A következő címkéjű bejegyzések mutatása: demokrácia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: demokrácia. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. szeptember 23., péntek

Közösségi bankok a világban és Magyarországon.

A közösségi bank olyan új-bank, ahol a közösségi betétekkel a betétes eldöntheti, hogy pénze kihez milyen célra kerül és így lehetőséget ad neki, hogy az egyén is valós társadalmi változások részesévé váljon. A közösségi bankok, vagy új-bankok ügyelnek az átláthatóságra és ügyfeleiket rendszeresen tájékoztatják pénzük felhasználásáról.

A közösségi bank hálózatot hoz létre. Összeköti az ügyfeleket szociális projektekkel, lehetőséget ad nekik, hogy az éves jövedelem egy részét egy konkrét terv támogatására juttassák. A befektetéseknél nemcsak a profit maximalizálása a cél, hanem a létrehozott társadalmi, környezeti haszon is.

Egy közösségi banknak a hitelek elbírálásakor lehet pozitív vagy negatív szűrője.
- A negatív szűrő azt jelenti, hogy bizonyos célokra
(fegyvergyártás, dohányipar, stb.) nem biztosítanak hitelt.
- A pozitív szűrő ezzel ellentétben meghatározza, hogy melyek azok a célok, amelyekre érdemes hitelt biztosítani (pl.: zöld energia, biogazdálkodás, oktatás, kultúra, egészségügy).

Közösségi bankok története.

 A kezdetek óta a bankokat kizárólag pénzügyi intézményekként látják, a morális szempontok nem kerültek szóba. Az ügyfelek nem asszociálják a bankokat azokkal a tevékenységekkel, amikhez támogatást nyújtanak. A változó szociális igényeknek és annak köszönhetően, hogy az emberek egyre pontosabban tudják, hogy a megfelelő hitelezési politika hiányának milyen következményei lehetnek, a bankok kezdik érezni a nyomást a társadalom, a civil szervezetek és az állam részéről, hogy változtatni kell.

1990-es évek közepén a Brit Co-operative Bank 6000 ügyfelet kérdezett meg, hogy mi a véleménye az etikus banki modellről. 84% úgy gondolta, jó koncepció. Ma már egyre több egyetemen is tanítják a közösségi, etikus banki és vállalati modelleket.

Közösségi, etikai és zöld bankok szerte a világban és Magyarországon.

  • Caja Navarra, Spanyolország
Az 1921 –ben alapított CAN (Caja de Ahorros de Navarra) egy közepes méretű megtakarítási bank a Navarra régióban. Főképp a szegényebb osztályokra ügyelnek, és a földrajzi régió előnyeit igyekeznek kihasználni. A CAN-nél az ügyfelek a bank rájuk eső profitjának 30%-át felajánlhatják jótékony célra. 2001 és 2007 között a CAN 20. helyről 12.–re emelkedett a spanyol megtakarítási bankok között elért adózás utáni profit alapján. Jelenleg a CAN Kelet-Európa irányába akarja terjeszteni a Közösségi Banki modellt.
  • Triodos Bank, Zeist, Hollandia (további központok: Nagy-Britannia, Belgium, Németország és Spanyolország)
A Triodos bankot 1980-ban alapították Hollandiában. A bank neve a görög „tri hodos” kifejezésből származik, amely három irányú megközelítést jelent. A Triodos egy aktív nemzetközi részleget működtet, és mikrofinanszírozási kezdeményezéseket támogat szerte a fejlődő világban. Ez az egyetlen olyan kereskedelmi bank Nagy-Britanniában, akik évente kilistázzák az összes hitelt, amit a bank kihelyezett, így az ügyfelek pontosan láthatják, hogy mire használják pénzüket. 2009-ben 576 dolgozója volt, és 9,5 millió Eurós nettó bevételt értek el.
  • Co-operative Bank, Nagy-Britannia
A Co-operative Bankot 1872-ben alapították, 1971-ben jegyezték be. 1975-ben a bank az első új tagja lett a Committee of London Clearing Banks–nek az elmúlt 40 évben. A bank etikus bankként működik, negatív szűrővel (tehát bizonyos célok, iparágak ki vannak zárva a hitelezésből). 1999–ben elindították a „smile”-t, amely egy független, kizárólag internetes működésű bank, amelynek a kutatások alapján a legtöbb elégedett ügyfele van, és több díjat is nyert az elmúlt években az ügyfelek kiszolgálásáért és online banki kiválóságáért. A 2009-es évben 1385,6 millió GBP nettó bevételt értek el.


