Szalmabálaházak Magyarországon .

Gondolkodtál már azon, hogy hány millió épület épül évente? Ez hány millió tonna betont, téglát, műanyagot emészt fel? Hogy ezeknek az előállítása során hány millió tonna széndioxidot és még ki tudja milyen mérgező gázt eregetünk a levegőbe? Vajon mit okoz ez a határtalan építkezés, jobban mondva rombolás az ökoszisztémában? Meddig képes az ember elviselni egészségesen a megváltozott környezetet? Te, vagy az unokáid képesek lesznek?

Ha valaha komolyan elgondolkodtál mindezen, biztosan felmerült benned is egy jobb világ képe. Ahol az ember nem akar hatalmas erőfeszítések árán mindent átalakítani a környezetében, közben szükségszerűen pusztítást hagyva maga után. Béke és harmónia jellemezné ezt a világot, és sokkal több szabadidő.

A szalmaépítés egy ilyen kényelmesebb és vonzóbb világba kalauzol minket. Talán éppen ennek köszönheti egyre növekvő népszerűségét világszerte ez az építésmód. Ha tartozik filozófia  a szalmaházakhoz, márpedig tartozik, akkor az minden bizonnyal arról szól, hogyan teremtheti meg az ember önmaga számára a kényelmes életkörülményeket úgy, hogy a lehető legkevesebbet változtasson a környezetén, megkímélve azt, és saját magát is a felesleges erőlködéstől.

Az egyszerű szalma bálázott formájában alkalmas épületszerkezetek hőszigetelésére. Ugyanaz a hőszigetelés elérhető vele, mint az iparilag agyonfeldolgozott anyagokkal, csakhogy ezért nem kell hatalmas gyárakban megfeszített kapacitással fűtőanyagot égetni, neked pedig éjt nappallá téve dolgozni, hogy meg tudd fizetni ezt a temérdek fűtőanyagot. A lustaság fél egészség!

Vajon hányunkban tudatosul, hogy a fehér habos polisztirol egy fekete folyadékból lesz, a puha vattaszerű hőszigeteléseket pedig kemény kőből olvasztják és szálasítják. És hogy mennyi energiába és pénzbe kerül mindez?

Ezek után mindazokat, akik csak legyintenek a szalmaházakra, tűzzel, vízzel, bogarakkal és egerekkel riogatnak, majd elvetik a gondolatát anélkül, hogy a legcsekélyebb energiát is fordítanának a megismerésére, a megoldások megtalálására, azokat szívből sajnálom. Valószínűleg nem hisznek egy jobb világban.

Mi azonban, akik készítjük és olvassuk ezt a honlapot, hiszünk benne, keressük a válaszokat, és azon vagyunk, hogy megosszuk mindenkivel, akit érdekel.

Kellemes böngészést! Magyar Szalmaépitök Egyesületének honlapja

Az első, szalmabálával hőszigetelt favázas épületet több, mint 125 évvel ezelőtt építették az Egyesült Államokban, közvetlenül a bálázás megjelenését követően. A technológia azóta jelentős változásokon ment keresztül, a szalmabálákat ma elsősorban a házak (akár utólagos) hőszigetelésére használják. A hőtehetetlenséghez szükséges épülettömeget a magyarországi viszonyok között kézenfekvő módon vályogfalazat biztosítja. 
A konstrukció hőszigetelő képessége kiváló, a fűtési energiaszükséglet minimális és környezetkímélő módon kielégíthető, kiegyenlített és állandó belső páratartalmat, ezáltal jó minőségű belső levegőt biztosít, alkalmazásával szinte teljesen kiküszöbölhető az egészségre ártalmas párolgó anyagok, festékek, lakkok felhasználása a belső térben.
Helyben rendelkezésre álló anyagból, magasabb élőmunka-hányaddal, viszonylag alacsony költséggel megvalósítható és üzemeltethető, környezeti szempontból gyakorlatilag minden más épületszerkezetnél és koncepciónál kedvezőbb. Szalmabálából épült lakóházak és középületek szerte a világban, Németországtól Kanadáig mindenütt megtalálhatók, Magyarországon nyolc-tíz különféle szalmás házról van információ.
A Magyar Szalmaépítők Egyesületének célja, hogy Magyarországon is ismertté, elfogadottá és népszerűvé, elérhetővé tegye a szalmabála-építést. Az egyesület információt és szakmai segítséget nyújt minden érdeklődőnek és építtetőnek, mindegy hogy családi házat, iskolát, óvodát, vagy fészert szeretnének szalmabálák felhasználásával kialakítani.