés). A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint a fele jelen van. A közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

Forrás  http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B6vetkezet