Olcsó felujítás / Hőszigetelés / GYAKORLAT és elmélet

Mikkor lesz jó a Dryvit hőszigetelés? 

Ha sikerült megállapodnunk, írjunk kivitelezői szerződést!

És kezdődhet a dryvit hőszigetelés.

  Minimum 10 cm vastag hungarocellt használjunk a dryvit hőszigetelésnél, melyet a legjobb ha rendszerben vásárolunk meg. Ami azt jelenti hogy megkapjuk  a hungarocellt  a dryvit hallót  a megfelelő ragaszutó és gletelö anyagot,  és választhatunk hozzá műgyanta álapu vakolat színt is. Szükség lesz még a dryvit hőszigetelésnél fém indító profilra, megfelelő hosszúságú dübelekre és elvédőre. Lehetőleg ne  használjon csempe ragasztót még ha próbálják is rábeszélni mert idővel meg fog repedezni inkább polisztirol ragasztóval történjen a hungarocell lapok felragasztása és glettelése, és  a dübelek használata sem elhanyagolható.
  A munka folyamán az első lépés az állványozás ha profi a szakemberünk valószínűleg az egész házunkat körbe állványozza de jó lehet egy könnyen mozgatható mobil állvány is, viszont a színezésnél mindenképpen ragaszkodjunk ahhoz hogy a háznak  azt az oldalát amit éppen csinálni fognak teljesen állványozzanak majd be.

 Második lépés a ház falának megtisztítása az esetlegesen leperget régi vakolattól és a fal egyenetlenségeinek kisimítása (vakolása) után szükséges a  fém indító profil felszerelése.

 Harmadik lépés a hungarocell táblák felragasztása figyeljünk oda, hogy egy táblánál minimum 5-6 ragasztó pogácsát használjanak és a lapok kötésbe legyenek felrakva főkép a sarkoknál, és ha az első sort felragasztották guggoljon le és menjen messzebb nézzen bele a fal aljába hogy egyenes e? Ha valami furcsa hullám vonalat lát, azonnal keresen másik szakembert, mert túl sok jóra nem számíthat, ha ezt sem sikerölt jóra megcsinálniuk. A lábazatnál javasolt a kifejezetten erre a célra kifejlesztett lábazati hungarocellt használni (kék vagy rózsaszín)

Negyedik és nagyon fontos lépés a dryvit hőszigetelés -nél a dűbelek befúrása, ha azt állítja szakemberünk hogy ö ilyet nem szokott használni mert szerinte e nélkül is ott maradnak a falon a hungarocell lapok, azonnal küldjük el és keresünk másik mestert.  Lényeges még a dübelek hossza is legalább 6-8 cm el hosszabb dübelt használjunk mint a hungarocell vastagsága. Figyeljünk oda hogy egy táblát minimum 5 dübel tartson (4 sarka és egy középen) Ha minden dübel a helyére került érdemes a ragasztóval szintbe glettelni.

 
Ötödik lépés az elvédők felhelyezése majd  a dryvit halló és kétszeri glettelése. Ez fontos mert egy gleteléstöl nem lesz elég sima a két réteg között száradjon 5-6 órát és csiszolják is meg.
Ugye mostanra már szép szürke színű lett az épületnek nézzük körbe és ha elégedettek vagyunk kifizethetjük az eddig felhasznált anyagokat szerintem ezt kérni is fogják.

 Hatodik és utolsó lépés  a dryvit hőszigetelés nél az alapozás és színezés..
Ha becsületesen megcsinálták a kétszeri glettelés akár ezt egy későbbi időpontra is hagyhatjuk mivel ezt csak kora tavasszal és ősszel szabad csináltatni mert az erős napsütésben ezt nem lehet jóra megcsinálni. Továbbá ragaszkodjunk ahhoz hogy a színezendő ház oldal teljesen legyen beállványozva és csak akkor kezdjék el ha még aznap be is fejezik, különben foltos lesz.

