Épitsünk szalmabálából !

Új időket élünk, ahol már az ingatlan-hirdetésekben a tulajdonosok nem titkolják, ha egy ház vályogból épült, inkább büszkén felvállalják. 

A környezettudatos szemlélet mára „divat” lett. A klasszikus környezetbarát építési anyagok körében egyre másra jelennek meg az újdonságok. Ilyen újdonság hazánkban a „szalmabála-ház” is.
Sok mindenből lehet házat építeni, de csak keveseknek jut eszébe, hogy szalmabálát alkalmazzon az építés során. Pedig igen kézenfekvő anyag. A mezőgazdaságnak köszönhetően tömegével áll rendelkezésre az országban bárhol, és igen kedvező áron lehet hozzá jutni.

Nem is szólva az egyik leghasznosabb tulajdonságáról, a nagyon jó hőszigetelő képességéről.

A szalmabálából való építkezés nem új találmány. 
Idestova 150 éve építették meg európai telepesek az első szalmabála-házakat, akkor még ideiglenes jelleggel, az Egyesült Államokban Nebraska Homok  - hegyei közt.
Az ideiglenes épületek olyan jól „vizsgáztak”, hogy később vályogtapasztással véglegesítették őket. Az 1980-as évek végén karolták fel újra a szalmaépítészetet és tették mára már világhírűvé. 
Az elmúlt húsz év alatt az információáramlás felgyorsulásával elterjedt szinte az egész világon. Magyarországon jelenleg több mint harminc szalmabála-ház épült engedéllyel, az engedély nélküliekről sajnos nincs pontos információ, de jóval nagyobb számban épültek, mint az engedélyesek. Ettől is többen vannak azok, akik jelenleg tervezik szalmabála-ház építését.

Ma persze szigorú előírásoknak kell megfelelni, ha az ember építeni akar. Hát lássuk mi is a szalmabála - ház,  és hogy viselkedik a szalmabála:
Az első szalmabála-házak még teherhordó falszerkezettel készültek. Ugyan ma is készítenek ilyet, de (szerencsére) csak elvétve. A teherhordó szalmafal nagy hátránya a roskadás. Ez sajnos igen nagymértékű is lehet, egy 3 magas fal akár 30-40 cm-rel is összeroskad, ha megkapja a tető terhét. Talán ez az egyik fő oka, hogy ma főként vázas szerkezetű szalmafalakat építenek. Itt a főként fa vázszerkezet hordozza a terheket, a szalma pedig csak kitöltő falként funkcionál (fachwerk). A váz-szerkezetes építés másik előnye, hogy előbb épülhet tartóváz és a tető, majd a tető védelme alatt deponálható, majd építhető a rossz időjárásra nagyon érzékeny szalma és vályogszerkezetű falazat is. Szalmából legfeljebb kétszintes épületet lehet, illetve célszerű építeni, mivel ettől magasabb épületnél már nem lehetne biztosítani a jogszabályok alkotta követelményeket. A funkció igazából nem kötött, tudomásom van egy pilisi Waldorf iskoláról is, melyet szalmából terveznek megépíteni. Amerikában az egyik legrégebbi ma is használatban lévő (közel 100 éves) szalmaépület templomként funkcionál. Családi házak, kisebb társasházak, sorházak építésére tökéletesen alkalmas, megfelelő hőérzetet biztosít, és a vályogházakhoz hasonlóan a páratartalmat is szabályozza. Nyáron a belső tér hűvös, télen a beltér kevés fűtéssel alkalmas az állandó emberi tartózkodásra.

A szalma önmagában igen tűzveszélyes anyag. Bálázva már kevésbé gyúlékony. Gondoljunk arra, hogy milyen könnyű meggyújtani egy papírlapot, és milyen nehéz egy telefonkönyvet. A szalmabála is hasonlóképp viselkedik. Falszerkezetbe építve mindenképpen meg kell védeni a bálákat a külső károsító tényezőktől (időjárás, tűz, rágcsálók, víz, … ). A legalkalmasabb erre ha vályogtapasztással, vagy vályog eléfalazással zárjuk be a bálafalat. A vályogtapasztás megvédi és szárazon tartja a szalmát, így tartós, és ami a legfontosabb, környezetre/egészségre teljesen ártalmatlan szigetelő anyagot kaphatunk. Míg a ma használt „gyári” építő és szigetelőanyagok nagy része kisebb-nagyobb mértékben terheli a környezetet, előállítása, beépítése során, és bontása után hulladékként is. A szalma ezzel szemben a mezőgazdaság egyik mellékterméke, a növény élete során oxigént termel, gabonát terem, majd beépítve egészségre teljesen ártalmatlan, káros kisugárzásoktól, vegyi anyagoktól teljesen mentes, bontása után 100%-ban lebomlik és visszaforgatható.  E szempontból teljesen azonos értékű a vályogfalakkal, paticsfalakkal, boronafalakkal.

