Olcsó felújítás / Nem kell mindjárt ablakot cserélni !

Nagy divatját élte az elmúlt években az ablakcsere, aki tehette lecserélte régi fa nyílászáróit, a legtöbben valami korszerűnek mondott, s eleinte esztétikusnak tűnő műanyag megoldásra. Akadtak azonban olyanok, akiket nem igazán vonzott a különböző K-értékekkel rendkívül csábítóvá tett technológia, esetleg nem volt pénzük, így továbbra is a régi jó faablakokon keresztül tekintettek a külvilágra, s ezzel együtt maradt a vetemedésnek köszönhetően tátongó réseken keresztül bezúgó szél, por és zaj.
Pedig egy egyszerű megoldással ezek nagy részétől megszabadulhatunk.

Sokaknak eszébe juthatnak  az olcsó ablakszigetelésről ilyenkor a rossz hatékonyságú szigetelőcsíkok, melyeket már évtizedek óta ismerünk. Ezeket a tokok és az ablaktáblák, ajtószárnyak közé kell ragasztani. A kezdeti felszögelős megoldástól már a 80-as évekre eljutottunk a ragasztható szivacscsíkokig, melyek időnként leváltak, pár év alatt teljesen elöregedtek – akár évente is lehetett őket cserélni -, de persze már a felrakásnál is kétséges volt, hogy mennyire szigetelnek.

Emellett más megoldások is megjelentek, így öntapadós polifoam és gumicsíkok, ahol megint csak a ragasztás volt az egyik kényes pont, de az is problémát jelentett, hogy anyaguk ezeknek is elég gyorsan, 2-3 év alatt elöregedett. Népszerű még a sziloplaszt is, mint olcsó szigetelőanyag, aminek hátránya, hogy a hőmérsékletváltozás hatására gyorsan elveszti rugalmasságát. Utóbbin kívül – melynél kétségtelen a pontosság, hiszen rácsukva az ablakot, megfelelően kitölti a hézagot – mindegyiknél gond volt a méretezéssel a változó résnagyság miatt. Lehetett törekedni a tökéletességre, de elérni soha.

Svéd nútmarás és szilikon

Ezek a megoldások tehát nem igazán váltak be – bár kétségtelenül olcsók, ezért most is kaphatók, alkalmazhatók -, így sokan temették az ötletet, s már el is feledkeztek róla, azonban a szigetelőcsíkos megoldás egy oldalhajtása reneszánszát kezdi élni.

                          Szigetelőcsíkok a tokban (Forrás: ablakszigetelo.hu)

A technológia ugyanis fejlődött az évtizedek során, így jutottak el oda, hogy a szigetelőanyag immár nem szivacs, hanem szilikon, egy nútba kerül, nem ragasztással, hanem marás után behelyezik oda (svéd bemarásos technológia), illetve a változó átmérőjű szilikoncsíkban levegő van (speciális profilnak nevezik a szakemberek ezt a kiképzést), így teljes mértékben felveszi a megfelelő formát. Ráadásul ahol nagyobb a rés, oda vastagabb, ahol kisebb, oda nagyobb átmérőjű csíkot lehet, illetve kell helyezni (4 mm-től egészen 12 mm-ig, azaz például még egy 1 centiméteres rést is képes kitölteni). Mivel nem ragasztják, csak beleillesztik a nútba, így bármikor kivehető, visszatehető, ami például egy mázolásnál jól jön, bár arra ilyenkor ügyelni kell, hogy a horonyba ne kerüljön nagyobb mennyiség a festékből.

Az eredmény

Viszugyel Zoltán, az ablakszigetelo.hu portál üzemeltetője – aki egyébként hő- és hangszigetelt üvegek beépítésével is foglalkozik – szerint egy ilyen szigeteléssel akár még jobb eredményt is el lehet érni, mint ha az üvegrétegek számát növelnék, vagy megváltoztatnák az üvegezés típusát. Tapasztalatai szerint, ha egy teljes lakást megfelelően leszigetelnek ezzel a technológiával, akkor az akár 2-4 °C fokos hőmérséklet-emelkedést is eredményezhet télen a huzat megszűnése következtében, ami aztán 15-20 százalékos költségmegtakarításban is jelentkezik. Emellett nem elhanyagolható, illetve bizonyos esetekben fontosabb is lehet, hogy 20-30 decibellel csökken a lakásba bejutó zaj, valamint a pormennyiség is mérséklődik. Mindez persze attól is függ, hogy eredetileg milyen állapotban voltak az ablakok, azaz mennyit lehet javítani a helyzeten.