Falszerkezet	U érték [W / m2K]	U érték [W / m2K] +10 cm hőszigeteléssel
vasbeton fal 12 cm	3,59	0,40
vasbeton fal 38 cm	2,24	0,37
2 rétegű fa deszkafal	2,85	0,34
tipikus századfordulón épített ház fala*	2,00	0,35
kőfal 60 cm	1,70	0,33
tégla (kisméretű) 12 cm	2,72	0,39
tégla (kisméretű) 38 cm	1,37	0,34
falazóblokk 30 cm	1,38	0,34
gázbeton falazóelem 30 cm	0,40	0,17
gázbeton falazóelem 37,5 cm	0,32	0,16
alacsony energiafogyasztású házak falszerkezete	0,20
passzív házak falszerkezete	0,10

*24 cm vastag tömör téglából épített, kívül-belül 1,5 meszes vakolattal ellátott falszerkezet

ELMÉLET:

hőtranszport
 Többféle folyamat játszódik le- vezetés szilárd anyagban, nyugalomban lévő folyadékban, gázbanazaz a határolószerkezet szilárd anyagú rétegeibenkis vastagságú vízszintes légrétegekben, iránytól függően.
hőátadás
 Felület és áramló levegő közötthelyiség levegője és belső felület közöttahol a levegő jellemzően a hőmérsékletkülönbség miatt mozogkülső levegő és külső felület közöttahol a szélhatás miatt még intenzívebb a légmozgás.
hősugárzás
 Két olyan felület között, amelyek egymást „látják”belső térhatárolás és külső határolás belső felületei közöttkülső felületek és talaj, burkolat, más épületek között.

• külső felületek és égbolt között
• külső felületek és a Nap között
• belső felületek és a Nap között transzparens szerkezeteken át

 Ezek a folyamatok gyakran „keverednek”, példáulegy felületen átadás és sugárzás,egy laza szálas hőszigetelésben vezetés és átadás,egy légrétegben vezetés, átadás és a szembenéző felületek között sugárzás További lehetséges forma: a levegő valahonnan valahová áramlik vagy hőmérsékletkülönbség vagy kényszer (pl. szél, szellőztető berendezés) hatására és az áramló levegő hőt is szállít - ez a konvektív transzport. Előfordul légrétegben, laza szálas hőszigetelő anyagokban.
hõáramlás
 Folyadékokban és gázokban a hõ általában áramlással terjed. A melegítés révén a folyadékban helyi sűrűségváltozás következik be, ennek következtében anyagáramlás léphet fel. A melegebb térfogatelemek áramlással szállítják a hõt a hidegebb tartományok felé. Ha az áramlás nem alakulhat ki akkor a folyadékban a hõ vezetéssel terjed.
hővezetési tényező az időegység alatt átjutó hő mennyisége (lambda), mértékegysége (W/mK)

Néhány anyag hővezetési tényezője :

• Acél : 48
• Argon gáz: 0,016
• beton: 1,09
• vasbeton : 1,55
• puhafa: 0,11 
• bazalt, márvány = 3,5
• mészkő  = 0,93
• terméskő 1.28-2.32
• mésztufa 0,52
• Levegő: 0,026
• Poliuretán hab: 0,035
• Tölgyfa: 0,15
• Üveg (közönséges): 0,8
• Üveggyapot: 0,04
• Víz: 0,61

Hőátbocsátási tényező (U korábban k) mértékegysége a W/m2K. A nyílászárók esetében a hőtechnikai tulajdonságainak elemzésekor megkülönböztetjük a légáteresztésből származó és a transzmissziós hőátbocsátást. Az alábbi építőanyagok és vegyes falszerkezetek U értékeit gyűjtöttük össze:

• faszerkezetek
• kőfalak
• beton és vb. falak
• kisméretű tégla falak
• B3-as téglafalak
• POROTHERM falak
• YTONG falak

faszerkezetek
csak 2 rtg deszkázat - U= 2,85 forrás www.koos.hu+ 10cm höszigetelés - U= 0,35 forrás www.koos.hu
+ 12cm höszigetelés - U= 0,30 forrás www.koos.hu
+ 15cm höszigetelés - U= 0,24 forrás www.koos.hu
+ 18cm höszigetelés - U= 0,21 forrás www.koos.hu
kőfalak 
egy átlagos kő értéket válasszuk 1,5-nek (ez megegyezik a vb. értékéval is)
40cm vtg kőfal U= 2,26 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal U= 1,70 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 3cm höszig vakolat U= 1,27 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 6cm höszig vakolat U= 1,00 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 4cm DRYVIT U= 0,64 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 6cm DRYVIT U= 0,48 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal +10cm DRYVIT U= 0,33 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal +12cm DRYVIT U= 0,28 forrás www.koos.hu

beton-vasbeton
perlitbeton(400 kg/m3-es) forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló)  5cm U= 1,79 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 10cm U= 1,09 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 15cm U= 0,79 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 20cm U= 0,61 forrás www.koos.hu

