Globális falu/ Mítosz és valóság

Globális falu . – biztos hallották ezt a kifejezést, főleg olyan helyzetekben, amikor valaki azt próbálja sugallni nekünk, magyaroknak, hogy ma már mennyire „egységes” a világ.

 Hogy napról napra tűnnek el a különbségek, hogy lassan ugyanolyan lesz az élet mindenhol a Földgolyón. Ugyanazokat a tévéműsorokat nézzük, ugyanazokért a sztárokért rajongunk, ugyanolyan telefonokat szeretnénk, ugyanolyan törvényeket, szabályokat, autót, életet… Sorolhatnám hosszasan

 El is hisszük ezt szerintem sokan, mert Magyarországon ilyesmiket hallva mi mindig Európa és a Nyugat felé tekintünk. Pedig ez hiba, de legalábbis téve­dés. Valójában egyáltalán nem létezik az úgynevezett globális falu. Ha a Föld hétmilliárdos lakosságát egyet­len százfős faluba sűrítenénk, akkor ugyanis abban közel sem lenne egység. Ott szerintem mi, állandóan panaszkodó magyarok, svájcifrank-hitelestül, uniós átlag alatti fizetésestül aligha szeretnénk lakni. Kezdjük mindjárt azzal, hogy csak tíz embernek lenne számítógépe a százból.

 A falu fele analfabéta lenne, és csak 25-nek lenne hűtőszekrénye, abban elég élelme és közben minden évszaknak megfelelő ruha a szekrényében. A Föld arányait levetítve erre a száz emberre, 30 kereszténnyel találkoznánk a faluban, és 11 homoszexuálissal. Nyolcvanan egyébként düledező viskóban élnének, vagyis csak húsznak lenne a mi normáink szerint „nor­mális” lakása. Valahol a falu szélén lenne ugyan egy bank, de csak nagyon messze, mert alig használná bárki is, hiszen a százfős településen összesen nyolc embernek lenne bankszámlája, és azok közül is csak négynek lenne több pénze a bankban, mint amennyit a következő hónapban elkölt.

Ennyit a mi éppen aktuális problémáink perspektívájáról, Nemzetközi Valutaalapról, svájcifrank-hitelről és a többiről. Ezt nem én mondom, hanem azok, akik ezt az adatsort nemrégiben keringetni kezdték az interneten. Az persze szintén ide tartozik – ha már a napokban egyre sűrűbben olvasunk amerikai hitelminősítőkről, a magyar államkötvények bóvli kategóriába sorolásáról, washingtoni Valutaalapról, akkor gondolom az is tanulságos –, hogy ebben a globális faluban hat emberé lenne a vagyon kétharmada, és közülük is az egyik, a leggazdagabb amerikai lenne…

Olcsó / építés-felújitás / farost alapú szigetelőanyagok

Öko házaink a legjobb szigeteléssekkel készülnek

Farost alapú szigetelőanyagok: a gazdaságos és hatékony építkezésért

 Tanácsadónk a természet

Hivatásunk, hogy lehetővé tegyük  az emberek számára, hogy egy egészséges, jótékony környezetben dolgozzanak és éljenek, természetes anyagoknak köszönhetően.

A fa alapú termékek elsősorban a favázas  építkezéseknél mutatnak pozítív, nagyon jó eredményeket, javítva az energetikai mutatókat és ezzel pozitív befolyással vannak a  globális felmelegedés alakulására.

Az Agepan hőszigetelő anyagokkal csökkentjük otthonuk energiaveszteséget és egyben minimalizájuk az energiafelhasználást is.

 Családi házak, szigetelése természetes fa alapú anyagokat használjuk

A fa alapú hőszigetelések tulajdonságai:

• újratermelődő forrásból származik
• öko termék, elenyésző környezeti terhelés az előállítás folyamán
• 
  speciális hang- és hőszigetelés ellenállóak a nedvességre
• ellenálló a tűzzel szemben
• természetes, tiszta
• jelentős anyagi előnyként lehet megemlíteni az építkezésre szánt idő csökkenését is
   
   

  Nyári hővédelem

  Családi ház, otthonuk építésénél, legyen az készház, vagy más technológia, a hőszigetelő anyagok kiválasztásánál gondolni kell a nyári hővédelemre is. Nem biztos, hogy az az anyag, ami télen megfelelő szigetelési értékekkel rendelkezik az nyáron is az optimális védelmet biztosít a hővel szemben.
  
  

  

   A nyári hővédelem megfelelősségét az anyag hőkapacitása (hőelnyelő képesség) és tömege határozza meg, ebből következik a szerkezet fáziseltolódása, vagyis, hogy a külső környezet felmelegedése milyen késleltetéssel jelenik meg a belső térben. Néhány anyag fajlagos hőkapacitását (régi nevén: fajhőjét)
  
  
  

  A jövő egyik szigetelőanyaga AGEPAN^® THD T+G 230

  ---

  
  

  Alapanyaga és gyártási módja hasonló a normál MDF-hez annyi különbséggel, hogy a terítéket kevésbé préselik össze.

  40–60–80 mm vastag lemezek készülnek.

  
  

  Magrésze viszonylag laza szerkezetű, de a fedőréteg megfelelően stabil, a funkciók betöltéséhez.

  
  

  Alkalmazható minden olyan helyen, ahol hő-, hangszigetelésre, ill. párazárásra van szükség.

  
  

  ---

  Hőszigetelő képességének (U=0,047 W/m2K) köszönhetően télen benn tartja a meleget, nyáron pedig a hőtároló kapacitásának  (2100 J/kgK) köszönhetően kinn tartja azt.

  
  

  ---

  
  Kívülről vakolható a vázszerkezet külső rétegeként önmagában is alkalmazható (ebben az esetben is vakolható).
  

  
  

  Nútféderes élei pontos csatlakozást, egyszerű szerelhetőséget biztosítanak. 1890x640 milliméteres táblák vízszintes sorokban könnyedén felcsavarozhatók a favázszerkezetekre.

  
  

  tömeg 230 kg/m3,
  súly/m2 13,8 kg (60mm vastag tábla)
  hőtároló kapacitása 2100 J/kgK,
  névleges hőátbocsátási tényező U=0,047 W/m2K

  lég- és páraáteresztő
  kiváló szigetelő tulajdonság
  újrafeldolgozható ökotermék
  nincs irritáló hatása a bőre.

  Forrás: http://magyarhazak.com/?farostlap_agepan,14

A Soproni kékfrank / MŰKÖDIK / hitelezésben, számlapénzben és elektronikus utalásokban gondolkodnak.

„A leghűségesebb város hátat fordít a forintnak”, „lecserélik a forintot”, „megkerülik az APEH-ot”, „piramisjáték”, „mentőötlet forint szűke idején”, „új fizetőeszköz a gazdasági válság enyhítésére” – olvashatók egyre-másra a soproni "helyi pénzről" szóló írások De miről van is szó pontosan?

 Mondjuk adott egy fodrász, borszaküzlet, benzinkút, mini ABC, amelyek tulajdonosai megegyeznek, hogy egy úgynevezett, jelképes utalványért cserébe nyújtanak szolgáltatást egymásnak, ráadásul kedvezményes áron. Az utalvány jelképes is, és nem is: olyan, mint egy pénz, de jogilag nem az, mégis száz százalékos a forint fedezete. Egy adott bankban ugyanannyi pénz áll (valójában nem áll, hanem kamatozik – s épp ez a lényeg), mint amilyen értékben az utalványok mozognak a körön belül. Egy forint egy helyi pénzt ér. A szövetkezetbe belépő tagok pénz helyett az utalványt használják egymás között, míg pénzük a bankban kamatozik.

Senki nem veszít, viszont mindenki nyer. A rizikó nulla, az állam nem tiltja, a szövetkezetbe belépő vállalkozók és magánszemélyek pedig ezáltal kötelezik magukat arra, hogy helyben költik a pénzüket, a helyi gazdaság életben tartására, erősítésére.

Make money

Lássuk tehát mindezt nevesítve: egy soproni, vendéglátással foglakozó vállalkozó, Perkovátz Tamás arra gondolt, milyen jó volna a válságból nem vesztesként kijönni. Nyugat felé tekintett, s közgazdasági ismeretei révén Ausztria és Svájc példája ötlött az eszébe. Az erős svájci frank (CHF) országában két valuta működik: a pénzhelyettesítő utalványként működő WIR-t (Wirtschaftsringgenossenschaft) 1934-ben hozták létre. A ma már bankként működő szövetkezet saját pénzét Svájc-szerte 60 ezer kis- és középvállalkozás használja, sőt, hitelkihelyezései is vannak. Gazdasági visszaesés esetén a WIR rendszer megerősödik, ha felpörög a gazdaság, csökken a pénzhelyettesítő jelentősége.

Perkovátz Tamás, a HA-MI Összefogunk Európai Szövetkezet elnöke megkeresésünkkor elmondta, a szövetkezetet alkotó közel hétszáz vállalkozó, és magánszemély úgy válhat kékfrank-használóvá, ha száz euró értékű részjegy vásárlásával belép a HAMI-ba, majd forint- és kékfrank számlát nyit a takarékszövetkezetben. A számlájára befizet legalább annyi forintot, amennyi pénzt kékfrankra kíván váltani és mehet is a csere-bere. A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetben a forint kamatozik a tag és a szövetkezet számára is, és bármikor visszaváltható 0,25 százalékos kezelési költséggel.

 Szakmai szócsaták, ellenőrzések, vizsgálódások

 Az MNB, a PSZÁF és az APEH (NAV) ellenőrzésein átesett mind a helyi pénz rendszere, a szövetkezet és a takarékszövetkezet is, de a hatóságoknak nincs kifogása a kezdeményezés ellen. Ugyanis a kékfrank jogi értelemben nem pénz, hanem inkább az étkezési utalványokhoz hasonlít, hiszen az ellenértéket a kibocsátó előre beszedte már.

A kritikák, félelmek sora, mint a legtöbb újdonsággal kapcsolatban, most is hosszú. Közgazdászok felvetik, mi lesz a tagok pénzével, ha a bank csődbe megy. A helyi pénz használói úgy vélik, ez minden bank esetében megtörténhet, azonban a hazai tulajdonban levő Rajka és Vidéke a gazdasági válságban is stabil eredményeket hozott, nem szorult sem milliárdos, sem milliós segítségre – a többi bankkal ellentétben.

Mint megtudtuk, Perkovátzék több bankot, takarékszövetkezetet is felkerestek ötletükkel, azonban egyedül a Rajka bólintott rá, ugyanis rájöttek: ha nem ők csinálják, megteszi más. A takarékszövetkezetnek egyre több tagja lesz, nő a forgalom, a tagok számával arányosan növő forint fedezet növeli kihelyezési lehetőségeiket, így nagyobb bevételre tesznek szert. Tehát mindenki jól jár.

A vállalkozók a kékfrankkal fizetőknek 5-10 százalék kedvezményt adnak, valamint némelyek törzsvásárlói kártyát. A veszteséget a helyi forgalom növelése érdekében vállalják.

