Olcsó felujítás / Hőszigetelés / GYAKORLAT és elmélet

Mikkor lesz jó a Dryvit hőszigetelés? 

Ha sikerült megállapodnunk, írjunk kivitelezői szerződést!

És kezdődhet a dryvit hőszigetelés.

  Minimum 10 cm vastag hungarocellt használjunk a dryvit hőszigetelésnél, melyet a legjobb ha rendszerben vásárolunk meg. Ami azt jelenti hogy megkapjuk  a hungarocellt  a dryvit hallót  a megfelelő ragaszutó és gletelö anyagot,  és választhatunk hozzá műgyanta álapu vakolat színt is. Szükség lesz még a dryvit hőszigetelésnél fém indító profilra, megfelelő hosszúságú dübelekre és elvédőre. Lehetőleg ne  használjon csempe ragasztót még ha próbálják is rábeszélni mert idővel meg fog repedezni inkább polisztirol ragasztóval történjen a hungarocell lapok felragasztása és glettelése, és  a dübelek használata sem elhanyagolható.
  A munka folyamán az első lépés az állványozás ha profi a szakemberünk valószínűleg az egész házunkat körbe állványozza de jó lehet egy könnyen mozgatható mobil állvány is, viszont a színezésnél mindenképpen ragaszkodjunk ahhoz hogy a háznak  azt az oldalát amit éppen csinálni fognak teljesen állványozzanak majd be.

 Második lépés a ház falának megtisztítása az esetlegesen leperget régi vakolattól és a fal egyenetlenségeinek kisimítása (vakolása) után szükséges a  fém indító profil felszerelése.

 Harmadik lépés a hungarocell táblák felragasztása figyeljünk oda, hogy egy táblánál minimum 5-6 ragasztó pogácsát használjanak és a lapok kötésbe legyenek felrakva főkép a sarkoknál, és ha az első sort felragasztották guggoljon le és menjen messzebb nézzen bele a fal aljába hogy egyenes e? Ha valami furcsa hullám vonalat lát, azonnal keresen másik szakembert, mert túl sok jóra nem számíthat, ha ezt sem sikerölt jóra megcsinálniuk. A lábazatnál javasolt a kifejezetten erre a célra kifejlesztett lábazati hungarocellt használni (kék vagy rózsaszín)

Negyedik és nagyon fontos lépés a dryvit hőszigetelés -nél a dűbelek befúrása, ha azt állítja szakemberünk hogy ö ilyet nem szokott használni mert szerinte e nélkül is ott maradnak a falon a hungarocell lapok, azonnal küldjük el és keresünk másik mestert.  Lényeges még a dübelek hossza is legalább 6-8 cm el hosszabb dübelt használjunk mint a hungarocell vastagsága. Figyeljünk oda hogy egy táblát minimum 5 dübel tartson (4 sarka és egy középen) Ha minden dübel a helyére került érdemes a ragasztóval szintbe glettelni.

 
Ötödik lépés az elvédők felhelyezése majd  a dryvit halló és kétszeri glettelése. Ez fontos mert egy gleteléstöl nem lesz elég sima a két réteg között száradjon 5-6 órát és csiszolják is meg.
Ugye mostanra már szép szürke színű lett az épületnek nézzük körbe és ha elégedettek vagyunk kifizethetjük az eddig felhasznált anyagokat szerintem ezt kérni is fogják.

 Hatodik és utolsó lépés  a dryvit hőszigetelés nél az alapozás és színezés..
Ha becsületesen megcsinálták a kétszeri glettelés akár ezt egy későbbi időpontra is hagyhatjuk mivel ezt csak kora tavasszal és ősszel szabad csináltatni mert az erős napsütésben ezt nem lehet jóra megcsinálni. Továbbá ragaszkodjunk ahhoz hogy a színezendő ház oldal teljesen legyen beállványozva és csak akkor kezdjék el ha még aznap be is fejezik, különben foltos lesz.