vb.fal 12cm U= 3,59 forrás www.koos.hu
vb.fal 20cm U= 3,03 forrás www.koos.hu
vb.fal 25cm U= 2,76 forrás www.koos.hu
vb.fal 38cm U= 2,24 forrás www.koos.hu
vb.fal 12cm + 10cm DRYVIT U= 0,40 forrás www.koos.hu
vb.fal 20cm + 10cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
vb.fal 25cm + 10cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
vb.fal 38cm + 10cm DRYVIT U= 0,37 forrás www.koos.hu
kisméretű tégla
km.tégla 12cm U= 2,72 forrás www.koos.hu
km.tégla 25cm U= 1,82 forrás www.koos.hu
km.tégla 38cm U= 1,37 forrás www.koos.hu
km.tégla 51cm U= 1,10 forrás www.koos.hu
km.tégla 64cm U= 0,92 forrás www.koos.hu
km.tégla 90cm U= 0,69 forrás www.koos.hu
km.tégla 12cm + 5cm DRYVIT U= 0,68 forrás www.koos.hu
km.tégla 25cm + 5cm DRYVIT U= 0,60 forrás www.koos.hu
km.tégla 38cm + 5cm DRYVIT U= 0,54 forrás www.koos.hu
km.tégla 51cm + 5cm DRYVIT U= 0,49 forrás www.koos.hu
km.tégla 64cm + 5cm DRYVIT U= 0,45 forrás www.koos.hu
km.tégla 90cm + 5cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
km.tégla 12cm + 10cm DRYVIT U= 0,39
km.tégla 25cm + 10cm DRYVIT U= 0,36
km.tégla 38cm + 10cm DRYVIT U= 0,34
km.tégla 51cm + 10cm DRYVIT U= 0,32
km.tégla 64cm + 10cm DRYVIT U= 0,30
km.tégla 90cm + 10cm DRYVIT U= 0,27
B30-as tégla
B 30 +  0cm DRYVIT U= 1,37B
30 +  4cm DRYVIT U= 0,62B
30 +  6cm DRYVIT U= 0,49B
30 + 10cm DRYVIT U= 0,34
POROTHERM
POROTHERM 20 NF  U= 1,24
POROTHERM 20 NF + 3cm DRYVIT U= 0,64
POROTHERM 20 NF + 5cm DRYVIT U= 0,49
POROTHERM 20 NF +10cm DRYVIT U= 0,30
POROTHERM 30 Objekt U= 0,69
POROTHERM 30 normál U= 0,71
POROTHERM 30 + 3cm DRYVIT U= 0,47
POROTHERM 30 + 5cm DRYVIT U= 0,39
POROTHERM 30 + 10cm DRYVIT U= 0,27
POROTHERM 30NF + 0cm DRYVIT U= 0,5800
POROTHERM 30NF + 4cm DRYVIT U= 0,3671
POROTHERM 30NF + 6cm DRYVIT U= 0,3102
POROTHERM 30NF +10cm DRYVIT U= 0,2367
(nem hőszigetelő habarccsal, kétoldali normál vakolattal, hőszigetelés lambda=0,04-gyel lett figyelembe véve !)

POROTHERM 38NF + 0cm DRYVIT U= 0,4258
POROTHERM 38NF + 2cm DRYVIT U= 0,3317
POROTHERM 38NF + 4cm DRYVIT U= 0,2716
POROTHERM 38NF + 6cm DRYVIT U= 0,2299
———–
POROTHERM 44NF + 0cm DRYVIT U= 0,3467
POROTHERM 44NF + 2cm DRYVIT U= 0,2816
POROTHERM 44NF + 4cm DRYVIT U= 0,2371
POROTHERM 44NF + 6cm DRYVIT U= 0,2047

YTONG
YTONG  30 U= 0,40
YTONG  37,5 = 0,32
YTONG  30 NF = 0,40
YTONG  37,5 NF= 0,32
(nincs különbség a nútféderes/nem nútféderes között)
YTONG  30 + 2cm  DRYVIT U= 0,31
YTONG  30 + 4cm  DRYVIT U= 0,26
YTONG  30 + 6cm  DRYVIT U= 0,22
YTONG  30 +10cm  DRYVIT U= 0,17
YTONG  37,5 + 2cm  DRYVIT U= 0,27
YTONG  37,5 + 4cm  DRYVIT U= 0,23
YTONG  37,5 + 6cm  DRYVIT U= 0,20
YTONG  37,5 +10cm  DRYVIT U= 0,16
YTONG  30 + 2cm  hőszig vakolat U= 0,38
YTONG  30 + 4cm  hőszig vakolat U= 0,36
YTONG  30 + 6cm  hőszig vakolat U= 0,34
YTONG  30 + 8cm  hőszig vakolat U= 0,33
YTONG  37,5 + 2cm  hőszig vakolat U= 0,31
YTONG  37,5 + 4cm  hőszig vakolat U= 0,30
YTONG  37,5 + 6cm  hőszig vakolat U= 0,29
YTONG  37,5 + 8cm  hőszig vakolat U= 0,27

Forrás : http://www.hostopsziget.eoldal.hu/cikkek/hoszigeteles.html

Olcsó építés / B30-as tégla / hőszigetelés a lényeges, nem pedig a tégla hővezető képessége.