Szakemberek szerint aggodalomra adhat okot a kékfrank hamisításának lehetősége is. Sopronban járva megtudtuk: a helyi pénz kibocsátója a Magyar Nemzeti Bank nyomdája, mivel bankjegyet csak az MNB bocsáthat ki. Akárcsak a forint, a kékfrank is dombornyomású, fémszállal, UV-védelemmel, mikroírással ellátott vízjeles papír, minden címleten, még az ötszázason is a magyar húszezres bankjegyhez hasonló hologram látható. Tehát a hamisíthatóság szempontjából a kékfrank biztonságos. A papírpénz címletei azonosak a forintéval, s helyi híres-neves embereket, a környék büszkeségeit ábrázolják, hátoldalukon pedig a jellegzetes tájegység, épületek képei láthatóak.

Garancianevek az oldalukon

Úgy tűnik, az ötlet sikeres. Ráadásul az euro-t megelőző ECU szülőatyja, a gazdaság egyik opinion leader-je, Bernard Lietaer is a diverzifikációra esküszik, amely a jelenlegi sérülékeny rendszert stabilizálhatná. Néhány héttel korábbi magyarországi látogatásán Brazília és Uruguay pénzügyi tanácsadója rávilágított: az IMF negyvenéves történelmében csaknem 270 pénzügyi összeomlás volt a világban. Ideje egy új rendszert kiépíteni, amelynek részét képezhetnénk a helyi, utalványpénzek.

– A HA-MI igazgatóságában helyet foglal az országos IPOSZ alelnöke (Ipartestületek Országos Szövetsége). A felügyelőbizottságban találjuk az Országos Kereskedelmi és Iparkamara alelnökét, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Közigazgatási Karának dékánját, akik nem véletlenül a partnereink. Talán nem vagyunk olyan rossz úton – mondja Perkovátz.

 Hova tovább?

– Meg sem tudom számolni, hányan kerestek fel az ország különböző részeiről, negyvenen biztos. Látják, hogy jól működik a szövetkezetünk. A rábaközi tallér után a legjobban a balatoni korona halad: a veszprémi régióban öt város szövetkezett egy bankkal – beszél a távlatokról Perkovátz.

 Az már biztos, hogy Veszprém, Várpalota, Balatonalmádi, Nemesvámos, Balatonfüred lakói hamarosan új bankót használhatnak. Az íróasztalon vannak még Mosonmagyaróvár, Baja, Pécs, Székesfehérvár, Kecskemét és Hédervár környékének tervei.

A Rábaközi Tallérral kapcsolatban felkerestük Hutflesz Mihályt, a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület alelnökét, aki Hámori Györggyel, Kapuvár polgármesterével létrehozza a kékfrankkal is konvertibilis rábaközi tallért.

– A térségben a Rábaköz hátrányosabb gazdasági helyzetű. Rájöttem, a vidékfejlesztés patrióta szemlélet nélkül nehezen valósítható meg, így a források helyben tartása miatt beléptünk a HA-MI-ba – magyarázza az alapvetéseket Hutflesz Mihály. A 64 rábaközi település 72 ezer lakosát és 3500 vállalkozását alapul véve Hutfleszék reményei szerint nem légüres térbe születik meg a tallér. – A pénzhelyettesítő utalvány nem cél, hanem eszköz: a helyi gazdaság, erőforrások, fogyasztás, azaz a helyi piac erősítésére szolgál majd ugyanazzal a szisztémával, mint ahogy a kékfrank működik az osztrák határon is átnyúlva. A makrogazdaság szintjén a GDP-hez ugyan nem járul hozzá, azonban a helyi gazdaság jövedelmezőségét mindenképpen növeli. Ezért nem mindegy, hol vásárolunk. Amit lehet, a helyi termékeket kínáló üzletekben veszek meg, mivel segíthetek vele a szomszédnak, cserében ő is nálam költi a pénzét – vélekedik Hutflesz. 

 A rábaközi tallér fedezetét is a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet kamatoztatja, és a két utalványpénz elfogadóhelyei azonosak. Megtudtuk, a külsőre különböző bankóval a Rábaközben élők is megmutatják a tájegység híres szülötteit, büszkeségeit, hagyományaik helyi sajátosságait a címleteken keresztül. Ezt úgy kell elképzelni, mint az Euro fémpénzeinél: az egyes tagállamok az általuk kibocsátott érmék hátuljára a maguk jellegzetes szimbólumát nyomják – tudtuk meg Hutflesz Mihálytól. Elmondta, a tallér kivitelezése hosszú folyamat, most még a grafikus néhány arculati elem megtervezésével hátravan, de az idei évben szeretnék, ha megvalósulna az első tranzakció.



A kékfrank szülői pedig már a hitelezésben, számlapénzben és elektronikus utalásokban gondolkodnak.

Olcsó felújítás / Kérdések és Válaszok

- Van értelme a radiátor mögé hőtükröt helyezni?

Kérdés

Érdeklődnék, hogy mi az Ön szakvéleménye a radiátorok mögé elhelyezhető hőtükrökről? Nem egy nagy kiadás, de eléggé megoszlanak a vélemények a hatásáról. 

Válasz

Mivel az ilyen hőtükröknek a költsége elenyésző, ezért érdemes ezt megtenni.
A hőtükröket gyakran olyan helyekre is ajánlják, amelyek esetében nem tud működni.
Ilyen például a padlófűtésekhez javasolt hőtükör. Ebben az esetben légrés, az infravörös sugárzás számára átjárható közeg hiányában nem jön létre a sugárzás, az egyes rétegek érintkeznek egymással, így csak hővezetés jön létre. A radiátorok mögött viszont jelen van a levegő a radiátor és a fal között, ezért mindenképpen érdemes elhelyezni a hőtükröt.

- Hálószobánk fala közös a szomszéd konyhájával. Hogyan tudnánk hangszigetelni?

Kérdés

Amerikai konyhás lakásban lakunk, ahol a mi hálószobánk fala közös a szomszéd konyhájával. Sajnos minden zaj áthallatszik. Az épület 2006-ban épült. Azt szeretném megkérdezni, hogy létezik-e valamilyen hangszigetelési megoldás a problémára?

Válasz

A legjobb megoldás az, ha kétrétegű falszerkezetet készítünk, ahol az egyik réteg a meglevő fal, a másik egy gipszkarton (esetleg két rétegben), és közötte 2×5 cm vastag üveggyapot, 1-2 cm légréssel. A két üveggyapot eltérő testsűrűségű legyen, mert így különböző magasságú hangokat csillapít. Érdemes akusztikai munkákban járatos kivitelezőt keresni, ilyet az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (www.emsz.hu) tud ajánlani.

- Nagyon párás a lakásunk, az ablakokon reggelre folyik a víz. Mi lehet az oka?

Kérdés

Házunk 4 éve épült téglából. A hőszigetelést 6 cm-es nickecellel végeztük (homlokzati- és födém). Fa nyílászáróink korszerűek, nem gázzal töltött üvegekkel. Reggelre az ablakokon folyik a víz, a párkányokon tócsákban áll. A probléma a hidegebb idővel egyre romlik. Ködös időben súlyosabb, napos időben jobb a helyzet. Szeles időben nincs probléma. A hőmérséklet nappal: 23 °C, éjszaka, 21,5 °C. Szellőztetés után jobb a helyzet, de a pára újraképződik. Mi lehet az oka?

Válasz

A korszerű ablakok olyan mértékű légzárást produkálnak, ami sem a levegőt, sem a párát nem engedik ki. A rendszeres szellőztetés nem csak a pára, hanem az elhasznált levegő cseréje miatt is szükséges. Ez éjszaka nyilván nem megvalósítható, ezért automatikus megoldást érdemes keresni. Az ablakok tokszerkezetébe építhető légbevezetők, melyek a páratartalomra nyitnak, jó, és költségkímélő megoldás, de a teljes légtechnika kiépítés még hatékonyabb tud lenni.
Természetesen, lehet hogy az ablakok elkészítése/beépítése nem volt megfelelő, és nagyon alacsony a nyílászáró belső felületi hőmérséklete. Ebben az esetben az ablak kijavítása/cseréje lehet a jó megoldás.
A kérdés már csak az, hogy melyik esettel állunk szembe. Egy felületi hőmérő és egy páratartalom mérő el tudja dönteni a kérdést. Ha az ablakok hőmérséklete 13-15 fok körül van, az nem megfelelő szerkezetre utal. Ha viszont a lakásban 80-85% a relatív nedvességtartalom, úgy a szellőztetés tud segíteni a gondon.

- OSB-lapot alkalmaztam a födém szigetelésénél. Jó megoldás ez?

Kérdés

Könnyűszerkezetes házat építettünk 2 éve. A plafon fölött (gipszkarton 12,5 mm) 15 cm-es gyapot van lerakva. Én ezt keveslem, ezért a nyáron a padlásra 5 cm-es nikecell lapot, rá pedig 8 mm-es OSB lapot raktam. Jól döntöttem?

Válasz

Az OSB lapot nem tartom szerencsésnek, mivel a páraellenállása viszonylag nagy. Ha a hőszigetelés alatt a meleg oldalon teljesen ép és hibátlan a párazáró fólia, úgy nem lesz belőle probléma. Ellenkező esetben az OSB lap belső felületén le tud csapóni a nedvesség. Ez ellen úgy tud védekezni, hogy az OSB lapokat hézagosan rakja, illetve perforálja.

- Könnyűszerkezetes tűzfalat építettünk a tervben szereplő téglafal helyett.
  Kérhetünk tervmódosítást?

Kérdés

Családi házunkat felújítottuk: betonkoszorú, új tető. A tűzfalat könnyűszerkezetes megoldással oldottuk meg, de az eredeti építési engedélyben tégla szerepelt. Milyen lehetőség van arra, hogy ezt ne kelljen lebontanunk, kérhetünk-e tervmódosítást? 

Válasz

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 5. számú melléklete írja elő, hogy az adott épületnek milyen tűzvédelmi előírásnak kell megfelelni. Ez meghatározza a tűzállóságot, és a statikai megfelelőséget is. Ezt az építész, de inkább egy tűzvédelmi szakértő, vagy a helyi tűzoltó tudja egy táblázat alapján megmondani.
Amennyiben ez a fal valóban tűzfal funkciót lát el, akkor nem igazából látok lehetőséget könnyűszerkezetes megoldásra. Ez azért van, mert ismereteim szerint még egyik cég sem minősíttetett ilyen előírásnak megfelelő falszerkezetet. Elsősorban azért, mert téglából sokkal olcsóbban megoldható a feladat, mint könnyűszerkezetből. Tehát minden valószínűség szerint az eredeti terv szerint kell megvalósítani az épületet.

- A szomszéd az én telkemről akarta bontani a kertembe omló házát.  
  Ezt nem engedtem. Mit tehetek, hogy lebontsa?

Kérdés

Telekhatáron lévő, kertemre veszélyesen omló vályogháza lebontására kértem a szomszédot. Az én udvaromból (ami be van vetve, és most ültettem gyümölcsfákat is) markolóval tudná bontani, de nem engedélyeztem neki a bejutást, ezért közölte, hogy őt nem zavarja, és innentől kezdve nem érdekli a házomlás. Mondtam, hogy a saját kertjén keresztül hordja ki a törmeléket és kézileg bontson, erre felháborodott, hogy mit képzelek én, és faképnél hagyott. Mit tehetek? 