Falszerkezet	U érték [W / m2K]	U érték [W / m2K] +10 cm hőszigeteléssel
vasbeton fal 12 cm	3,59	0,40
vasbeton fal 38 cm	2,24	0,37
2 rétegű fa deszkafal	2,85	0,34
tipikus századfordulón épített ház fala*	2,00	0,35
kőfal 60 cm	1,70	0,33
tégla (kisméretű) 12 cm	2,72	0,39
tégla (kisméretű) 38 cm	1,37	0,34
falazóblokk 30 cm	1,38	0,34
gázbeton falazóelem 30 cm	0,40	0,17
gázbeton falazóelem 37,5 cm	0,32	0,16
alacsony energiafogyasztású házak falszerkezete	0,20
passzív házak falszerkezete	0,10

*24 cm vastag tömör téglából épített, kívül-belül 1,5 meszes vakolattal ellátott falszerkezet

ELMÉLET:

hőtranszport
 Többféle folyamat játszódik le- vezetés szilárd anyagban, nyugalomban lévő folyadékban, gázbanazaz a határolószerkezet szilárd anyagú rétegeibenkis vastagságú vízszintes légrétegekben, iránytól függően.
hőátadás
 Felület és áramló levegő közötthelyiség levegője és belső felület közöttahol a levegő jellemzően a hőmérsékletkülönbség miatt mozogkülső levegő és külső felület közöttahol a szélhatás miatt még intenzívebb a légmozgás.
hősugárzás
 Két olyan felület között, amelyek egymást „látják”belső térhatárolás és külső határolás belső felületei közöttkülső felületek és talaj, burkolat, más épületek között.

• külső felületek és égbolt között
• külső felületek és a Nap között
• belső felületek és a Nap között transzparens szerkezeteken át

 Ezek a folyamatok gyakran „keverednek”, példáulegy felületen átadás és sugárzás,egy laza szálas hőszigetelésben vezetés és átadás,egy légrétegben vezetés, átadás és a szembenéző felületek között sugárzás További lehetséges forma: a levegő valahonnan valahová áramlik vagy hőmérsékletkülönbség vagy kényszer (pl. szél, szellőztető berendezés) hatására és az áramló levegő hőt is szállít - ez a konvektív transzport. Előfordul légrétegben, laza szálas hőszigetelő anyagokban.
hõáramlás
 Folyadékokban és gázokban a hõ általában áramlással terjed. A melegítés révén a folyadékban helyi sűrűségváltozás következik be, ennek következtében anyagáramlás léphet fel. A melegebb térfogatelemek áramlással szállítják a hõt a hidegebb tartományok felé. Ha az áramlás nem alakulhat ki akkor a folyadékban a hõ vezetéssel terjed.
hővezetési tényező az időegység alatt átjutó hő mennyisége (lambda), mértékegysége (W/mK)

Néhány anyag hővezetési tényezője :

• Acél : 48
• Argon gáz: 0,016
• beton: 1,09
• vasbeton : 1,55
• puhafa: 0,11 
• bazalt, márvány = 3,5
• mészkő  = 0,93
• terméskő 1.28-2.32
• mésztufa 0,52
• Levegő: 0,026
• Poliuretán hab: 0,035
• Tölgyfa: 0,15
• Üveg (közönséges): 0,8
• Üveggyapot: 0,04
• Víz: 0,61

Hőátbocsátási tényező (U korábban k) mértékegysége a W/m2K. A nyílászárók esetében a hőtechnikai tulajdonságainak elemzésekor megkülönböztetjük a légáteresztésből származó és a transzmissziós hőátbocsátást. Az alábbi építőanyagok és vegyes falszerkezetek U értékeit gyűjtöttük össze:

• faszerkezetek
• kőfalak
• beton és vb. falak
• kisméretű tégla falak
• B3-as téglafalak
• POROTHERM falak
• YTONG falak

faszerkezetek
csak 2 rtg deszkázat - U= 2,85 forrás www.koos.hu+ 10cm höszigetelés - U= 0,35 forrás www.koos.hu
+ 12cm höszigetelés - U= 0,30 forrás www.koos.hu
+ 15cm höszigetelés - U= 0,24 forrás www.koos.hu
+ 18cm höszigetelés - U= 0,21 forrás www.koos.hu
kőfalak 
egy átlagos kő értéket válasszuk 1,5-nek (ez megegyezik a vb. értékéval is)
40cm vtg kőfal U= 2,26 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal U= 1,70 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 3cm höszig vakolat U= 1,27 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 6cm höszig vakolat U= 1,00 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 4cm DRYVIT U= 0,64 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 6cm DRYVIT U= 0,48 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal +10cm DRYVIT U= 0,33 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal +12cm DRYVIT U= 0,28 forrás www.koos.hu

beton-vasbeton
perlitbeton(400 kg/m3-es) forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló)  5cm U= 1,79 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 10cm U= 1,09 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 15cm U= 0,79 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 20cm U= 0,61 forrás www.koos.hu

vb.fal 12cm U= 3,59 forrás www.koos.hu
vb.fal 20cm U= 3,03 forrás www.koos.hu
vb.fal 25cm U= 2,76 forrás www.koos.hu
vb.fal 38cm U= 2,24 forrás www.koos.hu
vb.fal 12cm + 10cm DRYVIT U= 0,40 forrás www.koos.hu
vb.fal 20cm + 10cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
vb.fal 25cm + 10cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
vb.fal 38cm + 10cm DRYVIT U= 0,37 forrás www.koos.hu
kisméretű tégla
km.tégla 12cm U= 2,72 forrás www.koos.hu
km.tégla 25cm U= 1,82 forrás www.koos.hu
km.tégla 38cm U= 1,37 forrás www.koos.hu
km.tégla 51cm U= 1,10 forrás www.koos.hu
km.tégla 64cm U= 0,92 forrás www.koos.hu
km.tégla 90cm U= 0,69 forrás www.koos.hu
km.tégla 12cm + 5cm DRYVIT U= 0,68 forrás www.koos.hu
km.tégla 25cm + 5cm DRYVIT U= 0,60 forrás www.koos.hu
km.tégla 38cm + 5cm DRYVIT U= 0,54 forrás www.koos.hu
km.tégla 51cm + 5cm DRYVIT U= 0,49 forrás www.koos.hu
km.tégla 64cm + 5cm DRYVIT U= 0,45 forrás www.koos.hu
km.tégla 90cm + 5cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
km.tégla 12cm + 10cm DRYVIT U= 0,39
km.tégla 25cm + 10cm DRYVIT U= 0,36
km.tégla 38cm + 10cm DRYVIT U= 0,34
km.tégla 51cm + 10cm DRYVIT U= 0,32
km.tégla 64cm + 10cm DRYVIT U= 0,30
km.tégla 90cm + 10cm DRYVIT U= 0,27
B30-as tégla
B 30 +  0cm DRYVIT U= 1,37B
30 +  4cm DRYVIT U= 0,62B
30 +  6cm DRYVIT U= 0,49B
30 + 10cm DRYVIT U= 0,34
POROTHERM
POROTHERM 20 NF  U= 1,24
POROTHERM 20 NF + 3cm DRYVIT U= 0,64
POROTHERM 20 NF + 5cm DRYVIT U= 0,49
POROTHERM 20 NF +10cm DRYVIT U= 0,30
POROTHERM 30 Objekt U= 0,69
POROTHERM 30 normál U= 0,71
POROTHERM 30 + 3cm DRYVIT U= 0,47
POROTHERM 30 + 5cm DRYVIT U= 0,39
POROTHERM 30 + 10cm DRYVIT U= 0,27
POROTHERM 30NF + 0cm DRYVIT U= 0,5800
POROTHERM 30NF + 4cm DRYVIT U= 0,3671
POROTHERM 30NF + 6cm DRYVIT U= 0,3102
POROTHERM 30NF +10cm DRYVIT U= 0,2367
(nem hőszigetelő habarccsal, kétoldali normál vakolattal, hőszigetelés lambda=0,04-gyel lett figyelembe véve !)

