ÉrMeHáló (www.ermehalo.hu), a több száz keresztény üzletembert tömörítő hálózat.

Tíz éves az ÉrMeHáló (www.ermehalo.hu), a több száz keresztény üzletembert tömörítő hálózat. A szervezet életéről, tevékenységéről, a bizalomról és annak hiányáról, valamint kereszténység és kapitalizmus kapcsolatáról Salzmann Zoltán, az ÉrMe ügyvezetője beszélt a múlt évben a Magyar Kurírnak.

– Az üzlet több, mint profit – hirdeti az ÉrMe Hálózat jelmondata. Mi még?
– Azt gondoljuk, még nagyon sok minden. Számunkra az üzlet a profiton túl többek között kapcsolatot és közösséget is jelent, az ügyfelekkel, az együttműködő partnerekkel, a munkatársakkal. Az üzlet a teremtett világ iránti felelősségünkkel is több, mint a profit. Meglátásunk szerint ezen túl, az üzlethez az érzelmek is hozzátartoznak, hiszen könnyebb csinálni valamit, amit szeret is az ember. Nem utolsósorban pedig számunkra az üzletnek van spirituális tartalma is, hiszen tapasztalataink szerint a transzcendensre vonatkozó gondolataink is befolyásolják az üzleti tevékenységünket.

– Miért jött létre az ÉrMe Klub?
– Barátaimmal, akikkel már döntéshozói helyzetben voltunk, úgy láttuk, hogy hihetetlen sok időt, energiát emészt fel a különböző feladatok elvégzésére alkalmas megbízható partnerek, alvállalkozók kiválasztása. Ezért arra gondoltunk, hogy szükség volna egy olyan hálózatra, amihez ilyen kérdésekben fordulni lehet, mert abban olyanok vesznek részt, akiket már üzletileg is ismerünk, esetleg ugyanolyan értékrendet is vall, mint mi – azaz könnyebb a közös alapok megtalálása és a megegyezés. Az üzleti könnyebbség mellett azonban a barátivá váló emberi kapcsolatok és a közösség megtartó ereje is nagy szerepet játszott abban, hogy az eredeti klub mára hálózattá nőtte ki magát: hatan indultunk, ma több százan kapcsolódnak hozzánk.

– Vannak keresztény üzletemberek az országban?
– Sokkal többen, mint gondolnánk. Az októberi üzleti találkozóra például eddig jóval több nem ÉrMés vállalkozó jelentkezett, mint régi hálózati tag. Ma már érezzük, hogy sokan vagyunk, és ezért jutottunk oda, hogy föltesszük a kezünket, és hírt adunk magunkról. Ezért is szervezzük meg október 14-én az első, keresztény üzletembereknek szóló találkozót, hogy azok is eljöhessenek, akiket mi nem érünk el a saját csatornáinkon, de szívesen megismernék az ÉrMe Hálózatot.

– A keresztény üzletemberek, illetve a tagok iránti bizalom a gyakorlatban is igazolódik?
– Bevallom: nem minden esetben. Vannak, akikben csalódnunk kellett, hiszen attól, hogy valaki csatlakozik hozzánk, nem biztos, hogy megbízható, tisztességes üzletember. Az ilyenek azonban anélkül kikopnak, hogy el kellene őket küldeni, mivel nem érzik itt jól magukat. Ugyanígy kikoptak a kirakatkresztények is. Viszont a maradók között a bizalom hatványozottan visszaigazolódik. Ennek egyik megjelenési formája a 2009 januárjában bevezetett ÉrMe Bankó, amely a közösségen belüli kedvezményadási és -elfogadási rendszer alapja. Ebbe a körbe azonban csak olyan cégeket veszünk be, akikről már tapasztalatból tudjuk, hogy megbízhatóak, tisztességesek és értékorientáltak.

– Az üzleti etika betartásához nem kell kereszténynek lenni. Vagy igen?
– Nem, ezt mi is látjuk. Nekünk is nagyon jó üzleti kapcsolataink vannak olyan cégekkel, akiknek nincs közük a kereszténységhez, csak tisztességesek és becsületesek. Azonban azt látjuk, hogy keresztényként mintha könnyebb lenne elfogadni az üzleti etika szabályait, nemcsak az üzlet, a pénzcsinálás érdekében, hanem magából fakadóan is.