Válasz

Amennyiben az Ön telkéről bontana, úgy az összes kárának a megtérítését követelhetné tőle. Ezt tehát érdemes megosztani vele, talán felméri, hogy “jobban jár”, ha a saját ingatlanáról bont.

- Nem tudtuk 4 év alatt felépíteni házunkat.
  Elbúktuk az illetékkedvezményt és még bírságot is kiszabtak. Jogos ez?

Kérdés

2007-ben vásárolt építési telkünkön csak elkezdtük az építkezést, de nem tudtunk eljutni a használatbavételig. A NAV-tól máris jött egy felszólítás az illeték utólagos befizetésére. Ez rendben is lenne, de arra is felszólítottak, hogy késedelmi kamat címén még fizessünk közel 600 ezer forintot. Ez lehetséges? Elég nagy veszteség, hogy az illetékkezdvezményt nem tudtuk igénybe venni, még büntetést is kell fizetni? 

Válasz

Sajnos a jogszabály egyértelműen rögzíti: amennyiben a vállalt négy éves időtartamot nem tudják tartani, azaz nem teljesítik a korábban vállalt beépítési kötelezettséget, úgy a felfüggesztett illeték mellett a késedelmi pótlékokat is meg kell fizetni.

Forrás: http://ingatlanmagazin.com/szakertok/

Olcsó felújítás / Belső hőszigetelés: mire jó, mikor érdemes elgondolkodni rajta?

Új családi ház építésénél fel sem merül, hogy belső hőszigetelést alkalmazzunk.
Minden esetben a homlokzati hőszigetelés kerül kialakításra.
Ezzel teljesen ki tudod küszöbölni a hőhidakat és ki tudod használni a falazat hőtároló képességét.

 A szakemberek általában a külső homlokzati hőszigetelést javasolják. Mikor érdemes mégis belső hőszigetelést alkalmazni? Melyek a hátrányai? És hogyan csináljuk, ha nincs más megoldás? Íme, a válaszok!


Bár a szakemberek nem javasolják a belső hőszigetelést, annak hátrányai miatt a külső szigeteléssel szemben, bizonyos esetekben rákényszerülnek az ingatlantulajdonosok. Így például a műemlékházak esetében, amikor a szigorú szabályozás miatt nem lehet az épületek külső homlokzatának megjelenését megbontani, alkotóelemeit eltakarni, vagy ha a homlokzaton látványos díszítőelemek, kő- és téglaburkolatok találhatók.

Emellett eléggé egyszerű oka is lehet a belső szigetelésnek: ha például egy társasháznak, nincs pénze arra, hogy felújítsák az egész épületet, s a külső homlokzatot szigeteléssel lássák el, akkor az egyes lakástulajdonosok saját ingatlanukat szigetelhetik belülről. Az is előfordulhat, hogy a telek oldalhatáron álló épülethomlokzatok esetén szomszédjogi viták adódnak.

 

Miért nem ajánlott?

Két okból nem javasolják a belső oldali hőszigetelést. Egyrészt a hőszigetelés alatt a fal eredeti belső felülete még hidegebbé válik, ezáltal könnyen kicsapódhat rajta a levegőben jelenlévő pára. Vastagabb hőszigetelés esetén még az is lehetséges, hogy mindez a falazat anyagában, a fagyzónában történik, ami komoly épületkárokat is okozhat. Ezért belső oldali hőszigetelést csak alapos páratechnikai számítások után, úgynevezett párazáró réteg beépítésével lehet alkalmazni.
A másik gond a csatlakozó szerkezeteknél jelentkezik, hiszen azok a pontok, ahol a szigetelt külső fal a belső falakkal és a födémmel találkozik, erős hőhidak lesznek. Ezeken a részeken a belső felületi hőmérséklet a szigetelés előttihez képest is alacsonyabb lehet. Innen van sokaknak olyan tévhite, hogy a hőszigetelés párazáró volta miatt jelent meg a lakásban a penész – mondja Kruchina Sándor az ingatlanmagazin.com állandó szakértője.

Hátrányok és kevés előny

A belső szigetelés télen megakadályozza, hogy a fal belülről átmelegedjen, így a kinti hideg a fal belsejébe hatol, ezáltal fagyveszélynek teszi ki a falban húzódó vízvezeték csöveket. A nyári túlmelegedés ellen sem véd, sőt a hőtároló tömeg kizárásával ront a helyzeten. Mindemellett valamelyest csökken a lakásunk, házunk alapterülete.

Van azonban néhány előnye is a belső hőszigetelésnek. Nincs szükség például állványra, valamint kevesebb hőszigetelő anyagból is meg tudjuk oldani a munkát, sőt azt is megtehetjük, hogy csak bizonyos helyiségeket látunk el hőszigeteléssel. Alapvetően a nyaralóknál, hétvégi házaknál lehet előnyös a belső hőszigetelés, mivel csak ritkán és rövid ideig használjuk azokat, ezáltal gyorsabban fel tudnak melegedni a helységek.

Hogyan készítsük a belső hőszigetelést?

Belső szigetelésnél a hőszigetelő anyagot – pl. polisztirol – úgy helyezzük a falra, hogy ne maradjon olyan rés, ahol a szoba vagy egyéb helyiség levegője a fal és a hőszigetelés közé juthat. Hiszen télen a belső hőszigetelés miatt lehűl a fal, és az azzal érintkező meleg levegőből a pára lecsapódna a falon. Amennyiben a belső hőszigetelést választjuk, úgy lécváz közé helyezett hőszigetelést, és ennek párazáró fóliával és építőlemezzel való burkolása javasolt a szakember szerint.

Annak érdekében, hogy a hőhidak minél kevésbé jelentkezzenek, érdemes vékony hőszigetelést alkalmazni. Így ugyan nem túl sok energiát tudunk megtakarítani, de a hőérzetük lényegesen kedvezőbb lesz. 3 centiméteres polisztirolréteg négyzetméterének nagyker ára kb. 700 forint+áfa. Ha lehetséges, a csatlakozó szerkezetekre is vezessük rá a hőszigetelést, mintegy fél méteres hosszban – teszi hozzá Kruchina Sándor. A párazáró fólia megakadályozza, hogy a páradiffúzió során a falszerkezeten belül csapódjon le a víz. A gipszkarton burkolatot pedig azért ajánlják a szakemberek, mert nedvességfelvevő és -leadó képessége igen jó.

Hőhidak ellen

Belső hőszigetelés esetén gyakran előfordul, hogy a hőhidak hatásai erősödnek, esetleg új hőhidak jelennek meg a csatlakozó felületeknél. Ennek kiküszöbölésére vásárolhatunk ék alakú hőszigetelő lemezeket, amelyeket a külső és belső falak-, illetve a falak és a födém érintkezésénél kell elhelyezni. Így megakadályozhatjuk a penészesedést. A szigetelőanyagokat álmennyezettel vagy gipszkartonnal eltakarhatjuk. Az ablakok káváinál is előfordulhatnak hőhidak. Eredetileg ugyanolyan vastag hőszigetelést kellene itt is alkalmazni, mint a falaknál, de általában a helyhiány miatt itt vékonyabb hőszigetelő lemezt tudunk felhasználni.

Csináld magad!

A legegyszerűbb megoldás, ha a falra a hőszigetelő lapok és a gipszkarton táblák méretéhez igazodva kb. 40-50 centiméterenként gombamentesített száraz faanyagból lécvázat csavarozunk, majd a lécek közé szorítjuk (szorosan hézagmentesen) a szigetelőanyagot. Erre folytonosan, kisimítva fólia kerül, majd a keretre felcsavarozzuk a gipszkartont. Rétegrend belülről kifelé: gipszkarton burkolat (festve vagy tapétázva), párazáró fólia (faltól falig, padlótól mennyezetig), burkolat-tartó váz, hőszigetelés (a hely függvényében a váz között, vagy a váz között+alatt) és a fal. A fólia lehet egy 3 méter széles, a szigetelendő falszakasz hosszának megfelelő mezőgazdasági fólia is, amit nem kell ragasztani, vagy például egyéb, a kereskedelmi forgalomban kapható párazáró fólia, ami a saját ragasztójával tökéletesen összezárható – magyarázza Bernáth Róbert, a biosolar.hu üzemeltetője.
Ő is felhívja azonban a figyelmünket ennek a szigetelési módnak a veszélyeire, aminek az alkalmazását általában valamilyen kényszer szüli. A téma fórumoldalának számos hozzászólásából az szűrhető le, hogy nincsen általános megoldás, és annak is meg van az esélye, hogy a nem kevés pénzből megvalósított belső oldali hőszigeteléssel újabb gondokat veszünk a nyakunkba.

Hőszigetelő tapéta

A falakra hőszigetelő alátét-tapétát is tehetünk, ekkor nem csökken a lakás alapterülete, és nyilván olcsóbb is, mint a belső hőszigetelés. Egyrészt növekszik a komfortérzetünk, másrészt mi magunk is megcsinálhatjuk, amivel szintén pénzt spórolhatunk meg. A hőszigetelő alátét-tapéta magja jó hőszigetelő tulajdonságú habosított polietilén vagy sztirol anyag. Mivel ezekre az anyagokra nem helyezhető tapéta, ezért a felületét vastag papírral kasírozzák be, és erre már bármilyen tapétát felragaszthatunk.
Először a falakról a laza festékréteget le kell kaparni, aztán tehetjük fel az alátét-tapétát. A termékhez ajánlott diszperziós ragasztót használjuk fel, viszont nem szabad alkalmazni padló- és csemperagasztókat, és az álmennyezeti sztirol lapokhoz ajánlott ragasztókat sem, mert ezek nem elég rugalmasak. Az alátét-tapéta közvetlen festését sem javasolják.
Emellett a parafa tapéta is jó szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. A falak szellőzését a parafa tapéta nem akadályozza meg, és önmagában is esztétikus falburkolatot jelent.

Belső oldali hőszigetelés :: Biosolar Forum

Pénzhiány ellen helyi pénzek

Helyi Pénz mentheti meg a Balatont

Nincs pénz. Nem csak a vállalkozóknak, vállalkozásoknak nincs, vannak, akik azt állítják, a gazdaságban sincs elég pénz. Bár ezt az állítást pénzügyi szakemberek cáfolják, tény, hogy épp a pénzhiány miatt egyre több szó esik a helyi pénzekről mint a lokális gazdaság fellendítésének csodaszeréről. Legutóbb Veszprém polgármestere jelentette be, hogy „balatoni korona" elnevezéssel helyi pénzt bocsátanak ki január 1-jétől Veszprémben és térségében.