POROTHERM 38NF + 0cm DRYVIT U= 0,4258
POROTHERM 38NF + 2cm DRYVIT U= 0,3317
POROTHERM 38NF + 4cm DRYVIT U= 0,2716
POROTHERM 38NF + 6cm DRYVIT U= 0,2299
———–
POROTHERM 44NF + 0cm DRYVIT U= 0,3467
POROTHERM 44NF + 2cm DRYVIT U= 0,2816
POROTHERM 44NF + 4cm DRYVIT U= 0,2371
POROTHERM 44NF + 6cm DRYVIT U= 0,2047

YTONG
YTONG  30 U= 0,40
YTONG  37,5 = 0,32
YTONG  30 NF = 0,40
YTONG  37,5 NF= 0,32
(nincs különbség a nútféderes/nem nútféderes között)
YTONG  30 + 2cm  DRYVIT U= 0,31
YTONG  30 + 4cm  DRYVIT U= 0,26
YTONG  30 + 6cm  DRYVIT U= 0,22
YTONG  30 +10cm  DRYVIT U= 0,17
YTONG  37,5 + 2cm  DRYVIT U= 0,27
YTONG  37,5 + 4cm  DRYVIT U= 0,23
YTONG  37,5 + 6cm  DRYVIT U= 0,20
YTONG  37,5 +10cm  DRYVIT U= 0,16
YTONG  30 + 2cm  hőszig vakolat U= 0,38
YTONG  30 + 4cm  hőszig vakolat U= 0,36
YTONG  30 + 6cm  hőszig vakolat U= 0,34
YTONG  30 + 8cm  hőszig vakolat U= 0,33
YTONG  37,5 + 2cm  hőszig vakolat U= 0,31
YTONG  37,5 + 4cm  hőszig vakolat U= 0,30
YTONG  37,5 + 6cm  hőszig vakolat U= 0,29
YTONG  37,5 + 8cm  hőszig vakolat U= 0,27

Forrás : http://www.hostopsziget.eoldal.hu/cikkek/hoszigeteles.html

Olcsó épités/Természetes alapanyagból/ cél, tervek, tető, fal,

A BIOSOLAR blog egy Budakeszi környezettudatos ház bemutatására készült.

Mindazok számára, akik építkeznek, felújítanak, korszerűsítenek, vagy csak tervezgetnek. Az érdeklődők ötleteket meríthetnek a megvalósult megoldásokból és olvashatnak mások tapasztalatairól, tanácsot kérhetnek, és - köszönet érte a sok aktív társunknak - válaszokat kaphatnak.

Az oldal gyártóktól és kereskedőktől független, díjmentes.

http://biosolar.hu/home

 Cél:

 Egy természetbarát házat szerettünk volna épiteni, ami a lehető legkevesebb energia felhasználásával biztosítja kényelmünket.

Olyan házat, ami tágas és levegős, a kényelmes együttélés, és az elvonulás lehetőségét is biztosítja minden lakó számára.

Hagyományos építőanyagokból épül, és időálló házat. Ilyenek alapanyag az égetett anyagtégla és cserép, a kő, a fa, az üveg, és a gipsz.

Természetes alapanyagból készült szigetelőanyagokat alkalmazni, mint például a szálas ásványi szigetelő, amely a szükséges mértékben átereszti a levegőt, a rovarok nem tesznek kárt benne (nem kell méreggel átitatni), és nem öregszik.

Masszív, nagy tömegű házat, amely a helyi klímára jellemző, kiforrott építési módszerekkel készül. Egy országban, egy adott éghajlaton nem véletlenül olyanok a házak, amilyenek. Az aktuális divat követése ezen a téren is nagyon sokba kerül. Nem akartunk sem mediterrán, sem skandináv házat építeni.

Olyan házat képzeltünk el, aminek üzemeltetése gazdasági és szociális változások esetén se okozhassanak megoldhatatlan anyagi problémákat.