A hazai lakásállomány jelentős része épült B30-as téglából, aminek hőátbocsátási tényezője durván háromszor rosszabb, mint a mostani szabvány szerint megengedett érték. Mégsem mondhatnánk, hogy a B30-as tégla rossz falazóanyag, csak éppen vastagon kell hőszigetelni. Nézzünk egy konkrét példát!

Kiindulási állapot: B30 tégla falazat hőszigetelés nélkül
 

Itt most a fal árával nem számoltunk, de annyit érdemes tudni, hogy a falazóelem kisebb mérete miatt a B30-as falazatot időigényesebb megépíteni, és azért valamivel költségesebb is, mintha a Porotherm 30 nútféderes téglát választjuk. Ugyanakkor a B30-as téglának nagyobb a fajlagos tömege, aminek a  környezeti hőmérséklet csillapításában és késleltetésében van fontos szerepe.

Tehát kiindulási állapotnak tekintjük a hőszigetelés nélküli B30-as falazatot, így 160 Ft/m3 gázárral számolva az éves fűtési költség kb 330 000 Ft.

Hőszigetelés variációk B30-as téglára

5 cm hőszigetelés alkalmazásával látványos eredmény érhető el, a fűtési költség 42 %-kal csökken és évente 144 000 Ft-ot takarítunk meg, a hőszigetelés beruházási költsége 7 éven belül térül meg.
(Tetszőlegesen kiválasztott falazóanyagoknak és hőszigeteléseknek az U-értékeit és árait megtalálod a falszerkezet kalkulátorban.) Ebben az esetben azért érhető el ilyen nagy csökkenés, mert az eredeti állapot nagyon rossz volt. További 11 cm hőszigeteléssel (ez így összesen 16 cm) ugyan már nem érünk el ilyen ugrásszerű változást, mégis ezt  a megoldást javasoljuk. Miért is? Vessünk egy pillantást a hőszigetelés árára! 11 cm további hőszigetelés négyzetméterenként csak 2 200 Ft többletköltséget jelent, hiszen a munkadíjat egyszer már megfizettük és csak az anyagdíj változik. A megtérülési idő ugyanannyi mindkét esetben, de 7 év után már a mi malmunkra hajtja a vizet a kezdeti nagyibb befektetés, hiszen a fűtési költség több, mint felét sikerült lefaragnunk!

Korszerűbb (Porotherm 30 N+F) téglával hogyan alakul a fűtési költség?

A Porotherm 30 N+F,azaz nútféderes vázkerámia tégla hőszigetelés nélkül tudja azt, amit a B30-as fal 5 cm hőszigeteléssel. Ugyanakkor hőszigetelés nélkül ez sem felel meg a szabványnak, arról nem is beszélve, hogy az épületenergetikai szabályozás jövőre szigorodni fog.
A legnagyobb tanulság azonban, ami levonható az összehasonlításból az az, hogyha kellőképpen hőszigetelünk, akkor a falazóelemek hővezetőképessége közti különbség egyre elenyészőbbé válik.

Forrás : http://www.csaladihaztervezes.hu/blog/a-hoszigeteles-a-lenyeges,-nem-pedig-a-tegla-hovezeto-kepessege

Olcsó épités / energiatakarékos és környezetbarát a bontott téglából épült Év Háza

Használt téglából és cserépből az átlagos anyagköltség töredékéből is felépíthető egy családi ház, ezt bizonyítja a 2010-es Az Év Háza verseny egyik győztese

A karcagi üveggyár bontásából származó,  nagyjából 12 ezer darab pecsétes tégla daraboként 20 forintba került (három éve), a használt hódfarkú cserép költsége 70 ezer forint volt.