A helyi fizetőeszköz mint pénzügyi gyógyír nem új keletű, a világban számos helyen be is vált, s egy - az érintettek szerint jól - működő magyar példa is van már: Sopronban a kékfrankos, amellyel 2010 tavasza óta lehet fizetni. Az egyéves jubileumot megelőzően, februárban a soproni Nyugat-magyarországi Egyetemen nemzetközi konferenciát is tartottak „Helyi pénz a helyi gazdaság erősítésére" címmel, júliusban pedig Budaörsön rendeztek kétnapos tanácskozást a helyi pénzben rejlő lehetőségekről.

A soproni rendezvényen Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: a magyar kormány és az agrártárca támogatja a soproni kékfrankhoz hasonló kezdeményezéseket, és azt is kifejtette: van létjogosultsága a nemzeti fizetőeszközök mellett működő helyi pénznek, mert az nagyban hozzájárul a kistérségek gazdasági megerősödéséhez, s az autonóm helyi gazdaságok kevésbé kiszolgáltatottak a gazdasági válság megrázkódtatásainak. Hozzátette: a helyi pénzhelyettesítő programok támogatása szerepel a készülő nemzeti vidékstratégiában is.

                             

 

Kékfrank Sopronból

A kizárólag az áruk és szolgáltatások helyi lebonyolítására szánt utalványt soproni Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet bocsátja ki. Az utalványok forintellenértékét a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetnél helyezik el betétként, így garantálják a kékfrank fedezetét. A kezdeményezéshez csatlakozó szövetkezeti tagok kötelezik magukat arra, hogy vállalkozásaikban elfogadják, illetőleg használják csereeszközként a helyi pénzt. Aki kékfrankkal fizet, 5−15 százalék kedvezményt kaphat. Az utalvány megvásárlásakor egyenértékű a forinttal, visszaváltásakor viszont 0,25 százalék plusz áfát kell fizetni, és minimum 500 forint plusz áfa jutalékot is levonnak. A Vidékfejlesztési Minisztérium egyik februári közleménye szerint a pénzhelyettesítőt 420 magyarországi vállalkozás fogadja el, a mindennapi.hu portál nyár eleji írása alapján viszont 600 soproni és környékbeli vállalkozásnál lehet kékfrankkal fizetni. Ezenkívül Budapesten, Székesfehérváron, sőt Ausztriában is vannak elfogadóhelyek.

Miután - a soproni példán felbuzdulva - egymást követik
a bejelentések a különféle helyi pénzek bevezetéséről, az MNB Szemle ez év áprilisi száma is nagy teret szentelt e témának. Helmeczi István Nándor és Kóczán Gergely „A »helyi pénznek« nevezett utalványokról" című tanulmányukban megállapítják:
a nemzetközi tapasztalatok alapján a „helyi pénzek" jelentősége elhanyagolható.
Leszögezik ugyanakkor, hogy előállhat a „hitelszűkével" jellemzett helyzet, ami azt jelenti, hogy a magángazdasági szereplők egymással szembeni bizalma - akár egy globális, akár egy nemzetgazdaságra korlátozódó gazdasági recesszió, vagy válság miatt - törékennyé válik, vagy a korábbinál lényegesen alacsonyabb szintre süllyed, és kevésbé hajlandók egymásnak hitelezni.
A szerzőpáros szerint azonban az ezen állapoton „nem segít egy újabb pénznem vagy egy papírdarab forgalomba hozatala, mert éppen a problémát jelentő bizalomhiányt nem kezeli".


Egységben az erő
Ennek ellentmond például a kékfrankos kiötlőjének, Perkovátz Tamásnak a mindennapi.hu portálon megjelent nyilatkozata, amely szerint „a helyi pénz az a kovász, ami segít összetartani a jelenleg egyedül küzdő cégeket, ráébresztve őket, hogy egységben az erő. Együtt könnyebb, sikeresebb, mint egyedül hadakozva".

Éppen ez az, ami az egyelőre még csak a tervek szintjén létező többi helyi pénz létrehozását ösztönzi. A pénzcentrum.hu beszámolója szerint akár jövőre forgalomba hozhatják a 26 településsel és mintegy 60 ezer lakossal rendelkező mosoni kistérség pénzhelyettesítőjét, a koronát, amelyet a szervező hédervári polgármester szerint kezdetben csak a kistérségben használnának, de ha sikeres a vállalkozás, akkor újabb területeket vonhatnak be. Ő is kiemelte: a koronától a lakosság összetartozás-érzésének és a helyi gazdaságnak az erősödését várják. Az MNB Szemle szerzőpárosa is megemlíti, hogy a soproni kékfrank mintájára rábaközi tallér, pécsi korona, debreceni fantallér és veszprémi korona kiadását tervezik, utóbbit balatoni koronaként is említik.

Ez utóbbi, Porga Gyula veszprémi polgármester hétfői bejelentése után úgy tűnik, közel van a megvalósuláshoz. Az MTI beszámolója szerint január elsejével vezetnék be a balatoni koronát, s mint azt a polgármester elmondta, a kezdeményezéshez csatlakozott Balatonalmádi, Balatonfüred és Várpalota, valamint három környékbeli község, Nemesvámos, Litér és Tihany.

Van amikor sikeres lehet a helyi pénz

Helmeczi és Kóczán szerint gazdasági szempontból akkor lehet sikeres egy „helyi pénz", ha „szükségpénz", mert segítségével tapasztalatok szerint megszüntethető  volt a lokális pénzhiány, és a gazdasági körforgás helyreállt. A válság kitörésekor, 2008 októberében dr. Csath Magdolna „Közösségi pénzzel a válság ellen" című cikkében ezt írta: „A helyi pénz legfőbb haszna, hogy mozgásba hozhatja a helyi gazdaságot, és a közösségben marad, szemben az állami pénzzel, amely beáramlik a közösségbe, majd többsége távozik onnan. Mivel a helyi pénz spekulációra és vagyongyűjtésre nem alkalmas, és a hivatalos pénzre sem váltható át, ezért arra ösztönzi a közösség tagjait, hogy amint lehet, költsék el. A helyi gazdaság így megélénkül, fejlődik." Egyébként 2009. november 1-jétől a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelvnek (2007/64/EK) a hazai jogrendszerbe integrálása nálunk is szabad utat nyitott a pénzhelyettesítőknek, így a helyi pénzek bevezetésének.                          
  
A Balatoni korona bevezetéséről                       Milyen lesz a Balatoni korona   ?

A balatoni korona hatféle címletű bankjegye Vagyóczky Károly, a Magyar Nemzeti Bank művészeti tervezőjének a munkája – ő tervezte valamennyi forgalomban lévő papírpénzünket –, s az egyes bankjegyeken Veszprém és környéke nevezetességei, illetőleg történelmi személyiségei láthatók majd. A tervező ismertetése szerint a 10 000 balatoni koronás pénzen Szent István király feleségének, Gizellának a portréja, illetve a veszprémi vár látképe látható. A 20 000-es I. András királyt – őt Tihanyban temették el – és a tihanyi apátságot ábrázolja. Az 1000 koronáson Horváth Balázs veszprémi rendszerváltó politikusnak, az Antall-kormány belügyminiszterének portréja lesz, valamint az 1956-os mártír Brusznyai Árpád emlékére állított veszprémi szobor. Az 5000 koronás Balatonalmádiról szól majd: Óvári Ferenc írónak, egykori felsőházi tagnak, a Balatoni Szövetség megalapítójának portréját és a vörösberényi erődtemplom fotóját tették rá. Várpalotát idézi a 2000 koronás Thury György egykori palotai várkapitány portréjával és a Thury-várral. Balatonfüredre utal az 500-as helyi pénzen Jókai Mór arcképe és a szívkórház előtti Kossuth-kút. A balatoni korona vízjeles papírra készül, UV-pelyhek lesznek a papírban, azon pedig dombornyomás is felfedezhető lesz, s több láthatatlan jelet helyeznek el, amelyek csak UV-fényben „jönnek elő”. A bankjegyek különböző színben készülnek.

       szóló sajtótájékoztatón Leitold László, a veszprémi székhelyű Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: több millió forint értékű kibocsátást terveznek januártól a helyi pénzből. Hozzátette: ehhez
az alaptőkét
az érdekelt települések önkormányzatai teremtik meg, illetőleg a bank is jelentősebb összeggel száll be az alapításba. Hangsúlyozta: a pénzkibocsátás monopóliuma Magyarországon a Magyar Nemzeti Banké, tehát hivatalosan a helyi pénz valójában készpénzt helyettesítő utalvány.
A kiadott helyi pénz forintfedezetének meg kell lennie egy bankban elhelyezve, hogy az bármikor forintra átváltható lehessen, egy az egyben. Azt is elmondta: a helyi pénz fő funkciója
az, hogy adott településen vagy kistérségben pluszforrást, likviditást biztosítson a pénzforgalomban részt vevők számára. A sikeres kibocsátáshoz, forgalomba hozáshoz kellő számú céget, önkormányzatot kell találni, s szintén kellő számú vállalkozást ahhoz, amely ezt fizetőeszközként elfogadja.

Olcsó felujítás / Hőszigetelés / GYAKORLAT és elmélet

Mikkor lesz jó a Dryvit hőszigetelés? 

Ha sikerült megállapodnunk, írjunk kivitelezői szerződést!

És kezdődhet a dryvit hőszigetelés.

  Minimum 10 cm vastag hungarocellt használjunk a dryvit hőszigetelésnél, melyet a legjobb ha rendszerben vásárolunk meg. Ami azt jelenti hogy megkapjuk  a hungarocellt  a dryvit hallót  a megfelelő ragaszutó és gletelö anyagot,  és választhatunk hozzá műgyanta álapu vakolat színt is. Szükség lesz még a dryvit hőszigetelésnél fém indító profilra, megfelelő hosszúságú dübelekre és elvédőre. Lehetőleg ne  használjon csempe ragasztót még ha próbálják is rábeszélni mert idővel meg fog repedezni inkább polisztirol ragasztóval történjen a hungarocell lapok felragasztása és glettelése, és  a dübelek használata sem elhanyagolható.
  A munka folyamán az első lépés az állványozás ha profi a szakemberünk valószínűleg az egész házunkat körbe állványozza de jó lehet egy könnyen mozgatható mobil állvány is, viszont a színezésnél mindenképpen ragaszkodjunk ahhoz hogy a háznak  azt az oldalát amit éppen csinálni fognak teljesen állványozzanak majd be.

 Második lépés a ház falának megtisztítása az esetlegesen leperget régi vakolattól és a fal egyenetlenségeinek kisimítása (vakolása) után szükséges a  fém indító profil felszerelése.

 Harmadik lépés a hungarocell táblák felragasztása figyeljünk oda, hogy egy táblánál minimum 5-6 ragasztó pogácsát használjanak és a lapok kötésbe legyenek felrakva főkép a sarkoknál, és ha az első sort felragasztották guggoljon le és menjen messzebb nézzen bele a fal aljába hogy egyenes e? Ha valami furcsa hullám vonalat lát, azonnal keresen másik szakembert, mert túl sok jóra nem számíthat, ha ezt sem sikerölt jóra megcsinálniuk. A lábazatnál javasolt a kifejezetten erre a célra kifejlesztett lábazati hungarocellt használni (kék vagy rózsaszín)

Negyedik és nagyon fontos lépés a dryvit hőszigetelés -nél a dűbelek befúrása, ha azt állítja szakemberünk hogy ö ilyet nem szokott használni mert szerinte e nélkül is ott maradnak a falon a hungarocell lapok, azonnal küldjük el és keresünk másik mestert.  Lényeges még a dübelek hossza is legalább 6-8 cm el hosszabb dübelt használjunk mint a hungarocell vastagsága. Figyeljünk oda hogy egy táblát minimum 5 dübel tartson (4 sarka és egy középen) Ha minden dübel a helyére került érdemes a ragasztóval szintbe glettelni.