Tervek:

Rendkivűl lényeges egy olyan tervező választása, akivel közös nyelvet beszélünk, és érti a dolgát.

Ismerőseink körében senkinek sem volt olyan háza, amit mi is magunkénak tudtunk volna érezni, ezért kezdetben minden népszerű, építészettel kapcsolatos újságot megvásároltunk. Sajnos a legtöbb leközölt házról szóló cikk után úgy éreztük, hogy elszállt az építész agya. A házak döntő többségében a terek és anyagok pazarló kavalkádjával találkoztunk.

Olyan építészt és épületgépész tervezőt kerestünk, aki gyakorlattal rendelkezik alacsony energiájú ház tervezésében, méretezésben, kivitelezésében.
Egy műegyetemi professzor ( munkássága az energiatudatos építészethez kapcsolódik) ajánlott néhány tervezőt. Elindultunk, hogy megnézzünk néhány kész házat. Ha megtetszett valami, akkor becsöngettünk. Szerencsés esetben behívtak és megmutatták meg a házat, elmondták mit szeretnek, vagy mit nem szeretnek benne, mi a véleményük az építészről.

Így kerültünk Ertsey Attilához, aki az ökológikus szemléletû épülettervezés ismert hazai alakja.
Az első találkozásra egy kívánság-listával és egy kockás papírra készített vázlattal érkeztünk. Az utóbbiról később megtudtuk, hogy a építészek kifejezetten nem szeretik, ha a megbízó próbálja helyettük megtervezni a házat, így mi csak azokhoz a dolgokhoz ragaszkodtunk, amiket igazán fontosnak tartottunk, és a tervezőre hagytuk a megvalósítás módját. Lényegében a harmadik rajzot (kisebb módosításokkal) a véglegesnek tekinthettük.

A jogi és az engedélyeztetési eljárásokat be lehetett indítani.

Ekkor kezdődött a részletes gépészeti tervek kidolgozása.

Már ezt megelőzően sok mindennek utána jártunk, elolvastunk néhány könyvet és meglátogattunk rengeteg Internetes oldalt, de el lehet mondani, hogy a tervezés időszaka számunkra a tanulás időszakát is jelentette. Próbáltunk minden technológiai lépést megérteni, megkértük a tervezőt alternatívák kidolgozására, és kiválasztott megoldás létjogosultságának bizonyítására. Gyakran éreztük úgy, hogy nem csak mi tanulunk ezekből a beszélgetésekből, és talán a szakemberek is hajlamosak néha követni egy módszert, anélkül, hogy elgondolkoznának az okokon.

  
Tető:

A tető vitathatatlanul legfontosabb feladata az, hogy a csapadékot ne engedje bejutni a házba. Mi most a második, de szintén nagyon fontos kihívással, a hőszigeteléssel foglalkozunk.

Most is (mint minden esetben a mi éghajlatunkon) a két szélsőséges időjárási körülményt, a nyári és téli viszonyokat kell vizsgálnunk.
Télen a hideg, nyáron a meleg ellen kell védekeznünk. Mondhatná valaki, hogy minek bonyolítsuk az életünket, tegyünk minél vastagabb szigetelést a tetőszerkezetbe, evvel megoldottunk minden problémát. Most vizsgáljuk meg, hogy miért nem igaz ez az állítás.
Tegyük fel tehát, hogy a cserép és a belső burkolat közé csak a szigetelés kerül.

Télen a szigetelésben kicsapódó vízpára a hőszigetelő anyag szigetelési tulajdonságait rontja, a beépített faszerkezetet pedig rövid idő alatt tönkreteszi, mert gombának, penésznek ad táptalajt. A szigetelés pedig idővel tömörödni fog, evvel is növelve a hővezetési tényezőt. Gondoskodnunk kell tehát a párazárásról a lakás és a szigetelés között, de gondoskodni az esetlegesen bejutó csapadék, például porhó elvezetéséről is. Azt a párát pedig ami mindezek ellenére mégis csak bejutott a szigetelésünkbe ki kell vezetni.

