Háromszéki Közösségi Kártya

A Közösségi Kártya egy törzsvásárlói kártya, amely hangsúlyt fektet a helyi közösség támogatására. A Közösségi Kártya használatakor a vásárlót 1% kedvezmény illeti meg a vásárolt értékből. A kedvezményhez a partner üzlet még ugyanennyit hozzátesz és ezzel támogatja a Háromszéki Közösségi Alapítvány közösségi programjait.

Gyakorlati tudnivalók:

• A Közösségi Kártyát csak akkor lehet használni, ha már előzőleg az igénylő kitöltött egy űrlapot.
• Amennyiben hiányos az űrlap, a Kártya nem aktiválható.
• A kártya érvénybe lépése a nyilvántartásba vételtől számítottan egy napon belül megtörténik.
• A kártya csakis készpénz és bankkártyás kifizetés esetén használható.
• Fizetéskor először a kártya beolvasása történik meg, majd azután következnek a megvásárolandó termékek.
• A rendszer automatikusan 1% kedvezményt számol a vásárlónak, ezt az üzletlánc további 1%-kal növeli, ami egy közösségi alapba kerül.

A Háromszéki Közösségi Alapítvány egy, az ARC (Asociatia pentru Relatii Comunitare) és a Partnerségért Alapítvány által koordinált országos program keretén belül jött létre 2010-ben, helyi kezdeményezésre. Tizenegy alapító hozta létre, értelmiségiek, vállalkozók és civil szervezeti képviselők Kovászna megyéből. Hasonló alapítványok jöttek létre Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron, kilátásban van a közeljövőben még további három létrehozása Konstancán, Jászvásáron és Székelykeresztúron, az utóbbi mint a székelyudvarhelyi alegysége, önálló arculattal.

Közösségi alapítványok működnek szerte a világon. Feladatuk az ésszerű pénzgazdálkodás, a helyi erőforrások célirányos felhasználása a közösség javára. A közösségfejlesztés legmagasabb szintű formáját jelenti.

A Háromszéki Közösségi Alapítvány küldetése a háromszéki emberek életének jobbá tétele az erőforrások mozgósításával és fejlesztésével, a helyi és regionális közösségi kezdeményezések megvalósítása érdekében. Lehetővé teszi, hogy különböző konstrukciók által a hasznosulható pénzek a lehető legjobban felhasználásra kerüljenek, és hosszútávon fejlesztési alapot biztosítsanak a közösség számára.

A Háromszéki Közösségi Alapítvány oldala :
http://www.hka.ro/

Dr. Drábik János:Regionális és elektronikus pénz Magyarországon

Az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-án adta ki a 18-i 2000/46/EK jelű irányelvét, amelyben rendelkezik az elektronikus pénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, e tevékenység folytatásáról és körültekintő felügyeletéről. Az említett irányelvet a Magyar Országgyűlés a 2004. évi XXXV. törvénnyel beiktatta a magyar jogrendszerbe. Az említett törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetekről szól. A törvény leszögezi, hogy az Országgyűlés a készpénz-helyettesítő fizetési módok további bővítése érdekében és a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozására tekintettel látta szükségesnek a törvény elfogadását.

Különböző adatok vannak forgalomban arról, hogy pontosan milyen nagyságot ér el az az összeg, amit Magyarországnak az Európai Unió számára át kell engedni. Pavics Lázár pénzügyi szakértő adatai alapján az évi egy összegben történő befizetés, valamint az átengedett vám- és áfabevételek 1440 milliárd forintot tesznek ki. Ez az az összeg, amit Magyarország évente fizet az Európai Uniónak tagsága fejében.

Dr. Halász József 2006. szeptember 3-án közzétett írásában azt állítja, hogy Magyarország évente 4046 milliárd forintot enged át az Európai Uniónak. Az 1989-től 2004-ig terjedő időszakban pedig 8866 milliárd forintot engedtünk át Brüsszelnek a magyar Külügyminisztérium, az MNB és a KSH adatai szerint a vámok leépítésével, az úthasználati díj elengedésével és más vonatkozásokban a viszonosság mellőzésével.

Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv 2. azzal számol, hogy 2007és 2014 között mintegy 8 ezer milliárd forint "támogatás" hívható le megfelelő pályázatokkal. Ezeknek az összegeknek a felét - s ezt a szakértők többsége se vitatja - Magyarország fizeti be az Európai Uniónak, azaz olyan pénzek visszaszármaztatásáról van szó, amelyeknek legalább a felét Magyarország már előre átadta az Európai Uniónak.

Mit tegyenek az önkormányzatok?

Az ide érkező lehívható pénzeket sikeres pályázatok nyomán az önkormányzatok is megszerezhetik maguknak a helyi gazdaságok fejlesztésére. Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv 2. a központi régiónak, azaz Budapestnek adná a lehívható EU-s pénzeknek a nagyobbik felét. Ebből következik, hogy Magyarország hét másik régiója kevesebbet kap, mint a központi.

Az lenne az előnyös, ha az említett lehívható euró-milliárdok központi fedezeti alapba kerülnének és ugyanilyen mennyiségben elektronikus pénzt - e-forintot - bocsátana ki az állam. Korábban az volt a gyakorlat, hogy az állam 100 %-os tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Bank bocsátotta ki a forgalomban lévő hivatalos pénzt, a normál forintot. Most azonban az MNB a különböző nemzetközi pénzügyi szervezeteknek küldött jelentéseiben már leírja, hogy átállt a passzív oldali pénzszabályozásra.

Mit jelent az aktív oldali és mit a passzív oldali pénzszabályozás? Az aktív pénzkibocsátás azt jelenti, hogy a Nemzeti Bank a magyar állam monetáris felségjoga alapján, azaz az állami szuverenitás jogán, maga bocsátja ki a pénzt. Ez a pénz nem hitelpénz és nem is kell rá kamatot fizetni. Ez a valódi magyar fizetőeszköz, a normál forint.

A passzív oldali pénzszabályozás azt jelenti, hogy a Nemzeti Bank most már csak várja, hogy távolról, azaz külföldről mennyi deviza érkezik az országba befektetés, hitel, vagy spekuláció révén. Ezt a pénzt a Nemzeti Bank csak befogadja. Mindössze annyit tesz, hogy a devizát denominálja forintra és a rendelkezésére álló monetáris eszközökkel - kamatszabályozással, kötvények kibocsátásával, sterilizációs műveletekkel, a tartalékráta megállapításával - igyekszik meghatározni a forgalomban lévő pénz mennyiségét, elsősorban a denominált, azaz magyarosított forintot. A denominált forint nem normál magyar fizetőeszköz többé, hanem külföldről ideérkezett deviza, hitelpénz, amiért kamatot kell fizetni. Ez tehát csak magyarosított külföldi deviza, kvázi-forint. Az az óriási különbség a két forint között, hogy az egyik hazai kibocsátású és gyakorlatilag ingyen van, a másik viszont külföldi hitelpénz és tetemes kamatot kell utána fizetni.

További különbség az, hogy többé már nem a Nemzeti Bank határozza meg: mennyi pénz, azaz közvetítő közeg áll a termelő gazdaság rendelkezésére, hogy az működni tudjon, hanem ezt most már a külföldi beruházó bankok, befektető alapok, nemzetközi pénzintézetek, vagyis a nemzetközi pénzügyi közösség határozza meg. Röviden a pénzvilág dönt arról, hogy mennyi pénzt akar beküldeni Magyarországra, hogy a magyar gazdaság működhessen. A passzív oldali pénzszabályozással Magyarország lemondott a saját pénzéről és a termelő gazdaságot kiszolgáló pénzmennyiség szabályozásáról.