 
Ötödik lépés az elvédők felhelyezése majd  a dryvit halló és kétszeri glettelése. Ez fontos mert egy gleteléstöl nem lesz elég sima a két réteg között száradjon 5-6 órát és csiszolják is meg.
Ugye mostanra már szép szürke színű lett az épületnek nézzük körbe és ha elégedettek vagyunk kifizethetjük az eddig felhasznált anyagokat szerintem ezt kérni is fogják.

 Hatodik és utolsó lépés  a dryvit hőszigetelés nél az alapozás és színezés..
Ha becsületesen megcsinálták a kétszeri glettelés akár ezt egy későbbi időpontra is hagyhatjuk mivel ezt csak kora tavasszal és ősszel szabad csináltatni mert az erős napsütésben ezt nem lehet jóra megcsinálni. Továbbá ragaszkodjunk ahhoz hogy a színezendő ház oldal teljesen legyen beállványozva és csak akkor kezdjék el ha még aznap be is fejezik, különben foltos lesz.

Falszerkezet	U érték [W / m2K]	U érték [W / m2K] +10 cm hőszigeteléssel
vasbeton fal 12 cm	3,59	0,40
vasbeton fal 38 cm	2,24	0,37
2 rétegű fa deszkafal	2,85	0,34
tipikus századfordulón épített ház fala*	2,00	0,35
kőfal 60 cm	1,70	0,33
tégla (kisméretű) 12 cm	2,72	0,39
tégla (kisméretű) 38 cm	1,37	0,34
falazóblokk 30 cm	1,38	0,34
gázbeton falazóelem 30 cm	0,40	0,17
gázbeton falazóelem 37,5 cm	0,32	0,16
alacsony energiafogyasztású házak falszerkezete	0,20
passzív házak falszerkezete	0,10

*24 cm vastag tömör téglából épített, kívül-belül 1,5 meszes vakolattal ellátott falszerkezet

ELMÉLET:

hőtranszport
 Többféle folyamat játszódik le- vezetés szilárd anyagban, nyugalomban lévő folyadékban, gázbanazaz a határolószerkezet szilárd anyagú rétegeibenkis vastagságú vízszintes légrétegekben, iránytól függően.
hőátadás
 Felület és áramló levegő közötthelyiség levegője és belső felület közöttahol a levegő jellemzően a hőmérsékletkülönbség miatt mozogkülső levegő és külső felület közöttahol a szélhatás miatt még intenzívebb a légmozgás.
hősugárzás
 Két olyan felület között, amelyek egymást „látják”belső térhatárolás és külső határolás belső felületei közöttkülső felületek és talaj, burkolat, más épületek között.

• külső felületek és égbolt között
• külső felületek és a Nap között
• belső felületek és a Nap között transzparens szerkezeteken át

 Ezek a folyamatok gyakran „keverednek”, példáulegy felületen átadás és sugárzás,egy laza szálas hőszigetelésben vezetés és átadás,egy légrétegben vezetés, átadás és a szembenéző felületek között sugárzás További lehetséges forma: a levegő valahonnan valahová áramlik vagy hőmérsékletkülönbség vagy kényszer (pl. szél, szellőztető berendezés) hatására és az áramló levegő hőt is szállít - ez a konvektív transzport. Előfordul légrétegben, laza szálas hőszigetelő anyagokban.
hõáramlás
 Folyadékokban és gázokban a hõ általában áramlással terjed. A melegítés révén a folyadékban helyi sűrűségváltozás következik be, ennek következtében anyagáramlás léphet fel. A melegebb térfogatelemek áramlással szállítják a hõt a hidegebb tartományok felé. Ha az áramlás nem alakulhat ki akkor a folyadékban a hõ vezetéssel terjed.
hővezetési tényező az időegység alatt átjutó hő mennyisége (lambda), mértékegysége (W/mK)

Néhány anyag hővezetési tényezője :

• Acél : 48
• Argon gáz: 0,016
• beton: 1,09
• vasbeton : 1,55
• puhafa: 0,11 
• bazalt, márvány = 3,5
• mészkő  = 0,93
• terméskő 1.28-2.32
• mésztufa 0,52
• Levegő: 0,026
• Poliuretán hab: 0,035
• Tölgyfa: 0,15
• Üveg (közönséges): 0,8
• Üveggyapot: 0,04
• Víz: 0,61

Hőátbocsátási tényező (U korábban k) mértékegysége a W/m2K. A nyílászárók esetében a hőtechnikai tulajdonságainak elemzésekor megkülönböztetjük a légáteresztésből származó és a transzmissziós hőátbocsátást. Az alábbi építőanyagok és vegyes falszerkezetek U értékeit gyűjtöttük össze:

• faszerkezetek
• kőfalak
• beton és vb. falak
• kisméretű tégla falak
• B3-as téglafalak
• POROTHERM falak
• YTONG falak

faszerkezetek
csak 2 rtg deszkázat - U= 2,85 forrás www.koos.hu+ 10cm höszigetelés - U= 0,35 forrás www.koos.hu
+ 12cm höszigetelés - U= 0,30 forrás www.koos.hu
+ 15cm höszigetelés - U= 0,24 forrás www.koos.hu
+ 18cm höszigetelés - U= 0,21 forrás www.koos.hu
kőfalak 
egy átlagos kő értéket válasszuk 1,5-nek (ez megegyezik a vb. értékéval is)
40cm vtg kőfal U= 2,26 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal U= 1,70 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 3cm höszig vakolat U= 1,27 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 6cm höszig vakolat U= 1,00 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 4cm DRYVIT U= 0,64 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 6cm DRYVIT U= 0,48 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal +10cm DRYVIT U= 0,33 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal +12cm DRYVIT U= 0,28 forrás www.koos.hu

beton-vasbeton
perlitbeton(400 kg/m3-es) forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló)  5cm U= 1,79 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 10cm U= 1,09 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 15cm U= 0,79 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 20cm U= 0,61 forrás www.koos.hu

vb.fal 12cm U= 3,59 forrás www.koos.hu
vb.fal 20cm U= 3,03 forrás www.koos.hu
vb.fal 25cm U= 2,76 forrás www.koos.hu
vb.fal 38cm U= 2,24 forrás www.koos.hu
vb.fal 12cm + 10cm DRYVIT U= 0,40 forrás www.koos.hu
vb.fal 20cm + 10cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
vb.fal 25cm + 10cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
vb.fal 38cm + 10cm DRYVIT U= 0,37 forrás www.koos.hu
kisméretű tégla
km.tégla 12cm U= 2,72 forrás www.koos.hu
km.tégla 25cm U= 1,82 forrás www.koos.hu
km.tégla 38cm U= 1,37 forrás www.koos.hu
km.tégla 51cm U= 1,10 forrás www.koos.hu
km.tégla 64cm U= 0,92 forrás www.koos.hu
km.tégla 90cm U= 0,69 forrás www.koos.hu
km.tégla 12cm + 5cm DRYVIT U= 0,68 forrás www.koos.hu
km.tégla 25cm + 5cm DRYVIT U= 0,60 forrás www.koos.hu
km.tégla 38cm + 5cm DRYVIT U= 0,54 forrás www.koos.hu
km.tégla 51cm + 5cm DRYVIT U= 0,49 forrás www.koos.hu
km.tégla 64cm + 5cm DRYVIT U= 0,45 forrás www.koos.hu
km.tégla 90cm + 5cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
km.tégla 12cm + 10cm DRYVIT U= 0,39
km.tégla 25cm + 10cm DRYVIT U= 0,36
km.tégla 38cm + 10cm DRYVIT U= 0,34
km.tégla 51cm + 10cm DRYVIT U= 0,32
km.tégla 64cm + 10cm DRYVIT U= 0,30
km.tégla 90cm + 10cm DRYVIT U= 0,27
B30-as tégla
B 30 +  0cm DRYVIT U= 1,37B
30 +  4cm DRYVIT U= 0,62B
30 +  6cm DRYVIT U= 0,49B
30 + 10cm DRYVIT U= 0,34
POROTHERM
POROTHERM 20 NF  U= 1,24
POROTHERM 20 NF + 3cm DRYVIT U= 0,64
POROTHERM 20 NF + 5cm DRYVIT U= 0,49
POROTHERM 20 NF +10cm DRYVIT U= 0,30
POROTHERM 30 Objekt U= 0,69
POROTHERM 30 normál U= 0,71
POROTHERM 30 + 3cm DRYVIT U= 0,47
POROTHERM 30 + 5cm DRYVIT U= 0,39
POROTHERM 30 + 10cm DRYVIT U= 0,27
POROTHERM 30NF + 0cm DRYVIT U= 0,5800
POROTHERM 30NF + 4cm DRYVIT U= 0,3671
POROTHERM 30NF + 6cm DRYVIT U= 0,3102
POROTHERM 30NF +10cm DRYVIT U= 0,2367
(nem hőszigetelő habarccsal, kétoldali normál vakolattal, hőszigetelés lambda=0,04-gyel lett figyelembe véve !)

POROTHERM 38NF + 0cm DRYVIT U= 0,4258
POROTHERM 38NF + 2cm DRYVIT U= 0,3317
POROTHERM 38NF + 4cm DRYVIT U= 0,2716
POROTHERM 38NF + 6cm DRYVIT U= 0,2299
———–
POROTHERM 44NF + 0cm DRYVIT U= 0,3467
POROTHERM 44NF + 2cm DRYVIT U= 0,2816
POROTHERM 44NF + 4cm DRYVIT U= 0,2371
POROTHERM 44NF + 6cm DRYVIT U= 0,2047

YTONG
YTONG  30 U= 0,40
YTONG  37,5 = 0,32
YTONG  30 NF = 0,40
YTONG  37,5 NF= 0,32
(nincs különbség a nútféderes/nem nútféderes között)
YTONG  30 + 2cm  DRYVIT U= 0,31
YTONG  30 + 4cm  DRYVIT U= 0,26
YTONG  30 + 6cm  DRYVIT U= 0,22
YTONG  30 +10cm  DRYVIT U= 0,17
YTONG  37,5 + 2cm  DRYVIT U= 0,27
YTONG  37,5 + 4cm  DRYVIT U= 0,23
YTONG  37,5 + 6cm  DRYVIT U= 0,20
YTONG  37,5 +10cm  DRYVIT U= 0,16
YTONG  30 + 2cm  hőszig vakolat U= 0,38
YTONG  30 + 4cm  hőszig vakolat U= 0,36
YTONG  30 + 6cm  hőszig vakolat U= 0,34
YTONG  30 + 8cm  hőszig vakolat U= 0,33
YTONG  37,5 + 2cm  hőszig vakolat U= 0,31
YTONG  37,5 + 4cm  hőszig vakolat U= 0,30
YTONG  37,5 + 6cm  hőszig vakolat U= 0,29
YTONG  37,5 + 8cm  hőszig vakolat U= 0,27

Forrás : http://www.hostopsziget.eoldal.hu/cikkek/hoszigeteles.html

Olcsó felújítás / Nem kell mindjárt ablakot cserélni !