A nyári kánikulában a forrósodott cserép alatt ég a pokol. Ha a szigetelés kitölti a teret a belső burkolat és a cserép között, akkor a cserép alulról nem tud hűlni. Ahhoz hogy a forró cserepet elszigetelhessük a belső tértől rendkívül vastag hőszigetelésre lenne szükség. Kézenfekvő, hogy a cserép alatt egy szellőző járatot alakítsunk ki, így biztosítsuk a cserép hűtését.

Számba véve az eddigieket, a tetőszerkezetben a rétegrend tehát a következő:

1. A tetőtér burkolatára kerül egy párazáró fólia, ami a lakás levegőjéből nem engedi a párát a szigetelésbe jutni. Ez a fólia tükröző felülettel ellátva télen nem engedi a lakásból a hősugarakat távozni.
2. Ez után következik a hőszigetelés, ami bizonyos korlátok között a lehető legvastagabb legyen. Vannak számítások, miszerint 30-40cm-nél vastagabb hőszigetelés már semmit sem javít a hőtechnikai jellemzőkön, tehát ezen felül biztosan gazdaságtalan tovább növelni a vastagságot.
3. A hőszigetelés kiszellőztetése érdekében a szigetelés és a következő réteg között helyezkedik el az első szellőztető légréteg, ami körülbelül 5cm-es.
4. A hőszigetelés nedvesség elleni védelmét a cserép alatt, egy fólia végzi, ami a belső oldalán inkább hőszigetel, a külső oldalán pedig visszatükrözi a forró cserép által sugárzott hőt.
5. A fólia és a cserép között van a második szellőző járat, ami a nyári hőséget hivatott elvezetni. A kiszellőztetésre ismét körülbelül 5 centimétert kell számolnunk.
6. A tető külső burkolata pedig cserép.

 Fal :

Az alacsony energiájú házak döntő többsége könnyű szerkezetes technológiával épült, azonban hazánkban ennek az építési módnak nincsenek hagyományai.

Azokban az országokban, ahol a megélhetés együtt járt az helyváltozatással, nem volt értelme időtálló házakat építeni, fontosabb szempont volt, ár és a gyorsaság.

Honfitársaink ritkán változtatták a lakhelyüket, jellemzően ugyanabban a faluban vagy városban élték le az életüket. Érdemes volt stabil házat építeniük, ami az egész életükön át kitartott.

Hazánk sík vidékein egyébként sem nőtt olyan minőségű és mennyiségű fa, ami elegendő lett volna a faházak építéséhez. A nyári szárazság pedig ezen a klímán amúgy is nagyon próbára teszi a faanyagokat.
Magától értődik, hogy egy adott területen a rendelkezésre álló anyagokból építették a házakat, és nem szállították több száz vagy ezer kilométerről a helyszínre. Az emberek mégis mindenhol kiváló hajlékokat készítettek maguknak, ami megvédte őket az esőtől, hótól, melegtől, hidegtől, és nem utolsó sorban az idegenektől. Azokat az anyagokat használták, ami a lakóhelyükön megtermett, és az életmódjuknak leginkább megfelelt.

Manapság a távolság nem számít. A legalapvetőbb szükségleti cikkek is távoli országokból érkeznek és a szállítás költségét eleve belekalkulálják az árba. Így ugyanannyit fizet a gyár szomszédságában lakó, mint az, akihez több száz, esetleg ezer kilaméterre kell szállítani. Lehet kész házat venni Németországból, vagy Svédországból, mediterrán cserepet Olaszországból és szép nagy fehér kavicsokat a virágágyások köré a görög tengerpartról.

Az emberek kénytelenek egyre gyakrabban költözni, és sajnálják rászánni az időt egy masszív ház megépítésére. A könnyűszerkezetes ház olcsóbb is , és kevesebb a gond mesteremberekkel. Mesteremberekre egyébként sincs már szükség, csak kereskedőkre és szállítókra.
Ebből következik, hogy egyre többen építenek instant házakat.