Áttörhető-e a pénzvilág diktátuma?

Igen, áttörhető, mert a jelenlegitől eltérő módon is lehet pénzt forgalomba hozni, és lehetővé tenni, hogy azt a magyar gazdaság szereplői az egymás közötti kapcsolataik kiszolgálására használják. Ehhez maga az Európai Unió segítette hozzá a magyar gazdaság szereplőit, elsősorban a vállalkozókat, amikor megalkotta azt az irányelvet, amely biztosítja a megfelelő elektronikus elszámolási technikát az emberek, a gazdasági élet alanyai között létrejött elszámolási kapcsolatokra.

Valamennyi önkormányzat, minden régió létrehozhat elektronikus pénzt, azaz az ellenőrzése alatt álló, a saját igényeit kiszolgáló helyi fizetőeszközt. Ahhoz, hogy ez az elektronikus pénz jól funkcionálhasson, biztosítani kell, hogy akadálytalanul át lehessen váltani a hivatalos pénzre. Egy pénznem iránti bizalom azon múlik, hogy simán átváltható-e más fizetőeszközre. Az akadálytalan átváltást biztosítja, ha annyi elektronikus pénzt bocsátunk ki (önkormányzati, regionális vagy országos szinten), amennyi normál pénz a rendelkezésre áll. Az EU-s irányelvek szerint, ha csak helyileg használják az elektronikus pénzt, akkor nincs is szükség arra, hogy normál pénzből 100 % fedezet álljon a rendelkezésre. Ez a normál pénz fedezet akár 5 vagy 10 % is lehet.

Az említett magyar törvény azonban sokkal szigorúbb, mert előírja, hogy a kibocsátandó elektronikus pénz fedezetének Magyarországon 100%-osan meg kell lennie normál pénzben. Ha számításba vesszük a Brüsszelből lehívható euró-milliókat, akkor ezeket a milliókat a kibocsátandó elektronikus pénz fedezetére célszerű használni. Ebben az esetben a fedezeti célra letett euró kamatozik. A kibocsátott elektronikus pénz pedig forgalomban van és teljesíti a gazdasági közvetítő közeg minden funkcióját.

Hogyan nézne ez ki országos szinten?

A magyar kormány erre illetékes szerve, mondjuk az Államadósság Kezelő Központ, az ÁKK átveszi az önkormányzatoktól az Európai Unióból beérkező pénzt, és kamatot fizet érte. Ezt a kamatot az önkormányzat kapja, nem pedig valamilyen külföldi hitelező. Ezért a kamat is Magyarországon marad, és a magyar társadalom igényeire fordítható. Az önkormányzat azonban a forgalomba hozható pénzhez is hozzájut, mert a beérkezett euró mennyiségének megfelelő nagyságú elektronikus helyi pénzt hoz forgalomba. Az adott önkormányzat területén ezt használják saját céljaikra. Itt elsősorban a helyi gazdálkodási folyamatok közvetítéséről van szó, a helyi termelés és fogyasztás cserefolyamatainak a lebonyolításáról.

Ezáltal többlet fizetőeszköz kerül be a gazdaságba. Ma az a helyzet, hogy miközben a bankrendszer, a befektetési alapok - megfelelő fedezettel és jövedelmezőséggel - nem tudják megfelelően elhelyezni fölösleges pénzeiket, addig a termelőgazdaság, ahol az értékelőállítás folyik, fuldoklik a pénzhiánytól. Van elegendő mennyiségű nyersanyag, munkaerő és elvégzendő munka. E három tényező összekapcsolásához szükséges közvetítő közeg, a pénz, azonban nem áll kellő mennyiségben és olcsón rendelkezésre. Az elektronikus pénzzel olyan mennyiségű többlet-fizetőeszköz kerül be a gazdaságba, amely az egész gazdasági életet fellendítheti, munkahelyek tíz- és százezreit hozhatja létre, és a segélyezett munkanélküliek százezrei ismét adófizető polgárok lehetnének.