Nagy divatját élte az elmúlt években az ablakcsere, aki tehette lecserélte régi fa nyílászáróit, a legtöbben valami korszerűnek mondott, s eleinte esztétikusnak tűnő műanyag megoldásra. Akadtak azonban olyanok, akiket nem igazán vonzott a különböző K-értékekkel rendkívül csábítóvá tett technológia, esetleg nem volt pénzük, így továbbra is a régi jó faablakokon keresztül tekintettek a külvilágra, s ezzel együtt maradt a vetemedésnek köszönhetően tátongó réseken keresztül bezúgó szél, por és zaj.
Pedig egy egyszerű megoldással ezek nagy részétől megszabadulhatunk.

Sokaknak eszébe juthatnak  az olcsó ablakszigetelésről ilyenkor a rossz hatékonyságú szigetelőcsíkok, melyeket már évtizedek óta ismerünk. Ezeket a tokok és az ablaktáblák, ajtószárnyak közé kell ragasztani. A kezdeti felszögelős megoldástól már a 80-as évekre eljutottunk a ragasztható szivacscsíkokig, melyek időnként leváltak, pár év alatt teljesen elöregedtek – akár évente is lehetett őket cserélni -, de persze már a felrakásnál is kétséges volt, hogy mennyire szigetelnek.

Emellett más megoldások is megjelentek, így öntapadós polifoam és gumicsíkok, ahol megint csak a ragasztás volt az egyik kényes pont, de az is problémát jelentett, hogy anyaguk ezeknek is elég gyorsan, 2-3 év alatt elöregedett. Népszerű még a sziloplaszt is, mint olcsó szigetelőanyag, aminek hátránya, hogy a hőmérsékletváltozás hatására gyorsan elveszti rugalmasságát. Utóbbin kívül – melynél kétségtelen a pontosság, hiszen rácsukva az ablakot, megfelelően kitölti a hézagot – mindegyiknél gond volt a méretezéssel a változó résnagyság miatt. Lehetett törekedni a tökéletességre, de elérni soha.

Svéd nútmarás és szilikon

Ezek a megoldások tehát nem igazán váltak be – bár kétségtelenül olcsók, ezért most is kaphatók, alkalmazhatók -, így sokan temették az ötletet, s már el is feledkeztek róla, azonban a szigetelőcsíkos megoldás egy oldalhajtása reneszánszát kezdi élni.

                          Szigetelőcsíkok a tokban (Forrás: ablakszigetelo.hu)

A technológia ugyanis fejlődött az évtizedek során, így jutottak el oda, hogy a szigetelőanyag immár nem szivacs, hanem szilikon, egy nútba kerül, nem ragasztással, hanem marás után behelyezik oda (svéd bemarásos technológia), illetve a változó átmérőjű szilikoncsíkban levegő van (speciális profilnak nevezik a szakemberek ezt a kiképzést), így teljes mértékben felveszi a megfelelő formát. Ráadásul ahol nagyobb a rés, oda vastagabb, ahol kisebb, oda nagyobb átmérőjű csíkot lehet, illetve kell helyezni (4 mm-től egészen 12 mm-ig, azaz például még egy 1 centiméteres rést is képes kitölteni). Mivel nem ragasztják, csak beleillesztik a nútba, így bármikor kivehető, visszatehető, ami például egy mázolásnál jól jön, bár arra ilyenkor ügyelni kell, hogy a horonyba ne kerüljön nagyobb mennyiség a festékből.

Az eredmény

Viszugyel Zoltán, az ablakszigetelo.hu portál üzemeltetője – aki egyébként hő- és hangszigetelt üvegek beépítésével is foglalkozik – szerint egy ilyen szigeteléssel akár még jobb eredményt is el lehet érni, mint ha az üvegrétegek számát növelnék, vagy megváltoztatnák az üvegezés típusát. Tapasztalatai szerint, ha egy teljes lakást megfelelően leszigetelnek ezzel a technológiával, akkor az akár 2-4 °C fokos hőmérséklet-emelkedést is eredményezhet télen a huzat megszűnése következtében, ami aztán 15-20 százalékos költségmegtakarításban is jelentkezik. Emellett nem elhanyagolható, illetve bizonyos esetekben fontosabb is lehet, hogy 20-30 decibellel csökken a lakásba bejutó zaj, valamint a pormennyiség is mérséklődik. Mindez persze attól is függ, hogy eredetileg milyen állapotban voltak az ablakok, azaz mennyit lehet javítani a helyzeten.

Olcsó és gyors

Az egész művelet egyébként nem sokkal bonyolultabb, mint felragasztani egy szivacscsíkot, akár saját kezűleg is megoldható, azonban nem biztos, hogy érdemes spórolni a munka és anyagköltségen (méterenként 500 forint). Ennek oka, hogy kell hozzá két bak, egy felsőmaró, aminek kezeléséhez némi tapasztalat szükséges, s valljuk be: ritkán marunk otthon hornyokat a nyílászáróba, emellett előre ki kellene kalkulálni, hogy nyílászáróink mely részébe milyen méretű anyag kell, s mindegyikből megvenni a megfelelő mennyiséget, ami azért bonyolulttá teszi a dolgot, különösen akkor, ha a munka közben derül ki, hogy valahol nem mértünk pontosan, esetleg a mérési ponttól 20 centire még jobban eltávolodik a szárny a toktól, mint kalkuláltuk, tehát kellene egy nagyobb átmérőjű darab.

                                      Így működik a profil (Forrás: ablakszigetelo.hu)

Szóval nem árt a tapasztalat – ami, egy új technológiáról lévén szó, a legtöbb barkácsoló esetében nem adott -, de ha valaki mégis kedvet érez, hogy élesben kipróbálja ügyességét, akkor az alábbi linken lépésről lépésre, több videón bemutatja a szakember, hogyan is kell utólagosan ablakot szigetelni, valamint milyen eszközök szükségesek hozzá: Csináld magad ablakszigetelés. (Az egész megoldásról pedig itt található egy beharangozó videó.)
A szakembereknek tapasztalatukból kifolyólag a munka nem jelent gondot: a szoba egy helyiségében szinte teljesen pormentesen (porszívóra kötött marógép) 2-3 óra alatt megoldják egy teljes lakás ablakainak szigetelését. Egy közepes méretű lakás esetében néhány 10 ezer forintba kerül mindez, ami egy ablakcsere költségéhez képest elenyésző, emellett jóval kevesebb gondot is okoznak a munkálatok. Ráadásul Viszugyel Zoltán szerint a szigetelésnek viszonylag hosszú, minimum 8-10 év az élettartama.

 http://ingatlanmagazin.com/szakertok/

Olcsó épités / kicsi, otthonos és fenntartható / Passzívház Egerben Ytong fallazóelemböl. .

Bár sokat és sokan beszélnek hazánkban is a passzívházakról, mégis kevesen szánják rá magukat, hogy ilyet építtessenek. Talán tartanak az ismeretlentől, talán nincsenek kellően tisztában ezeknek a házaknak az előnyeivel. Egerben viszont egy elkötelezett környezetvédő nagyot gondolt, és passzívház építésébe kezdett.






Az épülő egri passzívház a Szépasszonyvölgy szőlőültetvényei között helyezkedik el, teljes déli tájolással, zavartalan benapozással. A tulajdonos Papp Péter és feleségének az volt a célja, hogy kicsi, otthonos, fenntartható családi házat hozzanak létre maguknak és kisgyermeküknek. Ezen a területen csak 57 négyzetméter alapterületű beépítést engedélyeztek, de - mint az építtető mondja - az életminőség nem a négyzetméter függvénye.

A legfontosabb szempontok között található a megfelelő hőszigetelő anyagok használata, ami lehet ásványgyapot, kőzetgyapot, polisztirol, cellulóz. Egerben a lemezalap alá egy speciális polisztirol hőszigetelés került, a födém hőszigetelését pedig üveggyapottal oldották meg.

Az építést az egri passzívház esetében természetesen alapos tervezési munka előzte meg. Ennek szerves része a PHPP számítás, amelynek segítségével nyomon követhető az épület energetikai egyensúlya a különböző alaprajzi variációk, a tömegformálás, a tájolás és különböző épületszerkezeti megoldásoktól függően.

Ytong hőszigetelés tekintetében is kiváló

Az Ön háza kiegészítő hőszigetelés nélkül is megfelel a szigorú hőtechnikai követelményeknek. Falazata homogén, hőhídmentes, azonos tulajdonságokkal rendelkező lesz teljes felületén. Ezáltal nemcsak energiát takarít meg, hanem a környezetvédelem érdekeit is szem előtt tartja. De hogy ha ez nem lenne elegendő, mi a 30 cm-es Ytong épületet még 150 mm-es polisztirol szigeteléssel látjuk el a külső oldalon, így már a modern könnyűszerkezetes családi házakkal is felveszi a versenyt.
A kellemes hőérzet meghatárózója a hőszigetelés. A jó határoló szerkezet nemcsak arról gondoskodik, hogy télen jó meleg legyen bent, hőtároló és hőfokcsillapítási képessége azt is biztosítja, hogy a nyári hőség kint rekedjen.
így a rossz hőszigetelésű építő- anyagokkal ellentétben, a belső térben keletkező pára nem csapódhat le a falakon. Ezáltal a fal megőrzi eredeti minőségét, és megóvja Ön és családja egészségét.
Így egész éven át biztosított a kel- lemes szobahőmérséklet.

Kellemes a komfortérzet az Ytong házakban

A pórusbeton klímaszabályzó tulajdonsága otthonának egészséges, kellemes belső klímáját, egyszóval jó komfortérzetet biztosít.

Az Ytong falazat megvédi a kinti zajtól a bent lévőket

Az utcáról behallatszó zaj, vagy a szomszédban szóló zene mindenkit zavar. Az YTONG megteremti Önnek a nyugodt, csendes otthon biztonságát.
Az építőanyagok, épületszerkezetek megkívánt hangszigetési értékeit szabványok rögzítik. Azonos felülettömegű falak esetén a pórusbeton falak rendre 2–4 dB-lel jobb valós léghanggátlást mutatnak, mint ami számítás alapján elvárható volna. Ennek oka, hogy a porózus szerkezet belső csillapítást biztosít. (A németországi zajvédelmi szabvány ezt a tulajdonságot +2dB bónusz formájában ismeri el.)

Az Ytong még a tűz ellen is hatásos

Az YTONG kizárólag ásványi alapanyagokat tartalmaz, ezért nem éghető.
Egy 30 cm-es YTONG fal tűzállósági határértéke 4 óra. Ez Önnek és családjának garantált biztonságot nyújt anélkül, hogy növelné az építési költséget.