A könnyűszerkezetes falak felmelegítése nem igényel sok hőt, de nagyon gyorsan ki is hűl, ha kimarad a fűtés.
Tegyük fel, hogy napi hőmérséklet ingadozás mértéke 20 Celsius fok (az éjszakai 5 és a nappali 25 fok hőmérséklet közötti különbség).
Könnyűszerkezetes ház esetén az esti és reggeli órákban, amikor a lakás hőmérséklete 15 fok körül mozog, akkor fűtésre, napközben pedig, amikor a lakás az ablakokon át betűző napsütésben 30 fokra melegszik fel, hűtésre lenne szükség. De jó lenne valahogy elraktározni a nappali meleget a hűvösebb órákra.

A probléma megoldható mozgó alkatrészek nélkül is. Építsünk nagy tömegű házat! Minél nagyobb a ház tömege, annál lassabban követi a külső hőingadozást. A fenti példában szereplő belső 15 fokos hőingadozás így könnyen csillapítható néhány fokra.
Nagy tömegű fal építhető vályogból, kőből, tömör vagy üreges téglából is.

Mi is a masszív ház építése mellett döntöttünk.


A külső falazat anyagának kiválasztása sok fejtörést okozott. Még közvetlenül a kiviteli terv beadása előtt is változtattam az elképzelésen, ezért újra kellett rajzolni a terveket.

Szerettünk volna extra jó hőszigetelést beépíteni. A rendkívüli hőszigetelés, azonban rendkívül vastag. Ha így szigetelünk egy tégla falat, akkor a nettó alapterület lényegesen lecsökken.

A fal külső felületét érő hőmérsékletváltozás mérsékelhető külső hőszigetelés alkalmazásával, de ha elég vastag a fal, lehet, hogy erre a külső szigetelésre nincs is szükség.

Térjünk vissza a falazat anyagának kiválasztásához.
Az építésztől először kétrétegű falszerkezetet kértünk, az alábbi rétegrendben: 30 cm üreges téglából készült teherhordó fal, 8 cm vastag szálas hőszigetelő és 12 cm-es burkolótégla.
A számítások szerint, a fenti szerkezet hőátbocsátási tényezője k=0.3.

A szigetelés anyagának kiválasztásánál figyelembe kell venni az előnyöket és a hátrányokat is:
A műanyag habok előnye a jó hőszigetelő képességükben rejlik.
Hátrányok:

1. nem szellőzik
2. a legkevésbé környezetbarát
3. esetleg egy bogárfaj rákap az ízére, és ízekre szedi.

A szálas hőszigetelők jó páraáteresztő képességgel rendelkeznek.
Hátrányok: csak a nagyon drága szigetelőanyagoknak van olyan tartása, ami garantálja, hogy a függőlegesen elhelyezett anyag nem rogyik meg, mondjuk 15-20 év múlva (javítás csak a köpenyfal visszabontásával lehetséges).

A nádpalló természetbarát, de alkalmazása a következő kockázattal jár:

1. rovarveszély
2. nincs az a kőműves aki igazán időt álló módon kivitelezne egy ilyen szigetelést
3. a jó minőségű nádpalló ára eléri az egyéb konkurens szigetelések árát

A jó minőségű burkolótégla is nagyon sokba kerül, és az anyagár mellett a munkadíj is többszöröse lehet, mint a tartófal esetében.

Példa:
A első terv szerinti több rétegegű szerkezet hőátbocsátási tényezője k=0,3.
45 cm üreges téglából készített fal, mindkét oldalán normál vakolással k=0,35 hőátbocsátási tényezőt eredményez, de az összköltség nem éri el az előbbi megoldás árának a felét sem.

Mindezek figyelembe véve végül is az egy rétegű falszerkezet mellett döntöttünk.
A hőszigetelési tulajdonságok nem sokkal rosszabbak, mint több rétegű fal esetén, míg az építési költség lényegesen alacsonyabb.

forrás:

http://biosolar.hu/description/HomePage_hu