Magyarországra már bevezették az eurót

Az, hogy mi az euró bevezetésének dátuma, értelmetlen kérdés. Az eurót ugyanis már évek óta bevezették Magyarországon. Itt legfeljebb a névleges forint, azaz a denominált devizaként működő félfüggetlen, magyarosított külföldi pénz feladásának dátuma van még hátra. Jelenleg az euróval együtt annak denominált változata, a névleges-forint is jelen van. Az új helyzetben már nem lesz forgalomban denominált forint, és egyedül az euró marad a hivatalos fizetőeszköz. Amikor már csak euró lesz forgalomban, akkor veszi kezdetét a magyar gazdaságban az euró diktatúrája.

Ma jobb a helyzet, mert három pénz között választhatnak azok, akiknek a gazdasági tevékenységéhez pénznek nevezett gazdasági közvetítő közegre van szükségük. Az egyik lehetőség az euró (vagy más deviza, például dollár), a másik lehetőség a külföldi deviza denominált magyar változata, a névleges-forint és a harmadik pénz, aminek a felhasználására most már minden törvényes háttér megvan (Európai Uniós és magyar), a regionálisan kibocsátott és felhasznált elektronikus-pénz.

Amikor az MNB diszkréten arról tájékoztatja a külföldi pénzügyi szervezeteket, a pénzvilág irányító intézményeit, hogy ő már csak passzív pénzszabályozást végez, ezzel azt közli velük: "Tiétek Magyarország, úgy működtetitek gazdaságát, ahogy akarjátok, mert tőletek függ, hogy mennyi eurót vezettek rá gazdaságára". Ha viszont az egyes önkormányzatok, és területi régiók, továbbá az Európai Unió régiójaként Magyarország egésze vállalja elektronikus helyi pénz kibocsátását, akkor ezzel nagyfokú pénzügyi önállósághoz juthat. Az illető régió vagy önkormányzat vezetése saját szükségletei szerint dönti el, hogy mennyi helyi pénz legyen forgalomban.

Mire lehet használni a helyi pénzt? Helyi pénzből meg lehet építeni az utakat, a gátakat, a belvíz elvezető csatornákat, a települések szennyvíz csatornáit, ivóvízellátását, továbbá parkokat lehet kialakítani, lakásokat és családi házakat építeni. Egy-egy nagyobb régióban minden szükséges anyag, munkaerő és tudás biztosítható e munkafeladatok elvégzéséhez. Csak azt kell normál pénzből beszerezni, esetleg külföldről behozni, amihez mégis különleges technológia, gép vagy tudás kell. Ebből is látszik milyen pazarlást jelent külföldről idehozott hitelpénzből építeni az utakat, és ppp-rendszerben (public-private-partnership-ben, magán-köz-társulás-ban) finanszírozni nagyberuházásokat.

Szüksége van-e Magyarországnak a forint teljes feladására?

Nincs szüksége rá. Sőt kifejezetten hátrányos a magyarok számára. Az euró jelenleg is törvényes fizetőeszköz Magyarországon, bevezetésének előnyei és hátrányai részben már érvényesülnek a gyakorlatban. Az euró, mint uniós valuta, bevezetése nem pénzügyi és gazdasági, hanem politikai kérdés. A közös európai valuta pénzügyileg testesíti meg az Európai Uniót, mint nemzetek feletti birodalmat. E nemzetek feletti struktúrának az egyik kohéziós eszköze, amely a különböző nagy hagyományú nemzetállamok homogenizálódását segíti elő. Amikor egy ilyen közös birodalmi pénz van forgalomban, az törvényszerűen a birodalom centrumaiban koncentrálódik, miközben a perifériákból kiáramlik a pénz. Magyarország az Európai Unió perifériájához tartozik. Ezért innen jelenleg is óriási mennyiségben áramlik a pénz a birodalom centrumaiba, évente 5-6 milliárd euró.