– Összeegyeztethető-e egyáltalán a kereszténység és az üzlet, vagy ha úgy tetszik, a kapitalizmus?
– A példa azt mutatja, hogy valamiképpen biztosan, hiszen magukat kereszténynek tartó üzletemberek részt vesznek a kapitalizmus „építésében”. Ugyanakkor nyilvánvalóan van feszültség a kettő között. A kereszténység alapvetően a túlvilágra, az örök életre irányul és önkorlátozást hirdet, a kapitalizmus pedig egy evilági jelenség, amely korlátozásnélküliségre törekszik. Az üzleti tevékenység ugyanakkor talentumaink kibontakoztatását is szolgálhatja, illetve felelősségvállalásra is taníthat. Az ÉrMének már magában az is hozadéka, hogy ilyen kérdésekről őszintén, a megítélés kockázata nélkül lehet beszélgetni. Azt nem gondoljuk, hogy jó keresztényi felfogást követ, aki bármi módon pénzt csinál, aztán azt úgymond keresztényi módra költi el, például jótékonykodik. A cél nem szentesíti az eszközt. Hiteles keresztényként „pénzt csinálni” viszont úgy tűnik, nehezebb, mint belső korlátok nélkül. De azt senki sem mondta, vagy ígérte, hogy kereszténynek lenni könnyű. Ilyen a világ, ebben kell helytállni.

– Az ÉrMe tagjai mivel foglalkoznak?
– Nagyon széles a tevékenységi kör. Azt tudom, hogy atomerőmű, hadigyár, drog és masszázsszalon nincs benne, de ezeken kívül nagyon sok minden van. Vannak céges, illetve magántagjaink. Az évek során megbízhatónak ítélt ötvennél több céges tag tevékenységéről a www.ermehalo.hu oldalon lehet információt szerezni. Ezen túl inkább kis- és közepes vállalkozások vannak köztünk, amelyek egyenként öt-húsz családnak adnak megélhetést. Nagy cégeknek inkább az alkalmazottai, képviselői lépnek be hozzánk, magánemberként.

– Mi történik egy klubesten?– A klubest alapvetően a személyes találkozás helye, ahol mindenki azt hozhatja elő, ami számára éppen a legfontosabb. Vacsora után kerül sor a bemutatkozásokra és a közös ügyek megbeszélésére. Utána meghallgatunk egy előadást, majd azt megbeszéljük, értékeljük vagy csak hagyjuk, hogy tovább munkáljon bennünk.

– A szervezet jótékonykodik is. Fontos a tagok számára a társadalmi felelősségvállalás?
– Decemberben jótékonysági árverést tartunk, ahol a klubtagok és pályázók által hozott ajándékokat árverezzük el. A jótékonyságtól azonban meglátásunk szerint elválik a társadalmi felelősség, ami még talán fontosabb is. Ehhez tartozik az a pályázat, amelynek keretében a jövő keresztény vezetőit igyekszünk támogatni azzal, hogy segítjük a hazai és külföldi képzéseken való részvételüket, kapcsolatépítésüket. Az Értékegyeztető Fórumon társadalmi kérdéseket beszélünk meg azokkal, akik érdeklődnek, itt mi csupán a keretet biztosítjuk a véleménycseréhez. Legközelebb ilyen október 27-én lesz, amikor azt vitatjuk majd meg, hogy ma mi az állam, és mit várunk az államtól.

– Mekkora az ÉrMe „súlya”?
– Kérdés, hogy miben mérjük a „súlyt”. A Közjó és Kapitalizmus Intézet egy felmérés készítésekor azt jelezte, hogy kiterjedtségünk, szervezettségünk egy megyei kereskedelmi kamarával mérhető össze. De hogy mekkora a súlya – nem is az ÉrMének, hanem a magyar, keresztény üzleti életnek –, az többek között kiderül majd az október 14-i üzleti találkozón, és az azt követő találkozók során. Az nem cél, hogy mindenáron nagyobbak legyünk. Amiben hiszünk, azt szeretnénk megmutatni másoknak is.
Szilvay Gergely/Magyar Kurír

 

© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.