  A régi tégla alapesetben semmivel sem rosszabb minőségű, mint az új, de a bontott anyagoknál hátrány, hogy beszerzésük sokkal hosszabb ideig tart, mint a hagyományos alapanyagoké, és a szállítás is problémásabb és időigényesebb, hiszen általában pakolni kel, nem úgy, mint a raklapra szerelet új építőanyagokat.
A 29 négyzetméter alapterületű, Budakeszin épített családi ház összesen 8,5 millió forintjába került a tulajdonosnak.
A modul rendszerben épült ház kétszintes, a tornác fölé nyúló lakótérrel együtt a hasznos terület 90 négyzetméter.



Az ingatlan környezetbarát módon, újrahasznosított alapanyagokból készült, saját szennyvíztisztítóval rendelkezik. A házat pelletkályhával fűtik.néha elektromos olajkályhával, a meleg vizet bojler adja, gáz nincs az épületbe vezetve.

Energiavesztesége minimális, ez egyrészt a legnagyobb kiadást jelentő háromrétegű thermo-üvegnek, de döntően a falba épített 30 centiméter vastag, egy tonna tömegű beépített újságpapír törmelékből készült hőszigetelő rétegnek köszönhető.
Az épület azért is olcsó, mivel a 25 centiméter vastag tégla tartószerkezettől 30 centiméterre egy 12 centiméter vastag téglafal húzódik, és a kettő közé került a hőszigetelés.
A fal hőáteresztő mutatója mindössze harmada egy korszerű, 38 centiméter vastag téglafalénak.
Tanulság? Annak sem kell lemondania a családi ház élményéről, akinek nincs rá 20-30 millió forintja!



4 éve olcsóbb volt
Amíg 4-5 éve magánerőből és rendkívül olcsón - 20-40 forintos darabáron - lehetett bontott téglát beszerezni, ma már ez jóval nehezebb és drágább. Mivel hamar divattá vált a bontott tégla, megugrott a keresletük is. Élelmes vállalkozók egész iparágat teremtettek a bontott építőanyagok kereskedelme köré, amely árfelhajtó hatással járt. A helyzet főként Pest megyében vált kritikussá: a tájékozatlan rózsadombi építkezők boldogan megvették a használt pecsétes téglákat, amelyek alig kerültek kevesebbe, mint az akciós új téglák...

Előnyök, hátrányok…
A régi tégla alapesetben semmivel sem rosszabb minőségű, mint az új. A megfelelőségről azonban valakinek hivatalosan nyilatkoznia kell. Jelenleg felelős tervezők definiálhatják ezt - akár ÉME tanúsítás nélkül is. Legjobb az építész nyilatkozata az építési engedély iránti kérelemben.
A bontott anyagoknál hátrány, hogy beszerzésük egészen biztosan hosszabb ideig tart, mint a hagyományos alapanyagoké. A szállítás is problémásabb és időigényesebb, hiszen az új raklaposan kerül forgalomba, a bontottat meg általában pakolni kell (vagy ha tisztítás után még raklapozzák is, annak ára van). Ha bontottat szeretnénk venni, akár már hónapokkal előre kezdjük el beszerezni a szükséges anyagokat.

Hol lehet bontott anyagot beszerezni?
Számos internetes oldal foglalkozik bontott anyagok kereskedésével. Ilyenek a bontottanyag.lap.hu, nemsitt.hu, megmaradt.hu, de az ismertebb aukciós portálokon is vadászhatunk különböző termékekre. Főleg épületgépészeti elemek közül találhatunk igen olcsó példányokat: alig használtakat, vagy utángyártottakat, sőt gyakran „kamionról leesett” azaz az eladóhoz kétes módon kerül darabokat is. A legjobb és legolcsóbb megoldás természetesen az, ha mi magunk vesszük kezünkbe a bontott anyagok beszerzését. Ismerősi hálón keresztül, építészektől, piacfigyeléssel, vagy csak egyszerűen nyitott szemmel járva az utcán meglepően sokat el lehet érni - ezt a Bártfai-Szabó család példája is bizonyítja, akik szintén önerőből akadtak rá a karcagi alapanyagra.

Mennyibe kerül?
Nagyméretű bontott téglát jelenleg 60-115 forint között vásárolhatunk. Ezek új ára 105-355 forint között van. Kisméretű téglát több helyen kínálnak 40 forintos áron, ám újat akcióban is kaphatunk 49 forintért. Főleg, ha kisebb gyártókhoz fordulunk. De építőanyag telepeken is nyugodtan alkudhatunk nagyobb tételű vásárlásnál, maximum nemet mondanak. Bontott tetőcserép már 40 forintért kapható, az újak ára 110 forintról indul.

A cikk forrása http://ingatlanmenedzser.hu/tippek/2011/5/3/20110502_bontott_tegla

Épitsünk szalmabálából !