Olcsó és gyors

Az egész művelet egyébként nem sokkal bonyolultabb, mint felragasztani egy szivacscsíkot, akár saját kezűleg is megoldható, azonban nem biztos, hogy érdemes spórolni a munka és anyagköltségen (méterenként 500 forint). Ennek oka, hogy kell hozzá két bak, egy felsőmaró, aminek kezeléséhez némi tapasztalat szükséges, s valljuk be: ritkán marunk otthon hornyokat a nyílászáróba, emellett előre ki kellene kalkulálni, hogy nyílászáróink mely részébe milyen méretű anyag kell, s mindegyikből megvenni a megfelelő mennyiséget, ami azért bonyolulttá teszi a dolgot, különösen akkor, ha a munka közben derül ki, hogy valahol nem mértünk pontosan, esetleg a mérési ponttól 20 centire még jobban eltávolodik a szárny a toktól, mint kalkuláltuk, tehát kellene egy nagyobb átmérőjű darab.

                                      Így működik a profil (Forrás: ablakszigetelo.hu)

Szóval nem árt a tapasztalat – ami, egy új technológiáról lévén szó, a legtöbb barkácsoló esetében nem adott -, de ha valaki mégis kedvet érez, hogy élesben kipróbálja ügyességét, akkor az alábbi linken lépésről lépésre, több videón bemutatja a szakember, hogyan is kell utólagosan ablakot szigetelni, valamint milyen eszközök szükségesek hozzá: Csináld magad ablakszigetelés. (Az egész megoldásról pedig itt található egy beharangozó videó.)
A szakembereknek tapasztalatukból kifolyólag a munka nem jelent gondot: a szoba egy helyiségében szinte teljesen pormentesen (porszívóra kötött marógép) 2-3 óra alatt megoldják egy teljes lakás ablakainak szigetelését. Egy közepes méretű lakás esetében néhány 10 ezer forintba kerül mindez, ami egy ablakcsere költségéhez képest elenyésző, emellett jóval kevesebb gondot is okoznak a munkálatok. Ráadásul Viszugyel Zoltán szerint a szigetelésnek viszonylag hosszú, minimum 8-10 év az élettartama.

 http://ingatlanmagazin.com/szakertok/

Olcsó épités / kicsi, otthonos és fenntartható / Passzívház Egerben Ytong fallazóelemböl. .

Bár sokat és sokan beszélnek hazánkban is a passzívházakról, mégis kevesen szánják rá magukat, hogy ilyet építtessenek. Talán tartanak az ismeretlentől, talán nincsenek kellően tisztában ezeknek a házaknak az előnyeivel. Egerben viszont egy elkötelezett környezetvédő nagyot gondolt, és passzívház építésébe kezdett.






Az épülő egri passzívház a Szépasszonyvölgy szőlőültetvényei között helyezkedik el, teljes déli tájolással, zavartalan benapozással. A tulajdonos Papp Péter és feleségének az volt a célja, hogy kicsi, otthonos, fenntartható családi házat hozzanak létre maguknak és kisgyermeküknek. Ezen a területen csak 57 négyzetméter alapterületű beépítést engedélyeztek, de - mint az építtető mondja - az életminőség nem a négyzetméter függvénye.

A legfontosabb szempontok között található a megfelelő hőszigetelő anyagok használata, ami lehet ásványgyapot, kőzetgyapot, polisztirol, cellulóz. Egerben a lemezalap alá egy speciális polisztirol hőszigetelés került, a födém hőszigetelését pedig üveggyapottal oldották meg.

Az építést az egri passzívház esetében természetesen alapos tervezési munka előzte meg. Ennek szerves része a PHPP számítás, amelynek segítségével nyomon követhető az épület energetikai egyensúlya a különböző alaprajzi variációk, a tömegformálás, a tájolás és különböző épületszerkezeti megoldásoktól függően.

