Először nézzük meg, a pénz fogalmát:
A pénz fogalmáról sok nézőpont van, amit érdemes megfigyelni, de itt inkább a pénz fogalmak közt kettőt említenénk meg:
- Jogi pénz
- Közgazdasági pénz
A pénz kibocsájtásnak van jogi lehetőségei, és közgazdasági lehetőségei is. A jogi út az, amiben élünk, és a jövőben is élni fogunk, ha azt választjuk, vagy egy kicsit tudatosabban ránézünk a közgazdasági pénzre, és annak kibocsájtási lehetőségeire.
Most nézzük meg miért van egyáltalán szükség pénzre, és a pénznek milyen funkciói vannak?
Értékközvetítő funkció
A pénz legfontosabb funkciója az áruk/szolgáltatások
cseréjének értékközvetítése.
Ez röviden így néz ki:
Téged valaki megbíz egy munka végzéssel,
amiért kapsz pénzt, mint pl. munkavállalók esetén munkabér, vállalkozók esetén a termék/szolgáltatás díja.
Következésképp a munkád értékét a pénz méri, és közvetíti.
Neked szükséged van valamire, mint pl. kenyérre.
Ezt a kenyeret egy pék állítja elő az Ő munkájával úgy, mint
Te az előző esetben, de az előző esetben a Te munkádért kapott pénzt, most Te a pék munkájára cseréled.
Összesítve: Te pénzt kapsz a munkádért, és pénzt adsz mások munkájáért, azaz a munkát, mint értéket a pénz közvetíti a pénz értékén keresztül.
Értékmegőrző funkciója van
Ha van olyan pénzünk, amit nem cserélünk el azonnal szükségletekre, azt felhalmozhatjuk, azaz megtakarítunk, és erre kiváló eszköz a pénz.
Osztható, és egyértelmű
A pénz történetében különböző fizetőeszközök voltak, ilyen pl. az aranyrögök.
Ha kevesebb szükségleted van, mint amennyit pl. ez az aranyrög ér, akkor azt nem tudtad “felváltani” kisebbre.
Épp ezért fontos, hogy a pénz osztható legyen. A mai modern papír-, és digitális pénzek erre alkalmasak.
Most nézzük meg miért van pénzhiány?
Az, hogy Magyarországon pénzhiány van, annak sok oka van, de most a legfontosabbra nézzünk rá. Mivel a mai pénzhez az előbb leírt funkciói közül az értékközvetítő-, és az értékmegőrző funkcióhoz egy típusú pénzt használunk, és mivel ezeknek a funkcióknak a céljai egymással ellentétes irányt vesznek fel, ezért azt a pénzt, amit te a gazdaság működtetésére használsz, azaz közvevítő funkcióját, mások kivonják parkoltatni a gazdaságból befektetésre, kamat hozamra, mely kamat pénzfedezete nem is létezik, ezért a következő nemkívánt hatások jönnek létre:
- a közvetítő közeg csökken, azaz kevesebb pénz forog a gazdaságban, ahol parkolás helyett közvetítenie kellene
- pénz hiány keletkezik, mivel a pénz egy része parkol, és erre a részre kamatot kell fizetnie a gazdaság szereplőinek, abból a maradékból, amelyből eleve kevesebb van, és a kamat is ki lesz vonva abból a mennyiségből, amire neked van szükséged
a gazdaság működésében
- ez a rendszer magában hordozza az összeomlást, az előzőekből látszik, hogy a pénzhiány addig nő, amíg nem marad pénz a rendszerben a kamat fizetésére.
Hogyan lehet kimászni ebből a csapdából?
Gyakorlatilag két megoldás létezik:
-
Az egyik, hogy újabb pénzt bocsájtasz ki, ezzel azt új pénzt el lehet adni valós vagyontárgyakért. Pont ezt a megoldást használják a bankok, de már ez a megoldás is fenntarthatatlan lett.
-
A másik egy tudatos vásárlás, azaz egy zárt gazdasági társaságok, szövetkezetek létrehozása, és azokban történő termelés/vásárlás, egy új tervezett pénzáramlás felépítése, és használata, amit cserekörökkel, és közösség-, ill. helyi pénzekkel lehet megvalósítani. A helyi pénzek jelensége régóta megfigyelhető. Az egyik legsikeresebb gyakorlati megvalósítása a wörgli helyi pénz.
Hogyan működik a helyi pénz?
A hitel pénz
Ez a pénzforma egy hitelígérvényből születik, és ez az ígérvény kerül be a gazdaság szereplői közé. Ezt adja/veszi mindenki az értékek közvetítése által. Pl. Én vállalom, hogy 1 év múlva fizetek ennek a hitelígérvény felmutatójának 10 koronát vagy 10 munkaórát, majd ezzel a hitelígérvénnyel fizetek mindenhol. Ilyen pénzrendszereket tipikusan a barter cégek használnak, avagy másnéven “klíring házak”.