Új időket élünk, ahol már az ingatlan-hirdetésekben a tulajdonosok nem titkolják, ha egy ház vályogból épült, inkább büszkén felvállalják. 

A környezettudatos szemlélet mára „divat” lett. A klasszikus környezetbarát építési anyagok körében egyre másra jelennek meg az újdonságok. Ilyen újdonság hazánkban a „szalmabála-ház” is.
Sok mindenből lehet házat építeni, de csak keveseknek jut eszébe, hogy szalmabálát alkalmazzon az építés során. Pedig igen kézenfekvő anyag. A mezőgazdaságnak köszönhetően tömegével áll rendelkezésre az országban bárhol, és igen kedvező áron lehet hozzá jutni.

Nem is szólva az egyik leghasznosabb tulajdonságáról, a nagyon jó hőszigetelő képességéről.

A szalmabálából való építkezés nem új találmány. 
Idestova 150 éve építették meg európai telepesek az első szalmabála-házakat, akkor még ideiglenes jelleggel, az Egyesült Államokban Nebraska Homok  - hegyei közt.
Az ideiglenes épületek olyan jól „vizsgáztak”, hogy később vályogtapasztással véglegesítették őket. Az 1980-as évek végén karolták fel újra a szalmaépítészetet és tették mára már világhírűvé. 
Az elmúlt húsz év alatt az információáramlás felgyorsulásával elterjedt szinte az egész világon. Magyarországon jelenleg több mint harminc szalmabála-ház épült engedéllyel, az engedély nélküliekről sajnos nincs pontos információ, de jóval nagyobb számban épültek, mint az engedélyesek. Ettől is többen vannak azok, akik jelenleg tervezik szalmabála-ház építését.

Ma persze szigorú előírásoknak kell megfelelni, ha az ember építeni akar. Hát lássuk mi is a szalmabála - ház,  és hogy viselkedik a szalmabála:
Az első szalmabála-házak még teherhordó falszerkezettel készültek. Ugyan ma is készítenek ilyet, de (szerencsére) csak elvétve. A teherhordó szalmafal nagy hátránya a roskadás. Ez sajnos igen nagymértékű is lehet, egy 3 magas fal akár 30-40 cm-rel is összeroskad, ha megkapja a tető terhét. Talán ez az egyik fő oka, hogy ma főként vázas szerkezetű szalmafalakat építenek. Itt a főként fa vázszerkezet hordozza a terheket, a szalma pedig csak kitöltő falként funkcionál (fachwerk). A váz-szerkezetes építés másik előnye, hogy előbb épülhet tartóváz és a tető, majd a tető védelme alatt deponálható, majd építhető a rossz időjárásra nagyon érzékeny szalma és vályogszerkezetű falazat is. Szalmából legfeljebb kétszintes épületet lehet, illetve célszerű építeni, mivel ettől magasabb épületnél már nem lehetne biztosítani a jogszabályok alkotta követelményeket. A funkció igazából nem kötött, tudomásom van egy pilisi Waldorf iskoláról is, melyet szalmából terveznek megépíteni. Amerikában az egyik legrégebbi ma is használatban lévő (közel 100 éves) szalmaépület templomként funkcionál. Családi házak, kisebb társasházak, sorházak építésére tökéletesen alkalmas, megfelelő hőérzetet biztosít, és a vályogházakhoz hasonlóan a páratartalmat is szabályozza. Nyáron a belső tér hűvös, télen a beltér kevés fűtéssel alkalmas az állandó emberi tartózkodásra.

A szalma önmagában igen tűzveszélyes anyag. Bálázva már kevésbé gyúlékony. Gondoljunk arra, hogy milyen könnyű meggyújtani egy papírlapot, és milyen nehéz egy telefonkönyvet. A szalmabála is hasonlóképp viselkedik. Falszerkezetbe építve mindenképpen meg kell védeni a bálákat a külső károsító tényezőktől (időjárás, tűz, rágcsálók, víz, … ). A legalkalmasabb erre ha vályogtapasztással, vagy vályog eléfalazással zárjuk be a bálafalat. A vályogtapasztás megvédi és szárazon tartja a szalmát, így tartós, és ami a legfontosabb, környezetre/egészségre teljesen ártalmatlan szigetelő anyagot kaphatunk. Míg a ma használt „gyári” építő és szigetelőanyagok nagy része kisebb-nagyobb mértékben terheli a környezetet, előállítása, beépítése során, és bontása után hulladékként is. A szalma ezzel szemben a mezőgazdaság egyik mellékterméke, a növény élete során oxigént termel, gabonát terem, majd beépítve egészségre teljesen ártalmatlan, káros kisugárzásoktól, vegyi anyagoktól teljesen mentes, bontása után 100%-ban lebomlik és visszaforgatható.  E szempontból teljesen azonos értékű a vályogfalakkal, paticsfalakkal, boronafalakkal.

