Olcsó felújítás / Nem kell mindjárt ablakot cserélni !

Nagy divatját élte az elmúlt években az ablakcsere, aki tehette lecserélte régi fa nyílászáróit, a legtöbben valami korszerűnek mondott, s eleinte esztétikusnak tűnő műanyag megoldásra. Akadtak azonban olyanok, akiket nem igazán vonzott a különböző K-értékekkel rendkívül csábítóvá tett technológia, esetleg nem volt pénzük, így továbbra is a régi jó faablakokon keresztül tekintettek a külvilágra, s ezzel együtt maradt a vetemedésnek köszönhetően tátongó réseken keresztül bezúgó szél, por és zaj.
Pedig egy egyszerű megoldással ezek nagy részétől megszabadulhatunk.

Sokaknak eszébe juthatnak  az olcsó ablakszigetelésről ilyenkor a rossz hatékonyságú szigetelőcsíkok, melyeket már évtizedek óta ismerünk. Ezeket a tokok és az ablaktáblák, ajtószárnyak közé kell ragasztani. A kezdeti felszögelős megoldástól már a 80-as évekre eljutottunk a ragasztható szivacscsíkokig, melyek időnként leváltak, pár év alatt teljesen elöregedtek – akár évente is lehetett őket cserélni -, de persze már a felrakásnál is kétséges volt, hogy mennyire szigetelnek.

Emellett más megoldások is megjelentek, így öntapadós polifoam és gumicsíkok, ahol megint csak a ragasztás volt az egyik kényes pont, de az is problémát jelentett, hogy anyaguk ezeknek is elég gyorsan, 2-3 év alatt elöregedett. Népszerű még a sziloplaszt is, mint olcsó szigetelőanyag, aminek hátránya, hogy a hőmérsékletváltozás hatására gyorsan elveszti rugalmasságát. Utóbbin kívül – melynél kétségtelen a pontosság, hiszen rácsukva az ablakot, megfelelően kitölti a hézagot – mindegyiknél gond volt a méretezéssel a változó résnagyság miatt. Lehetett törekedni a tökéletességre, de elérni soha.

Svéd nútmarás és szilikon

Ezek a megoldások tehát nem igazán váltak be – bár kétségtelenül olcsók, ezért most is kaphatók, alkalmazhatók -, így sokan temették az ötletet, s már el is feledkeztek róla, azonban a szigetelőcsíkos megoldás egy oldalhajtása reneszánszát kezdi élni.

                          Szigetelőcsíkok a tokban (Forrás: ablakszigetelo.hu)

A technológia ugyanis fejlődött az évtizedek során, így jutottak el oda, hogy a szigetelőanyag immár nem szivacs, hanem szilikon, egy nútba kerül, nem ragasztással, hanem marás után behelyezik oda (svéd bemarásos technológia), illetve a változó átmérőjű szilikoncsíkban levegő van (speciális profilnak nevezik a szakemberek ezt a kiképzést), így teljes mértékben felveszi a megfelelő formát. Ráadásul ahol nagyobb a rés, oda vastagabb, ahol kisebb, oda nagyobb átmérőjű csíkot lehet, illetve kell helyezni (4 mm-től egészen 12 mm-ig, azaz például még egy 1 centiméteres rést is képes kitölteni). Mivel nem ragasztják, csak beleillesztik a nútba, így bármikor kivehető, visszatehető, ami például egy mázolásnál jól jön, bár arra ilyenkor ügyelni kell, hogy a horonyba ne kerüljön nagyobb mennyiség a festékből.

Az eredmény

Viszugyel Zoltán, az ablakszigetelo.hu portál üzemeltetője – aki egyébként hő- és hangszigetelt üvegek beépítésével is foglalkozik – szerint egy ilyen szigeteléssel akár még jobb eredményt is el lehet érni, mint ha az üvegrétegek számát növelnék, vagy megváltoztatnák az üvegezés típusát. Tapasztalatai szerint, ha egy teljes lakást megfelelően leszigetelnek ezzel a technológiával, akkor az akár 2-4 °C fokos hőmérséklet-emelkedést is eredményezhet télen a huzat megszűnése következtében, ami aztán 15-20 százalékos költségmegtakarításban is jelentkezik. Emellett nem elhanyagolható, illetve bizonyos esetekben fontosabb is lehet, hogy 20-30 decibellel csökken a lakásba bejutó zaj, valamint a pormennyiség is mérséklődik. Mindez persze attól is függ, hogy eredetileg milyen állapotban voltak az ablakok, azaz mennyit lehet javítani a helyzeten.

Olcsó és gyors

Az egész művelet egyébként nem sokkal bonyolultabb, mint felragasztani egy szivacscsíkot, akár saját kezűleg is megoldható, azonban nem biztos, hogy érdemes spórolni a munka és anyagköltségen (méterenként 500 forint). Ennek oka, hogy kell hozzá két bak, egy felsőmaró, aminek kezeléséhez némi tapasztalat szükséges, s valljuk be: ritkán marunk otthon hornyokat a nyílászáróba, emellett előre ki kellene kalkulálni, hogy nyílászáróink mely részébe milyen méretű anyag kell, s mindegyikből megvenni a megfelelő mennyiséget, ami azért bonyolulttá teszi a dolgot, különösen akkor, ha a munka közben derül ki, hogy valahol nem mértünk pontosan, esetleg a mérési ponttól 20 centire még jobban eltávolodik a szárny a toktól, mint kalkuláltuk, tehát kellene egy nagyobb átmérőjű darab.

                                      Így működik a profil (Forrás: ablakszigetelo.hu)

Szóval nem árt a tapasztalat – ami, egy új technológiáról lévén szó, a legtöbb barkácsoló esetében nem adott -, de ha valaki mégis kedvet érez, hogy élesben kipróbálja ügyességét, akkor az alábbi linken lépésről lépésre, több videón bemutatja a szakember, hogyan is kell utólagosan ablakot szigetelni, valamint milyen eszközök szükségesek hozzá: Csináld magad ablakszigetelés. (Az egész megoldásról pedig itt található egy beharangozó videó.)
A szakembereknek tapasztalatukból kifolyólag a munka nem jelent gondot: a szoba egy helyiségében szinte teljesen pormentesen (porszívóra kötött marógép) 2-3 óra alatt megoldják egy teljes lakás ablakainak szigetelését. Egy közepes méretű lakás esetében néhány 10 ezer forintba kerül mindez, ami egy ablakcsere költségéhez képest elenyésző, emellett jóval kevesebb gondot is okoznak a munkálatok. Ráadásul Viszugyel Zoltán szerint a szigetelésnek viszonylag hosszú, minimum 8-10 év az élettartama.

 http://ingatlanmagazin.com/szakertok/