Az utalvány pénz
Az utalvány pénz mögött van egy fedezetként szolgáló érték, amit mindenki értékként fogad el, és ennek az értéknek a terhére bocsájtok ki egy utalványt, amit az utalvány felmutatója bármikor beválthat a fedezetként megjelült értékre.
Példa: van egy aranytömböm, és azt beteszem a bankba, amiért én kapok egy utalványt, és utána azzal fizetek a közösségben.
Ez a mód a legnépszerűbb megoldása a helyi pénzeknek, amit a városvezetők használnak.
A központi költségvetést fedezetként leteszik a helyi bankba,
és ennek terhére bocsájtanak ki utalványokat, mint pl. a Soproni Kékfrank.
A forgási sebesség növelésének előnyei, és gyakorlati megvalósítása
A forgási sebesség egy gazdasági közösségben a jólétet szabályozza.
Minél gyorsabban forog a közvetítő pénzeszköz, annál nagyobb jólétet kaphatnak a pénzeszköz használói, mivel az senkinél sem parkol, hanem folyamatosan közvetíti az értékeket, így azok akár felhalmozhatók, tehát fontos a pénz forgásisebesség gyorsítása.
A gyakorlatban ezt pl. negatív kamattal lehet szabályozni, azaz ha valakinél pl. egy hónapot parkol a pénz, akkor veszítsen az értékéből 1-5%-t. Így mindenki arra lesz kényszerítve a gazdasági közösségen belül, hogy egymással elcserélje a javakat, azaz használja a pénzt, és ne tartogassa.
Ez természetesen mindenkire hatással lesz, így mindenkinek lesz folyamatosan munkája (amennyiben szükségszerű munkát vállal az illető).
A duális megoldás szüksége
A pénz funkcióinak problémáit a jelenlegi gazdaságból kell átalakítani, amit nem egyik napról a másikra kell, nem is lehet, hanem a jelenlegi vásárlásaink egy részét a mostani pénzben kell használni, egy részét pedig az új pénzben. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy kezdetben minden termékárnak két része van, pl. 90% Ft és 10% helyi pénz, pl. Korona. Ha így használjuk, akkor ez az arány idővel megváltozik, és már csak 10% Ft és 90% Korona lesz, majd végül teljesen le lesz cserélve a jelenlegi pénz, és csak 100%-ban helyi pénzzel tudunk fizetni.
Az export-, és import lehetőségei
Minden gazdasági közösségnek előfordulhatnak olyan szükségletei, amit a közösség nem tud előállítani. Ebben az esetben természetesen a közösségnek a közösségen kívülről kell ezt a szükségletet beszereznie, amit nem a helyi pénzben kell megvásárolnia, hanem egy globális pénzben, mint pl. a forint. Egy ilyen közösség forintot úgy tud beszerezni, hogy a közösségi termelésből olyan feleslegeket gyárt le, amit a globális piacon el tud adni más közösségeknek forintért, és azt a forintot tudja a saját szükségleteire költeni.
A kormány és a helyi pénzek
“A magyar kormány és az agrártárca támogatja a soproni kékfrankhoz hasonló kezdeményezéseket – jelentette ki Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a “Helyi pénz a helyi gazdaság erősítésére” című nemzetközi konferencián.”
“Ángyán József a konferencián kijelentette, hogy van létjogosultsága a nemzeti fizetőeszközök mellett működő helyi pénznek, hiszen az nagyban hozzájárul a kistérségek gazdasági megerősödéséhez. Az autonóm helyi gazdaságok kevésbé kiszolgáltatottak a gazdasági válság megrázkódtatásainak, a globalizáció káros hatásainak. Ebben pedig kulcsszerepe lehet a helyi pénznek, amely visszatér a fizetőeszköz eredeti szerepéhez, tehát egyenértékes.” A folytatást itt találja meg:
kormany.hu
Idézet a
Fejér Megyei Hírlap cikkéből, ahol Navracsics Tibor válaszol.
“- Mit szól az olyan ötletekhez, mint amilyen például a helyi pénz bevezetése?
- Támogatom ezeket a megoldásokat, mert úgy gondolom, ezek speciális cafeteria-rendszernek tekinthetőek, olyanoknak, amelyek jó erővel, nagy hatékonysággal tudják bevonni a helyi forrásokat és a helyi vállalkozók számára érvényesülési többletlehetőséget jelentenek. Úgy tudom, Sopronban meglehetősen eredményesen működik a helyi pénz, de több más településről hallom már, hogy előkészítettek hasonlót. Az ilyen megoldás hozzájárul a helyi gazdaság erősítéséhez.”
Forrás :
http://www.penzvilag.info/?s=helyi+p%C3%A9nz