Ytong hőszigetelés tekintetében is kiváló

Az Ön háza kiegészítő hőszigetelés nélkül is megfelel a szigorú hőtechnikai követelményeknek. Falazata homogén, hőhídmentes, azonos tulajdonságokkal rendelkező lesz teljes felületén. Ezáltal nemcsak energiát takarít meg, hanem a környezetvédelem érdekeit is szem előtt tartja. De hogy ha ez nem lenne elegendő, mi a 30 cm-es Ytong épületet még 150 mm-es polisztirol szigeteléssel látjuk el a külső oldalon, így már a modern könnyűszerkezetes családi házakkal is felveszi a versenyt.
A kellemes hőérzet meghatárózója a hőszigetelés. A jó határoló szerkezet nemcsak arról gondoskodik, hogy télen jó meleg legyen bent, hőtároló és hőfokcsillapítási képessége azt is biztosítja, hogy a nyári hőség kint rekedjen.
így a rossz hőszigetelésű építő- anyagokkal ellentétben, a belső térben keletkező pára nem csapódhat le a falakon. Ezáltal a fal megőrzi eredeti minőségét, és megóvja Ön és családja egészségét.
Így egész éven át biztosított a kel- lemes szobahőmérséklet.

Kellemes a komfortérzet az Ytong házakban

A pórusbeton klímaszabályzó tulajdonsága otthonának egészséges, kellemes belső klímáját, egyszóval jó komfortérzetet biztosít.

Az Ytong falazat megvédi a kinti zajtól a bent lévőket

Az utcáról behallatszó zaj, vagy a szomszédban szóló zene mindenkit zavar. Az YTONG megteremti Önnek a nyugodt, csendes otthon biztonságát.
Az építőanyagok, épületszerkezetek megkívánt hangszigetési értékeit szabványok rögzítik. Azonos felülettömegű falak esetén a pórusbeton falak rendre 2–4 dB-lel jobb valós léghanggátlást mutatnak, mint ami számítás alapján elvárható volna. Ennek oka, hogy a porózus szerkezet belső csillapítást biztosít. (A németországi zajvédelmi szabvány ezt a tulajdonságot +2dB bónusz formájában ismeri el.)

Az Ytong még a tűz ellen is hatásos

Az YTONG kizárólag ásványi alapanyagokat tartalmaz, ezért nem éghető.
Egy 30 cm-es YTONG fal tűzállósági határértéke 4 óra. Ez Önnek és családjának garantált biztonságot nyújt anélkül, hogy növelné az építési költséget.

Környezetvédelem

Az Ytong alapanyagai természetes anyagok. Beépítés esetén minimális a hulladék keletkezése.

Nyomószilárdság

Stabil, masszív házat építeni értékálló befektetés. Az YTONG épületek a biztonságot nyújtják Önnek.

Az YTONG könnyen megmunkálható

A könnyű, gyors megmunkálás lehetővé teszi az építési idő lerövidítését, a költségek csökkentését, a szerkezetépítés minőségének javítását.
Az YTONG könnyen fűrészelhető, fúrható, marható és szegezhető. Így egyszerű a különféle illesztődarabok, profilozott elemek készítése. Nem kell előkészítenie a kapcsolódobozok, a vezetékek helyét, hanem egyszerűen utólag befúrhatja, vagy bemarhatja ezeket a kész falba.
Súly, önsúly
Az Ytong elemek kevésbé terhelik a már meglévő tartószerkezetet.

Az YTONG a teljes szerkezet építésére alkalmas.

Az YTONG-nál komplett építési rendszert talál. A rendszer minden eleme tökéletesen illeszkedik egymáshoz, hogy Ön az egész szerkezetépítést problémamentesen készíthesse el. Így időt, munkadíjat takaríthat meg az építkezés során és elkerülhet minden olyan problémát, amely különböző anyagok kombinációjából, összeépítéséből adódhat.

Olcsó építés / Mire jó a sörkollektor?