A forint teljes és végleges feladása, és az euró kizárólagossá tétele csökkentené Magyarország pénzügyi és gazdasági mozgásterét. Az euró kizárólagossá tétele a ma még rendelkezésre álló lehetőségekről való lemondást jelenti. Gazdasági és pénzügyi értelemben az jelenti a nagyobb szabadságot, ha minél nagyobb mennyiségben, minél többféle pénzt használhatunk a termelőgazdaság, az értékelőállító tevékenység közvetítésére. Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy tovább korlátozza pénzügyi és gazdasági önrendelkezését, és tovább csökkentse gazdasági szabadságát. Ezért az Magyarország érdeke, hogy soha ne mondjon le a forintról. Ugyanakkor használja ki az eurót arra, hogy mint Európai Uniós pénz, a Magyarországon különböző szinteken forgalomban lévő önkormányzati, regionális és országos elektronikus pénznek a fedezetéül szolgáljon.

2007
Dr. Drábik János: Az emberközpontú világrend
15. fejezet

DR. DRÁBIK JÁNOS VÁLOGATOT ÍRÁSAI / LINK 

Drábik János honlapja 

Helyi pénz - kiút a válságból

A helyi pénz tényleg egy valódi megoldás?

  A helyi pénzek lényege a körön belüli fogyasztás, ami tartósan garantálja a helyi munkahelyek megtartását. A tudatos pénzköltési szokások hiányában csak a helyi pénz képes biztosítani a pénzbőséget egy településnek, régiónak, országnak (pl. Svájc, Németország, Uruguay, Brazília, Argentína), hiszen a körön kívül nem lehet ezt a pénzt elkölteni. Ráadásul ebből a pénzből, ill. pénzhelyettesítőből mindig pont annyi van a körön belül, mint amennyire ott a gazdaság szereplőinek valóban szükségük is van a helyi gazdaság működéséhez.
Ott, viszont ahol nem használnak helyi pénzeket, közösségi pénzeket, ott a globális gazdaság versenyében egy helyi vállalkozónak nagy versenyhátránya van (pl. Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália), ezért érdemes foglalkozni a témával, hogy a lokális, magyar gazdaság is újra felépüljön, és fellendülhessen, amit szépen lassan közösen leépítettünk az elmúlt évek folyamán. Amennyiben pedig
sikerül az embereknek megérteniük, hogy miért előnyös, ha a helyi pénzeket csak helyben, körön belül lehet elkölteni, akkor ez a pénz, újra munkát teremthet emberek tízezreinek is, hiszen kizárjuk vele a manipulált munkaerő exportot, és azt helyben végzik el általa a lakosok.

Miért erős a Svájci Frank?

 Az 1930-as években óriási gazdasági válság söpört végig a világon. A svájci gazdák, és vállalkozók összefogtak, hogy megoldást találjanak a súlyos pénzhiányra. Létrehozták az egymás közötti barter elszámolást, ezt később elnevezték WIR-nek. A rendszer már több mint 70 éve stabilan működik
és ma már a WIR önálló belső devizának számít Svájcban a frank mellett. Bebizonyították, hogy a 2008-as pénzügyi válság többek közt éppen a WIR miatt nem rengette meg Svájcban a belső gazdaságot, és a mai Svájci Frank erősödés mögött is igen jelentős szerepe van a WIR által generált nemzetgazdasági eredményeknek.  Nekünk
pedig semmi mást nem kell tennünk, mint egy ilyen stabilan működő helyi pénz rendszert lemásolnunk, és adaptálnunk a helyi sajátosságra.