A szerkezettel nagyon jó hőszigetelő értéket el lehet érni, mely a kialakítástól függően k/U=0,12-0,17 között változik. Megfelelő csomóponti kialakítással, akár passzívházat, vagy azt nagyon megközelítő hőszigetelő értékű épületet lehet építeni.

A magyar szabvány kisbála mérete 30x40x80cm-35x45x90 között van, tömege kb 15-20 kg. A kb 30 cm bálavastagság két oldalon legalább 5-5 cm tapasztást kap, így a teljes falszerkezet 40 cm, ami nem vastagabb egy ma használatos – műszaki előírásoknak megfelelő-  hőszigetelésű égetett-agyag téglafalnál. Természetesen lehet vastagabb bálaszerkezetet is létrehozni, ez csak fokozza a szerkezet hasznos tulajdonságait.

Egyre többen alkalmazzák azt a rendszert, ahol nem vályogvakolattal zárják le a szalmát a külvilágtól, hanem vályogtéglából eléfalaznak, így növelve a falszerkezet hőtehetetlenségét, megóvva házukat a nyári túlmelegedéstől. A bálákat használhatjuk födém, illetve tető szigetelésére is, így semmi sem szab határt egy teljes, szalmabálából készült ház építésének. A lényeg az alapvető szerkesztési szabályok betartása.
A szerkesztési szabályok hasonlóak a vályogfalakéhoz, kiegészítve a szalma egyedi tulajdonságai által megkövetelt tényezőkkel. A bálafal két fő ellensége a víz és a tűz. A vályognál már megismerhettük a víz elleni hatásos védekezést: a csizma és kalap sosem hiányozhat. Megfelelő alsó vízszigeteléssel, vízelvezetéssel, illetve erősen kiugró eresszel, jobb esetben tornác alkalmazásával a víz nem okozhat gondot a szerkezetnek. Gondolnunk kell még a használati vízre is. Szalmafalba ne építsünk be vizes gépészeti vezetéket. Szereljünk falon kívül, vagy használjunk előtétfalat. Ugyanez igaz a kád és zuhany kialakítására is, szerelt fal és az üzemi víz elleni szigetelés elengedhetetlen. A megfelelő páravándorlás biztosítására ne zárjuk be a szerkezetet. Ezért alkalmas a vályogvakolat, és nem alkalmas a cementvakolat, ezért alkalmazunk külső előtétfalnál vályogtéglát és nem égetettagyag-téglát. Ha mindezt megvalósítottuk, és a vályogköpenyben légmentes zárást biztosítottunk, akkor a tűz ellen is védve vagyunk. A szalmafal igen tömör, és benne szorult levegő mennyisége nem elég az égéshez. Ha nincs levegő-utánpótlás, és füstelveztetés, akkor nem alakulhat ki tűz a szerkezeten belül.

Essen pár szó a költségekről is. Sokat nem ígérhetek, mivel egy átlagos családi ház beruházási költségének max 10-15%-a a falszerkezet ára. Kicsit többet spórolhatunk, ha a tető- és födémszigetelést is kiváltjuk. A teljes költségvetést nagymértékben nem módosítja, így nem tévesztünk sokat, ha egy átlagos négyzetméterárral számolunk. Viszont amit nyerhetünk, egy teljesen egészséges, környezetbarát, organikus formákra is szabadon alakítható, kiemelkedő hőszigetelésű épület .


Az internetnek köszönhetően a magyar szalmaépítők könnyen egymásra találnak. Egy főként fiatal építészekből álló társaság összefogott, és megalapította a Magyar Szalmaépítők Egyesületét. Az egyesület legfőbb céljai közt szerepel a magyarországi szalmaépítészet felkarolása, népszerűsítése, jogszabályi követelmények megteremtése, harmonizálása, szalmaépítő tudásbázis létrehozása.

A Szalmaépítőket itt lehet megtalálni: www.szalmaepitok.hu.   Az oldal nemrég indult, de szeretnénk, ha minél többen jönnének és csatlakoznának a lelkes csapathoz. Regisztráljatok, olvassatok, írjatok a fórumba, írjatok cikkeket szalmaépítésről, vályogépítésről, és bármilyen kapcsolódó témáról.