Környezetvédelem

Az Ytong alapanyagai természetes anyagok. Beépítés esetén minimális a hulladék keletkezése.

Nyomószilárdság

Stabil, masszív házat építeni értékálló befektetés. Az YTONG épületek a biztonságot nyújtják Önnek.

Az YTONG könnyen megmunkálható

A könnyű, gyors megmunkálás lehetővé teszi az építési idő lerövidítését, a költségek csökkentését, a szerkezetépítés minőségének javítását.
Az YTONG könnyen fűrészelhető, fúrható, marható és szegezhető. Így egyszerű a különféle illesztődarabok, profilozott elemek készítése. Nem kell előkészítenie a kapcsolódobozok, a vezetékek helyét, hanem egyszerűen utólag befúrhatja, vagy bemarhatja ezeket a kész falba.
Súly, önsúly
Az Ytong elemek kevésbé terhelik a már meglévő tartószerkezetet.

Az YTONG a teljes szerkezet építésére alkalmas.

Az YTONG-nál komplett építési rendszert talál. A rendszer minden eleme tökéletesen illeszkedik egymáshoz, hogy Ön az egész szerkezetépítést problémamentesen készíthesse el. Így időt, munkadíjat takaríthat meg az építkezés során és elkerülhet minden olyan problémát, amely különböző anyagok kombinációjából, összeépítéséből adódhat.

Olcsó építés / Mire jó a sörkollektor?

Manapság egyre többet hallunk a sörkollektorokról, amelyekkel befoghatjuk a napenergiát, s amelyet házilag könnyen és olcsón elkészíthetünk. Annak jártunk utána, hogy miként működik a gyakorlatban a sörkollektor, és valóban spórolhatunk-e a fűtési számlánkon?

A sörkollektor egy házilag fabrikált légkollektor, vagyis egy olyan napkollektor, amely sörös dobozokból épül fel, és meleg levegőt lehet vele előállítani. Általában 45-90 fokos dőlésszögben a déli tájolású falra vagy tetőre helyezik el. Bárki elkészítheti otthon. Négyzetmétere körülbelül 30 ezer forintba kerül,(új anyagból) és nagyjából 2 nm-es méretben érdemes elkészíteni, mivel ez még könnyen kezelhető. Csak üres sörös dobozokra, fahulladékra, üveglapra és némi szigetelőanyagra van szükségünk az összeállításához.

Hogyan készül?

Először egy téglalap alakú keretet készítünk, többnyire fából, aminek a hátlapja leggyakrabban OSB-lap, mert ez viszonylag jól tűri a nedvességet. A keretre körben és a hátlapra szigetelőanyagot erősítünk, ami általában kőzet- vagy üveggyapot. Erre kerül egy hőtükör réteg, ami lehet alufólia vagy grillfólia. A sörös dobozok alját és tetejét eltávolítjuk, majd sziloplaszttal összeragasztjuk, így kapunk egy vékony falú fémcsövet. Ebből 10-15 darabot készítünk attól függően, hogy hányat akarunk
egymás mellé tenni. Lefújjuk feketére, hogy később magukba szívják a nap energiáját.

A keret alján és tetején kialakítjuk a gyűjtő és osztó dobozokat, amelyek rozsdamentes anyagból készülnek (bádog vagy alumínium). Ezek valójában fémlemezből készült téglatestek, amelyekbe egyenlő távolságra lyukakat fúrnak. A csöveket betolják a lyukakba, aztán az egészet belehelyezik a keretbe. A dobozt egy üveglappal lefedik.

A sörkollektor alján lévő osztódobozon található nyílásba egy ventilátor befújja a lakásból a padlószint közeli hidegebb levegőt. Az osztódoboz szétosztja a légkollektorba áramló levegőt a csövekbe, ami a napsütés hatására felmelegszik, majd a gyűjtődobozba áramlik. A szerkezet tetején található gyűjtődoboz nyílásán keresztül a meleg levegő a szobába jut. Persze használhatunk más anyagokat is a szerkezet megépítéséhez, csak akkor nagyobb lesz az összköltség.

Sörkollektor (Forrás: www.sorkollektor.hu)

40-70 százalékos hatékonyság

Országosan mintegy 3000 nm-nyi sörkollektort állítottak már használatba – mondja Horváth Zoltán, a www.sorkollektor.hu honlap tulajdonosa. A sörkollektor célja, hogy némileg rásegítsünk a fűtési rendszerünkre – teszi hozzá. A napenergia felhasználásának hatékonysága függ egyrészt a napsütéses órák számától, másrészt a kollektor méretétől is. Minél nagyobb egy légkollektor, annál több energiát képes termelni. Déli órákban akár 70 százalékos hatásfokot is el lehet érni, de átlagban 40-50 százalékos hatékonyságról beszélhetünk – számolgat Horváth Zoltán. A nagyobb sörkollektoroknál kisebb a fajlagos veszteség, hiszen az előlapon és a kereteknél hőveszteség keletkezik, vagyis a két szélső cső által termelt hő egy része elveszik. Viszont minél nagyobb a kollektor, annál több belső cső tudja kompenzálni a szélső csövek veszteségét. Szerinte a hatékonyság nagymértékben függ attól is, hogy a fűtési szezon melyik hónapjában járunk. November-december táján többnyire párás, borús az idő, ekkor a kollektor nemigen termel, ellenben a január bár nagyon hideg, általában napos, így a kollektor is hatékonyan üzemelhet.

A déli falra kell telepíteni

A légkollektorok – így a sörkollektorok – sem képesek családi házak vagy lakások téli fűtésére, mert abban az időszakban nem áll rendelkezésre elegendő napenergia, a kollektorok által megtermel hő pedig nem tárolható. Annak ajánlható a telepítése – mondja Bernáth Róbert, a biosolar.hu környezettudatosság témájú weboldal alapítója és szerkesztője –, akinek van egy déli falfelülettel rendelkező öreg háza, ahol nincsenek délre néző ablakok. Ezen a falfelületen elhelyezhető egy sörkollektor, amiből a szomszédos szoba meleget kaphat, valamint a szárító szellőztetés is meg lesz oldva. Ha van megfelelő déli tájolású ablak a házon, akkor nincs sok értelme megépíteni a kollektort. Vagyis Bernáth Róbert csak a rossz tájolású házaknál látja értelmét a sörkollektornak.

Sörkollektor (Forrás: www.sorkollektor.hu)

Mennyit spórolhatunk?

Nem könnyű megtippelni, hogy egy adott kollektor mennyi energiát képes termelni. Ez ugyanis függ attól, hogy mennyire hatékony az épület hőszigetelése. Ha a nyílászárók jól zárnak, akkor nagyobb mértékben hozzájárulhat a kollektor a ház fűtéséhez – mondja Horváth Zoltán.

Bernáth Róbert a saját mérései alapján 30-40 százalékra teszi a teljes fűtési időszakra vonatkoztatott napenergia-hasznosítást. A 6 hónapig tartó fűtési idény alatt 200 kW-nyi energia termelhető egy négyzetméternyi szerkezettel, vagyis jó esetben 3-4 ezer forintot spórolunk egy teljes szezonban. Az áram, ami a ventillátort hajtja, körülbelül 500 forint/m2 költséggel jár. Egy kollektortábla általában 2 m2 felületű, vagyis az elérhető nettó megtakarítás 5-7 ezer forint évente. A megépítése legalább 60 ezer forintba kerül, ha a saját munkát nem számoljuk. A megtakarítás számításakor a földgáz árát vette figyelembe. Ha valaki éjszakai árammal fűt, akkor a megtakarítás az előző összeg duplája is lehet, nem mindegy tehát, hogy a számításnál miből indulunk ki.

Horváth Zoltán úgy kalkulál, hogy a ház szigetelésétől függően 1 nm-nyi sörkollektor 6 ezer forintot, míg 2 nm-nyi kollektor 12 ezer forintot tud megspórolni egy fűtési szezonban. Még hozzáteszi, hogy a 6 hónapos fűtési szezont 4-5 hónapra tudjuk lecsökkenteni, hiszen mind késő ősszel, mind kora tavasszal a kollektor fel tudja fűteni a szobát. Ráadásul a sörkollektorok a gyári napkollektoroknál sokkal olcsóbbak. Utóbbiakat ellenben használati melegvíz előállítására használják, és nemcsak télen tudják hasznosítani. A sörkollektor csak fűtési szezonban használható, hiszen nincs hőtároló képessége. Nyáron pedig amikor nem használjuk a sörkollektort, gondoskodnunk kell a védelméről, le kell árnyékolnunk.

Olcsó épités/Természetes alapanyagból/ cél, tervek, tető, fal,

A BIOSOLAR blog egy Budakeszi környezettudatos ház bemutatására készült.

Mindazok számára, akik építkeznek, felújítanak, korszerűsítenek, vagy csak tervezgetnek. Az érdeklődők ötleteket meríthetnek a megvalósult megoldásokból és olvashatnak mások tapasztalatairól, tanácsot kérhetnek, és - köszönet érte a sok aktív társunknak - válaszokat kaphatnak.

Az oldal gyártóktól és kereskedőktől független, díjmentes.

http://biosolar.hu/home

 Cél:

 Egy természetbarát házat szerettünk volna épiteni, ami a lehető legkevesebb energia felhasználásával biztosítja kényelmünket.

Olyan házat, ami tágas és levegős, a kényelmes együttélés, és az elvonulás lehetőségét is biztosítja minden lakó számára.

Hagyományos építőanyagokból épül, és időálló házat. Ilyenek alapanyag az égetett anyagtégla és cserép, a kő, a fa, az üveg, és a gipsz.

Természetes alapanyagból készült szigetelőanyagokat alkalmazni, mint például a szálas ásványi szigetelő, amely a szükséges mértékben átereszti a levegőt, a rovarok nem tesznek kárt benne (nem kell méreggel átitatni), és nem öregszik.

Masszív, nagy tömegű házat, amely a helyi klímára jellemző, kiforrott építési módszerekkel készül. Egy országban, egy adott éghajlaton nem véletlenül olyanok a házak, amilyenek. Az aktuális divat követése ezen a téren is nagyon sokba kerül. Nem akartunk sem mediterrán, sem skandináv házat építeni.

Olyan házat képzeltünk el, aminek üzemeltetése gazdasági és szociális változások esetén se okozhassanak megoldhatatlan anyagi problémákat.


Tervek:

Rendkivűl lényeges egy olyan tervező választása, akivel közös nyelvet beszélünk, és érti a dolgát.

Ismerőseink körében senkinek sem volt olyan háza, amit mi is magunkénak tudtunk volna érezni, ezért kezdetben minden népszerű, építészettel kapcsolatos újságot megvásároltunk. Sajnos a legtöbb leközölt házról szóló cikk után úgy éreztük, hogy elszállt az építész agya. A házak döntő többségében a terek és anyagok pazarló kavalkádjával találkoztunk.