A helyi pénz nem egy kedvezménykártya

 Sok önkormányzati település indított el helyi kedvezménykártyákat, de ezek nem igazi megoldások. Ha viszont létezik már ilyen megoldás, akkor esetenként könnyen átalakítható helyi pénzes elszámolásra. A kedvezménykártyák csak a pénzáramlásból adnak egy kis morzsát kedvezményként, ami hathat ösztönzésként,
de a helyi pénz a pénz áramlásának az útját képes szabályozni, hogy az helyben maradjon, és ott kerüljön elköltésre.

Megéri foglalkozni vele?

A fent említett fejlődő országok: Uruguay, Brazília, Argentína elég bátrak voltak ahhoz, hogy felvegyék a harcot a globális gazdasági versennyel, és felpörgessék saját belső gazdaságukat. Brazília pedig mára jelentős szerepet is tölt be a globális tőkepiacon. Ezek az országok öt év múlva a világ jóléti államai lesznek a megváltozott
korszellem miatt, miközben más, most még jóléti országnak nevezett államok be fognak csődölni, mint pl. az USA.

A helyi pénzek bevezetése után egy-egy település általában az éves költségvetésének a 20-30%-t tudja megtakarítani. Például ha egy önkormányzat éves költségvetése 3 milliárd Forint, akkor az éves szinten akár 600-900 millió Forintot is megtakaríthat vele.

Amikor pedig a helyi pénzekkel sikerül fellendíteni a helyi gazdaságot, és az stabilan munkád ad az embereknek, és az önkormányzati feladatok is folyamatosan elkészülnek, akkor a 2014-es választási győzelem is garantált lehet.

Mi kell a helyi pénz bevezetéshez?

Első sorban a felelősség maximális felvállalása az ügyért, egy erős, kitartó szándék, és összefogás a környező településekkel, mert önállóan egy kisebb önkormányzat ezt nem tudja megoldani. Az ideális létszám kb. 50 000 főtől már elindítható. Az informatikai háttér pedig esetenként egyszerűen adaptálható pl. a helyi takarékszövetkezetnél. A költségek relatívak, lehetőség van akár intergrálódni is egy már működő közösségi rendszerhez.

Védjegyet létesít Kaposvár, a helyi termékek védelme érdekében.

2011.04.20 12:31:00 - MTI

Kaposvár-Védjegy 

Védjegyet létesít Kaposvár a helyben gyártott élelmiszerekre a helyi termékek védelme és gyarapítása, valamint a foglalkoztatás növelése érdekében. A programot pályázati pénzből - összesen 136 millió forintból - kívánja megvalósítani a város önkormányzata, a Kaposvári Egyetemmel közösen.

Az Új Széchenyi Terv kiírására néhány hét múlva benyújtandó pályázat alapját képező tanulmányt sajtótájékoztatón mutatta be Szita Károly (Fidesz) polgármester és Szakály Zoltán, a Kaposvári Egyetem Marketing és Kereskedelmi Tanszék vezetője.

A pályázatot egy helyi élelmiszerek értékesítését szolgáló üzlet megépítése mellett, a Kaposvár védjegy kialakítására, illetve a program népszerűsítésére, a helyi élelmiszerek fogyasztásának az ösztönzésére nyújtja be az önkormányzat.

A kaposvári élelmiszer gazdaság már ma is több mint ezer embernek ad munkát - hangsúlyozta a polgármester. A cél az - tette hozzá, hogy a minőségileg garantált helyi termékekből még többet értékesíthessenek a helyi feldolgozók, növelve ezzel a város számára kulcsfontosságú foglalkoztatást, egyúttal bővítve a minőségi terméket kínálatát.

Szita Károly közölte: a program részeként a Kaposvárral beazonosítható termékek - tej, méz, hús, vagy egyéb élelmiszer - eredetét és a minőséget védjeggyel garantálják, az értékesítéshez pedig a felújított kaposvári piacon biztosítanak lehetőséget egy erre a célra épülő boltban.

Szakály Zoltán, a tanulmány készítője országos szinten egyedülállónak nevezte az önkormányzat elkötelezettségére, a Kaposvári Egyetem tudásközpontjára, valamint a patrióta gondolkodásra épülő kaposvári modellt, amelynek célja a város élelmiszer gazdaságának erősítése.