A szerkezettel nagyon jó hőszigetelő értéket el lehet érni, mely a kialakítástól függően k/U=0,12-0,17 között változik. Megfelelő csomóponti kialakítással, akár passzívházat, vagy azt nagyon megközelítő hőszigetelő értékű épületet lehet építeni.

A magyar szabvány kisbála mérete 30x40x80cm-35x45x90 között van, tömege kb 15-20 kg. A kb 30 cm bálavastagság két oldalon legalább 5-5 cm tapasztást kap, így a teljes falszerkezet 40 cm, ami nem vastagabb egy ma használatos – műszaki előírásoknak megfelelő-  hőszigetelésű égetett-agyag téglafalnál. Természetesen lehet vastagabb bálaszerkezetet is létrehozni, ez csak fokozza a szerkezet hasznos tulajdonságait.

Egyre többen alkalmazzák azt a rendszert, ahol nem vályogvakolattal zárják le a szalmát a külvilágtól, hanem vályogtéglából eléfalaznak, így növelve a falszerkezet hőtehetetlenségét, megóvva házukat a nyári túlmelegedéstől. A bálákat használhatjuk födém, illetve tető szigetelésére is, így semmi sem szab határt egy teljes, szalmabálából készült ház építésének. A lényeg az alapvető szerkesztési szabályok betartása.
A szerkesztési szabályok hasonlóak a vályogfalakéhoz, kiegészítve a szalma egyedi tulajdonságai által megkövetelt tényezőkkel. A bálafal két fő ellensége a víz és a tűz. A vályognál már megismerhettük a víz elleni hatásos védekezést: a csizma és kalap sosem hiányozhat. Megfelelő alsó vízszigeteléssel, vízelvezetéssel, illetve erősen kiugró eresszel, jobb esetben tornác alkalmazásával a víz nem okozhat gondot a szerkezetnek. Gondolnunk kell még a használati vízre is. Szalmafalba ne építsünk be vizes gépészeti vezetéket. Szereljünk falon kívül, vagy használjunk előtétfalat. Ugyanez igaz a kád és zuhany kialakítására is, szerelt fal és az üzemi víz elleni szigetelés elengedhetetlen. A megfelelő páravándorlás biztosítására ne zárjuk be a szerkezetet. Ezért alkalmas a vályogvakolat, és nem alkalmas a cementvakolat, ezért alkalmazunk külső előtétfalnál vályogtéglát és nem égetettagyag-téglát. Ha mindezt megvalósítottuk, és a vályogköpenyben légmentes zárást biztosítottunk, akkor a tűz ellen is védve vagyunk. A szalmafal igen tömör, és benne szorult levegő mennyisége nem elég az égéshez. Ha nincs levegő-utánpótlás, és füstelveztetés, akkor nem alakulhat ki tűz a szerkezeten belül.

Essen pár szó a költségekről is. Sokat nem ígérhetek, mivel egy átlagos családi ház beruházási költségének max 10-15%-a a falszerkezet ára. Kicsit többet spórolhatunk, ha a tető- és födémszigetelést is kiváltjuk. A teljes költségvetést nagymértékben nem módosítja, így nem tévesztünk sokat, ha egy átlagos négyzetméterárral számolunk. Viszont amit nyerhetünk, egy teljesen egészséges, környezetbarát, organikus formákra is szabadon alakítható, kiemelkedő hőszigetelésű épület .


Az internetnek köszönhetően a magyar szalmaépítők könnyen egymásra találnak. Egy főként fiatal építészekből álló társaság összefogott, és megalapította a Magyar Szalmaépítők Egyesületét. Az egyesület legfőbb céljai közt szerepel a magyarországi szalmaépítészet felkarolása, népszerűsítése, jogszabályi követelmények megteremtése, harmonizálása, szalmaépítő tudásbázis létrehozása.

A Szalmaépítőket itt lehet megtalálni: www.szalmaepitok.hu.   Az oldal nemrég indult, de szeretnénk, ha minél többen jönnének és csatlakoznának a lelkes csapathoz. Regisztráljatok, olvassatok, írjatok a fórumba, írjatok cikkeket szalmaépítésről, vályogépítésről, és bármilyen kapcsolódó témáról.