Olyan építészt és épületgépész tervezőt kerestünk, aki gyakorlattal rendelkezik alacsony energiájú ház tervezésében, méretezésben, kivitelezésében.
Egy műegyetemi professzor ( munkássága az energiatudatos építészethez kapcsolódik) ajánlott néhány tervezőt. Elindultunk, hogy megnézzünk néhány kész házat. Ha megtetszett valami, akkor becsöngettünk. Szerencsés esetben behívtak és megmutatták meg a házat, elmondták mit szeretnek, vagy mit nem szeretnek benne, mi a véleményük az építészről.

Így kerültünk Ertsey Attilához, aki az ökológikus szemléletû épülettervezés ismert hazai alakja.
Az első találkozásra egy kívánság-listával és egy kockás papírra készített vázlattal érkeztünk. Az utóbbiról később megtudtuk, hogy a építészek kifejezetten nem szeretik, ha a megbízó próbálja helyettük megtervezni a házat, így mi csak azokhoz a dolgokhoz ragaszkodtunk, amiket igazán fontosnak tartottunk, és a tervezőre hagytuk a megvalósítás módját. Lényegében a harmadik rajzot (kisebb módosításokkal) a véglegesnek tekinthettük.

A jogi és az engedélyeztetési eljárásokat be lehetett indítani.

Ekkor kezdődött a részletes gépészeti tervek kidolgozása.

Már ezt megelőzően sok mindennek utána jártunk, elolvastunk néhány könyvet és meglátogattunk rengeteg Internetes oldalt, de el lehet mondani, hogy a tervezés időszaka számunkra a tanulás időszakát is jelentette. Próbáltunk minden technológiai lépést megérteni, megkértük a tervezőt alternatívák kidolgozására, és kiválasztott megoldás létjogosultságának bizonyítására. Gyakran éreztük úgy, hogy nem csak mi tanulunk ezekből a beszélgetésekből, és talán a szakemberek is hajlamosak néha követni egy módszert, anélkül, hogy elgondolkoznának az okokon.

  
Tető:

A tető vitathatatlanul legfontosabb feladata az, hogy a csapadékot ne engedje bejutni a házba. Mi most a második, de szintén nagyon fontos kihívással, a hőszigeteléssel foglalkozunk.

Most is (mint minden esetben a mi éghajlatunkon) a két szélsőséges időjárási körülményt, a nyári és téli viszonyokat kell vizsgálnunk.
Télen a hideg, nyáron a meleg ellen kell védekeznünk. Mondhatná valaki, hogy minek bonyolítsuk az életünket, tegyünk minél vastagabb szigetelést a tetőszerkezetbe, evvel megoldottunk minden problémát. Most vizsgáljuk meg, hogy miért nem igaz ez az állítás.
Tegyük fel tehát, hogy a cserép és a belső burkolat közé csak a szigetelés kerül.

Télen a szigetelésben kicsapódó vízpára a hőszigetelő anyag szigetelési tulajdonságait rontja, a beépített faszerkezetet pedig rövid idő alatt tönkreteszi, mert gombának, penésznek ad táptalajt. A szigetelés pedig idővel tömörödni fog, evvel is növelve a hővezetési tényezőt. Gondoskodnunk kell tehát a párazárásról a lakás és a szigetelés között, de gondoskodni az esetlegesen bejutó csapadék, például porhó elvezetéséről is. Azt a párát pedig ami mindezek ellenére mégis csak bejutott a szigetelésünkbe ki kell vezetni.

A nyári kánikulában a forrósodott cserép alatt ég a pokol. Ha a szigetelés kitölti a teret a belső burkolat és a cserép között, akkor a cserép alulról nem tud hűlni. Ahhoz hogy a forró cserepet elszigetelhessük a belső tértől rendkívül vastag hőszigetelésre lenne szükség. Kézenfekvő, hogy a cserép alatt egy szellőző járatot alakítsunk ki, így biztosítsuk a cserép hűtését.

Számba véve az eddigieket, a tetőszerkezetben a rétegrend tehát a következő:

1. A tetőtér burkolatára kerül egy párazáró fólia, ami a lakás levegőjéből nem engedi a párát a szigetelésbe jutni. Ez a fólia tükröző felülettel ellátva télen nem engedi a lakásból a hősugarakat távozni.
2. Ez után következik a hőszigetelés, ami bizonyos korlátok között a lehető legvastagabb legyen. Vannak számítások, miszerint 30-40cm-nél vastagabb hőszigetelés már semmit sem javít a hőtechnikai jellemzőkön, tehát ezen felül biztosan gazdaságtalan tovább növelni a vastagságot.
3. A hőszigetelés kiszellőztetése érdekében a szigetelés és a következő réteg között helyezkedik el az első szellőztető légréteg, ami körülbelül 5cm-es.
4. A hőszigetelés nedvesség elleni védelmét a cserép alatt, egy fólia végzi, ami a belső oldalán inkább hőszigetel, a külső oldalán pedig visszatükrözi a forró cserép által sugárzott hőt.
5. A fólia és a cserép között van a második szellőző járat, ami a nyári hőséget hivatott elvezetni. A kiszellőztetésre ismét körülbelül 5 centimétert kell számolnunk.
6. A tető külső burkolata pedig cserép.

 Fal :

Az alacsony energiájú házak döntő többsége könnyű szerkezetes technológiával épült, azonban hazánkban ennek az építési módnak nincsenek hagyományai.

Azokban az országokban, ahol a megélhetés együtt járt az helyváltozatással, nem volt értelme időtálló házakat építeni, fontosabb szempont volt, ár és a gyorsaság.

Honfitársaink ritkán változtatták a lakhelyüket, jellemzően ugyanabban a faluban vagy városban élték le az életüket. Érdemes volt stabil házat építeniük, ami az egész életükön át kitartott.

Hazánk sík vidékein egyébként sem nőtt olyan minőségű és mennyiségű fa, ami elegendő lett volna a faházak építéséhez. A nyári szárazság pedig ezen a klímán amúgy is nagyon próbára teszi a faanyagokat.
Magától értődik, hogy egy adott területen a rendelkezésre álló anyagokból építették a házakat, és nem szállították több száz vagy ezer kilométerről a helyszínre. Az emberek mégis mindenhol kiváló hajlékokat készítettek maguknak, ami megvédte őket az esőtől, hótól, melegtől, hidegtől, és nem utolsó sorban az idegenektől. Azokat az anyagokat használták, ami a lakóhelyükön megtermett, és az életmódjuknak leginkább megfelelt.

Manapság a távolság nem számít. A legalapvetőbb szükségleti cikkek is távoli országokból érkeznek és a szállítás költségét eleve belekalkulálják az árba. Így ugyanannyit fizet a gyár szomszédságában lakó, mint az, akihez több száz, esetleg ezer kilaméterre kell szállítani. Lehet kész házat venni Németországból, vagy Svédországból, mediterrán cserepet Olaszországból és szép nagy fehér kavicsokat a virágágyások köré a görög tengerpartról.

Az emberek kénytelenek egyre gyakrabban költözni, és sajnálják rászánni az időt egy masszív ház megépítésére. A könnyűszerkezetes ház olcsóbb is , és kevesebb a gond mesteremberekkel. Mesteremberekre egyébként sincs már szükség, csak kereskedőkre és szállítókra.
Ebből következik, hogy egyre többen építenek instant házakat.

A könnyűszerkezetes falak felmelegítése nem igényel sok hőt, de nagyon gyorsan ki is hűl, ha kimarad a fűtés.
Tegyük fel, hogy napi hőmérséklet ingadozás mértéke 20 Celsius fok (az éjszakai 5 és a nappali 25 fok hőmérséklet közötti különbség).
Könnyűszerkezetes ház esetén az esti és reggeli órákban, amikor a lakás hőmérséklete 15 fok körül mozog, akkor fűtésre, napközben pedig, amikor a lakás az ablakokon át betűző napsütésben 30 fokra melegszik fel, hűtésre lenne szükség. De jó lenne valahogy elraktározni a nappali meleget a hűvösebb órákra.

A probléma megoldható mozgó alkatrészek nélkül is. Építsünk nagy tömegű házat! Minél nagyobb a ház tömege, annál lassabban követi a külső hőingadozást. A fenti példában szereplő belső 15 fokos hőingadozás így könnyen csillapítható néhány fokra.
Nagy tömegű fal építhető vályogból, kőből, tömör vagy üreges téglából is.

Mi is a masszív ház építése mellett döntöttünk.


A külső falazat anyagának kiválasztása sok fejtörést okozott. Még közvetlenül a kiviteli terv beadása előtt is változtattam az elképzelésen, ezért újra kellett rajzolni a terveket.

Szerettünk volna extra jó hőszigetelést beépíteni. A rendkívüli hőszigetelés, azonban rendkívül vastag. Ha így szigetelünk egy tégla falat, akkor a nettó alapterület lényegesen lecsökken.

A fal külső felületét érő hőmérsékletváltozás mérsékelhető külső hőszigetelés alkalmazásával, de ha elég vastag a fal, lehet, hogy erre a külső szigetelésre nincs is szükség.

Térjünk vissza a falazat anyagának kiválasztásához.
Az építésztől először kétrétegű falszerkezetet kértünk, az alábbi rétegrendben: 30 cm üreges téglából készült teherhordó fal, 8 cm vastag szálas hőszigetelő és 12 cm-es burkolótégla.
A számítások szerint, a fenti szerkezet hőátbocsátási tényezője k=0.3.

A szigetelés anyagának kiválasztásánál figyelembe kell venni az előnyöket és a hátrányokat is:
A műanyag habok előnye a jó hőszigetelő képességükben rejlik.
Hátrányok:

1. nem szellőzik
2. a legkevésbé környezetbarát
3. esetleg egy bogárfaj rákap az ízére, és ízekre szedi.

A szálas hőszigetelők jó páraáteresztő képességgel rendelkeznek.
Hátrányok: csak a nagyon drága szigetelőanyagoknak van olyan tartása, ami garantálja, hogy a függőlegesen elhelyezett anyag nem rogyik meg, mondjuk 15-20 év múlva (javítás csak a köpenyfal visszabontásával lehetséges).

A nádpalló természetbarát, de alkalmazása a következő kockázattal jár:

1. rovarveszély
2. nincs az a kőműves aki igazán időt álló módon kivitelezne egy ilyen szigetelést
3. a jó minőségű nádpalló ára eléri az egyéb konkurens szigetelések árát

A jó minőségű burkolótégla is nagyon sokba kerül, és az anyagár mellett a munkadíj is többszöröse lehet, mint a tartófal esetében.

Példa:
A első terv szerinti több rétegegű szerkezet hőátbocsátási tényezője k=0,3.
45 cm üreges téglából készített fal, mindkét oldalán normál vakolással k=0,35 hőátbocsátási tényezőt eredményez, de az összköltség nem éri el az előbbi megoldás árának a felét sem.

Mindezek figyelembe véve végül is az egy rétegű falszerkezet mellett döntöttünk.
A hőszigetelési tulajdonságok nem sokkal rosszabbak, mint több rétegű fal esetén, míg az építési költség lényegesen alacsonyabb.

forrás:

http://biosolar.hu/description/HomePage_hu