A program új lehetőséget jelent a kaposvári élelmiszeripar, illetve az itt élők számára - emelte ki a tanszékvezető tanár. Egy márkázott, Kaposvár védjeggyel ellátott - akár turisztikai szempontból is vonzó -, helyi élelmiszereket árusító üzlet már 200-250 termékkel gazdaságos lehet - vélte, hangsúlyozva: ehhez szükség van a helyi vásárlók megnyerésére is.

Magyar termék védjegyek

Cegléd kártya, kistérségi kártya .

Cegléd Kártya program. A kártya kiváltásával kulturális, sport és egyéb kereskedelmi szolgáltatásokat vehetnek igénybe. A kártya használatával Cegléd valamennyi lakója - fiatal, idős, családos vagy egyedül élő - vagy idelátogatója egyaránt megtalálja számára értékes és vonzó szolgáltatásokat a kedvezmények között. A kártya birtokosa a programhoz csatlakozott elfogadóhelyeken tudja használni a kártyát.

A ceglédi lakosok és a hagyományos üzletek, vállalkozások egymásra találása. A csatlakozott kereskedők, szolgáltatók és vendéglátók bizonyos kedvezményeket  nyújtanak annak érdekében, hogy a tudatosan vásárlók, fogyasztók őket, a Cegléd Kártya Program tagjait részesítsék előnyben. Így a Cegléden megtermelt forintok itt is maradnak, ami elengedhetetlen feltétele városunk fejlődésének.

Ki igényelheti a kártyát?
A kártyát 14 évnél idősebb állampolgárok igényelhetik a kártyaigénylő adatlap kitöltésével.

Mennyibe kerül a kártya?
A Cegléd Kártya éves díja bruttó 1 200 forint (nyugdíjasoknak igazolványuk felmutatásával 1 000 forint).

Hogyan lehet hozzájutni a Városkártyához?
Személyesen a Cegléd Kártya Ügyfélszolgálatán (Tourinform Iroda - Cegléd, Kossuth tér 1.), illetve ezen a honlapon a Kártyaigénylés menüpontban. A kártya éves díját személyes rendelés esetén készpénzben, internetes rendelés  esetén átutalással egyenlítheti ki.

Mikortól lehet igénybe venni a kedvezményeket?
A Cegléd Kártya nyújtotta kedvezményeket a kártya átvételétől lehet igénybe venni.

Mikor kapom meg a kártyát?
A kártyát személyes igénylés esetén azonnal, internetes igénylés esetén a kártyadíj beérkezésétől számított 1 héten belül postán vagy személyesen veheti át.

Hogyan lehet használni a kártyát?
A kártyabirtokos minden esetben a fizetést megelőzően köteles jelezni a Cegléd Kártya használatának szándékát! A kártya névre szóló és használata át nem ruházható. A kártya birtokosa a kedvezmény igénybevételekor köteles a kártyát felmutatni és a pénztáros kérésére azt átadni, aki a jogosultságot ellenőrizheti.

Meddig érvényes a kártya?
A kártya a kiváltástól számított 1 évig érvényes, melyet követően a kártya cseréje nem szükséges, csupán érvényesíteni kell a Cegléd Kártya Ügyfélszolgálatán vagy interneten keresztül honlapunkon, az Internetes hosszabbítás menüpont alatt.

Hogyan értesülhetek a kártya új információiról, valamint az új elfogadóhelyekről?
Itt a Cegléd Kártya honlapján ( http://www.cegledkartya.hu/index.html), itt feliratkozhat a Cegléd Kártya időszaki hírlevelére is. Akcióinkat, híreinket rendszeresen megtalálhatja a helyi médiában, valamint a kiadványainkban, illetve elérhetőek vagyunk Facebookon is.