  • MagNet Magyar Közösségi Bank, Magyarország
A MagNet Bank (Jogelődje a HBW Express Bank) a spanyol Caja Navarra takarékpénztár segítségével 2010. április 29- én alakult át kereskedelmi bankból közösségi bankká. Első közösségi betétjük, a SZFÉRA betét 7 hitelezési területet szabott meg: biogazdálkodás, zöld energia, környezet- és természetvédelem, munkahelyteremtés, kutatás és fejlesztés, egészségügyi és szociális célok, kultúra és oktatás. A bank átalakulásakor meghirdetett Közösségi Adományozási Programmal (KAP) már az első 2 héten közel 10 millió forintnyi támogatás gyűlt össze, amelyet az ügyfelek által meghatározott szociális projektekre fordítanak. A hitelek elbírálásakor pozitív szűrőt használnak. A bank a 2009-es évet 53 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta, valamint 442 millió forint adózás utáni nyereséggel.

● Magyarország első közösségi bankja, a MagNet betétekből finanszírozható céljai között jelenleg a biogazdálkodás, a zöld energia, a környezet- és természetvédelem, a munkahelyteremtés, a K+F, az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a kultúra és oktatás szerepel. A kínált másik konstrukció keretében a betétes a hitelfelvevő céget határozhatja meg (egyelőre csak egy szerepel a lehetőségek között). A betétekre 0,5 és a mindenkori jegybanki alapkamat mínusz 0,25 százalék (ez augusztusban 5 százalék volt) közötti éves hozamot kínál. A betétesen múlik, hogy milyen kamattal és céllal helyezi el a pénzét. A bank kötelezettséget vállal arra, hogy az átlagos betéti kamatra 3 százalékos marzsot tesz, és azon az áron folyósítja a hitelét. A bank az ügyfélspecifikus kockázat alapján további felárat is felszámolhat. A hitelt felvevő ki van téve annak is, hogy negyedévente módosul a folyósított kölcsön ára: a betétes ugyanis háromhavonta jelentést kap arról, hogy a finanszírozott projekt hogyan halad, és ekkor módosíthatja hozamelvárását is. A Caja Navarra modelljéhez hasonlóan bevezették a Közösségi Adományozási Programot is: az éves nyereség 10 százalékának erejéig az ügyfelek választják majd ki, hogy a bank kiknek adja a rájuk eső nyereséghányadot.


Egy korábbi írás a blogból .
MagNet Magyar Közösségi bank

forrás :
Közösségi Bank Wikipédia...

2011. április 15., péntek

Szövetkezetről bővebben .

Szövetkezetről bővebben .

A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önként egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalkozások útján megvalósítsák.

7 alapelv:
  • önkéntesség és nyitott tagság elve 
  • demokratikus tagi ellenőrzés
  • tagok gazdasági részvétele
  • autonómia és függetlenség                          
  • oktatás, képzés
  • szövetkezetek közötti együttműködés
  • közösség iránti elkötelezettség
                     
6 szövetkezeti érték:                       
  • önsegély
  • egyenlőség
  • egyéni felelősség
  • demokrácia
  • igazságosság
  • szolidaritás

A magyar szövetkezeti szabályozás

A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. A Magyar Köztársaság Alkotmányának 12. §-a is rendelkezik a szövetkezetekről:
„Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket.”

Alapítás


Legalább 7 alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat szövetkezetet. Az alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét. Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki 14. életévét betöltötte.

Alakuló közgyűlés

 

A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. Az alakuló közgyűlés
  • kimondja a szövetkezet megalakulását
  • elfogadja a szövetkezet alapszabályát
  • megválasztja a szövetkezet ügyvezető elnökét vagy igazgatóságának elnökét és tagjait
  • megválasztja a szövetkezet felügyelő bizottságának elnökét és tagjait
Az alakuló közgyűlés a határozatait
  • egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban valamennyi alapító tag egyetértő szavazatára van szükség
  • nyílt szavazással hozza meg

Alapszabály



Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Az alapszabálynak tartalmaznia kell:
  • szövetkezet célját
  • szövetkezet cégnevét, székhelyét, főtevékenységét
  • részjegy névértékét, az egy tag által jegyezhető részjegyek számát, a részjegytőke alapításkori nagyságát
  • tagok jogait és kötelezettségeit
  • szövetkezet működésének időtartamát, ha határozott időre alapítják
  • tagfelvétel és kizárás szabályait

Közgyűlés


A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. Hatáskörébe tartozik:
  • alapszabály módosítása
  • igazgatóság elnökének és tagjainak, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása
  • beszámoló elfogadása
  • döntés szövetkezeti szövetségbe történő belépésről
  • döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.

A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés). A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint a fele jelen van. A közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

Forrás  http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B6vetkezet