2011. április 25., hétfő

Helyi sikerpénzek – zárkózik a forint mögé a kékfrank és a tallér.

Meglepődnénk, ha valaki forint helyett kékfrankban vagy tallérban adna nekünk vissza valamelyik üzletben. Márpedig akár erre is találhatunk példát a jövőben, ha éppen Sopronban vagy a Rábaközben járunk. Az említett helyszíneken külföldi példát felhasználva bevezették vagy épp tervezik a helyi pénzhelyettesítők bevezetését. Az oka leginkább az, hogy segítségével lehet csökkenteni az inflációt és a helyi kereskedelmet igyekeznek vele fellendíteni, vagy épp a helyi identitás erősítésére használják. Első példánk Sopron, hiszen itt már lassan egy éve bevett gyakorlatnak számít az ottani helyi pénzzel, a soproni kékfrankkal való fizetés.

A pénz önmagában egy olyan eszköz, amellyel valamilyen termék vagy szolgáltatás ellenértékét teljesítjük. Számos formában megjelenhet a papír, az érme és a bankszámlapénzen kívül, mint például az utalványok, mobilfizetési lehetőség, jelzálog-hitelek. Van viszont a fizetésre egy új alternatíva, ami a helyi pénzek képében valósul meg. Ezek a fizetőeszközök egy adott régión belül érvényesek.

Helyi pénzek Magyarországon
A soproni kékfrank körülbelül egy éve van forgalomban, felhasználása területileg Sopron környékére korlátozódik.

Rábaközi tallér: tervek szerint az év második felében hozzák forgalomba a Rábaköz saját pénzét, a tallért. A több mint hatvanezer lakosú térség a kékfrankot használó soproniakkal is együttműködik. A világszerte számos országban működő helyi pénzek a helyi gazdaságot támogatják, és turisztikai attrakciónak sem rosszak.



Miért előnyös a helyi pénz?
Ez az alternatív fizetési eszköz leginkább a gazdasági válságot hivatott megszüntetni. Az utalványokhoz hasonló funkciót tölt be, viszont ez a fizetőeszköz pl. a mellegétel utalványtól eltérően többször felhasználható. A helyi pénzek célja a helyi pénzforgalom felgyorsítása, illetve a tőke helyben tartása. Közösségépítésre is szolgálnak az általában egyetlen városban használatos lokális pénzeszközök. A helyi identitás megteremtése jelentősen hozzájárul az adott térség imázsának kialakulásához, és ezzel együtt potenciális turisztikai célpontokká válhatnak. Ezzel kétszeresen is fellendítik a gazdaságot, hiszen a helyi lakosok előnyben részesítik a hozzájuk közel levő termékeket és a turisták is szívesebben tesznek látogatást.

A helyi pénzek bevezetésével a helyi fogyasztást köthetnék össze a helyi termeléssel. A regionális fizetőeszköz egy nagyobb, nemzetközi válság ellen is védettséget biztosítana. Helyi pénz használatával minimálisra csökkenthetőek az akár egy-egy nemzeti valutát is romba döntő spekulációs ügyletek. Azt is le kell szögezni, hogy a helyi fizetőeszköz nem helyettesítheti a nemzeti pénzt, csupán kiegészíti azt. Az erre vonatkozó törvény világosan kimondja, a hatóságoknak kell mérlegelniük, hogy az ilyen pénzhelyettesítő mikor kezdi el feszegetni a "korlátozottság" definícióját, azaz mikortól válik esetleg engedélykötelessé.

Több magyarországi városból is kérték már a soproni helyi fizetőeszközt, a kékfrankot bevezető, épp a rábaközi tallér megteremtésén fáradozó HA-MI-Összefogunk Európai Szövetkezet támogatását saját helyi pénzhelyettesítő megalkotásához. Helyi megkeresések nyomán mostanában Debrecenben, Pécsett, Veszprémben és Szombathelyen is konzultál saját pénzek létrehozásának témájában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója szerint nem jelentenek a forintnak semmilyen tekintetben konkurenciát az olyan helyi vagy regionális fizetőeszközök, mint a soproni kékfrank, a rábaközi tallér, vagy az esetleg később kibocsátásra kerülő ilyen típusú helyi pénzek.
Források:
 



Bejegyezte: dátum:
Címkék: , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)