Szalmabálaházak Magyarországon .

Gondolkodtál már azon, hogy hány millió épület épül évente? Ez hány millió tonna betont, téglát, műanyagot emészt fel? Hogy ezeknek az előállítása során hány millió tonna széndioxidot és még ki tudja milyen mérgező gázt eregetünk a levegőbe? Vajon mit okoz ez a határtalan építkezés, jobban mondva rombolás az ökoszisztémában? Meddig képes az ember elviselni egészségesen a megváltozott környezetet? Te, vagy az unokáid képesek lesznek?

Ha valaha komolyan elgondolkodtál mindezen, biztosan felmerült benned is egy jobb világ képe. Ahol az ember nem akar hatalmas erőfeszítések árán mindent átalakítani a környezetében, közben szükségszerűen pusztítást hagyva maga után. Béke és harmónia jellemezné ezt a világot, és sokkal több szabadidő.

A szalmaépítés egy ilyen kényelmesebb és vonzóbb világba kalauzol minket. Talán éppen ennek köszönheti egyre növekvő népszerűségét világszerte ez az építésmód. Ha tartozik filozófia  a szalmaházakhoz, márpedig tartozik, akkor az minden bizonnyal arról szól, hogyan teremtheti meg az ember önmaga számára a kényelmes életkörülményeket úgy, hogy a lehető legkevesebbet változtasson a környezetén, megkímélve azt, és saját magát is a felesleges erőlködéstől.

Az egyszerű szalma bálázott formájában alkalmas épületszerkezetek hőszigetelésére. Ugyanaz a hőszigetelés elérhető vele, mint az iparilag agyonfeldolgozott anyagokkal, csakhogy ezért nem kell hatalmas gyárakban megfeszített kapacitással fűtőanyagot égetni, neked pedig éjt nappallá téve dolgozni, hogy meg tudd fizetni ezt a temérdek fűtőanyagot. A lustaság fél egészség!

Vajon hányunkban tudatosul, hogy a fehér habos polisztirol egy fekete folyadékból lesz, a puha vattaszerű hőszigeteléseket pedig kemény kőből olvasztják és szálasítják. És hogy mennyi energiába és pénzbe kerül mindez?

Ezek után mindazokat, akik csak legyintenek a szalmaházakra, tűzzel, vízzel, bogarakkal és egerekkel riogatnak, majd elvetik a gondolatát anélkül, hogy a legcsekélyebb energiát is fordítanának a megismerésére, a megoldások megtalálására, azokat szívből sajnálom. Valószínűleg nem hisznek egy jobb világban.

Mi azonban, akik készítjük és olvassuk ezt a honlapot, hiszünk benne, keressük a válaszokat, és azon vagyunk, hogy megosszuk mindenkivel, akit érdekel.

Kellemes böngészést! Magyar Szalmaépitök Egyesületének honlapja

Az első, szalmabálával hőszigetelt favázas épületet több, mint 125 évvel ezelőtt építették az Egyesült Államokban, közvetlenül a bálázás megjelenését követően. A technológia azóta jelentős változásokon ment keresztül, a szalmabálákat ma elsősorban a házak (akár utólagos) hőszigetelésére használják. A hőtehetetlenséghez szükséges épülettömeget a magyarországi viszonyok között kézenfekvő módon vályogfalazat biztosítja. 
A konstrukció hőszigetelő képessége kiváló, a fűtési energiaszükséglet minimális és környezetkímélő módon kielégíthető, kiegyenlített és állandó belső páratartalmat, ezáltal jó minőségű belső levegőt biztosít, alkalmazásával szinte teljesen kiküszöbölhető az egészségre ártalmas párolgó anyagok, festékek, lakkok felhasználása a belső térben.
Helyben rendelkezésre álló anyagból, magasabb élőmunka-hányaddal, viszonylag alacsony költséggel megvalósítható és üzemeltethető, környezeti szempontból gyakorlatilag minden más épületszerkezetnél és koncepciónál kedvezőbb. Szalmabálából épült lakóházak és középületek szerte a világban, Németországtól Kanadáig mindenütt megtalálhatók, Magyarországon nyolc-tíz különféle szalmás házról van információ.
A Magyar Szalmaépítők Egyesületének célja, hogy Magyarországon is ismertté, elfogadottá és népszerűvé, elérhetővé tegye a szalmabála-építést. Az egyesület információt és szakmai segítséget nyújt minden érdeklődőnek és építtetőnek, mindegy hogy családi házat, iskolát, óvodát, vagy fészert szeretnének szalmabálák felhasználásával kialakítani.