Manapság egyre többet hallunk a sörkollektorokról, amelyekkel befoghatjuk a napenergiát, s amelyet házilag könnyen és olcsón elkészíthetünk. Annak jártunk utána, hogy miként működik a gyakorlatban a sörkollektor, és valóban spórolhatunk-e a fűtési számlánkon?

A sörkollektor egy házilag fabrikált légkollektor, vagyis egy olyan napkollektor, amely sörös dobozokból épül fel, és meleg levegőt lehet vele előállítani. Általában 45-90 fokos dőlésszögben a déli tájolású falra vagy tetőre helyezik el. Bárki elkészítheti otthon. Négyzetmétere körülbelül 30 ezer forintba kerül,(új anyagból) és nagyjából 2 nm-es méretben érdemes elkészíteni, mivel ez még könnyen kezelhető. Csak üres sörös dobozokra, fahulladékra, üveglapra és némi szigetelőanyagra van szükségünk az összeállításához.

Hogyan készül?

Először egy téglalap alakú keretet készítünk, többnyire fából, aminek a hátlapja leggyakrabban OSB-lap, mert ez viszonylag jól tűri a nedvességet. A keretre körben és a hátlapra szigetelőanyagot erősítünk, ami általában kőzet- vagy üveggyapot. Erre kerül egy hőtükör réteg, ami lehet alufólia vagy grillfólia. A sörös dobozok alját és tetejét eltávolítjuk, majd sziloplaszttal összeragasztjuk, így kapunk egy vékony falú fémcsövet. Ebből 10-15 darabot készítünk attól függően, hogy hányat akarunk
egymás mellé tenni. Lefújjuk feketére, hogy később magukba szívják a nap energiáját.

A keret alján és tetején kialakítjuk a gyűjtő és osztó dobozokat, amelyek rozsdamentes anyagból készülnek (bádog vagy alumínium). Ezek valójában fémlemezből készült téglatestek, amelyekbe egyenlő távolságra lyukakat fúrnak. A csöveket betolják a lyukakba, aztán az egészet belehelyezik a keretbe. A dobozt egy üveglappal lefedik.

A sörkollektor alján lévő osztódobozon található nyílásba egy ventilátor befújja a lakásból a padlószint közeli hidegebb levegőt. Az osztódoboz szétosztja a légkollektorba áramló levegőt a csövekbe, ami a napsütés hatására felmelegszik, majd a gyűjtődobozba áramlik. A szerkezet tetején található gyűjtődoboz nyílásán keresztül a meleg levegő a szobába jut. Persze használhatunk más anyagokat is a szerkezet megépítéséhez, csak akkor nagyobb lesz az összköltség.

Sörkollektor (Forrás: www.sorkollektor.hu)

40-70 százalékos hatékonyság

Országosan mintegy 3000 nm-nyi sörkollektort állítottak már használatba – mondja Horváth Zoltán, a www.sorkollektor.hu honlap tulajdonosa. A sörkollektor célja, hogy némileg rásegítsünk a fűtési rendszerünkre – teszi hozzá. A napenergia felhasználásának hatékonysága függ egyrészt a napsütéses órák számától, másrészt a kollektor méretétől is. Minél nagyobb egy légkollektor, annál több energiát képes termelni. Déli órákban akár 70 százalékos hatásfokot is el lehet érni, de átlagban 40-50 százalékos hatékonyságról beszélhetünk – számolgat Horváth Zoltán. A nagyobb sörkollektoroknál kisebb a fajlagos veszteség, hiszen az előlapon és a kereteknél hőveszteség keletkezik, vagyis a két szélső cső által termelt hő egy része elveszik. Viszont minél nagyobb a kollektor, annál több belső cső tudja kompenzálni a szélső csövek veszteségét. Szerinte a hatékonyság nagymértékben függ attól is, hogy a fűtési szezon melyik hónapjában járunk. November-december táján többnyire párás, borús az idő, ekkor a kollektor nemigen termel, ellenben a január bár nagyon hideg, általában napos, így a kollektor is hatékonyan üzemelhet.

A déli falra kell telepíteni

A légkollektorok – így a sörkollektorok – sem képesek családi házak vagy lakások téli fűtésére, mert abban az időszakban nem áll rendelkezésre elegendő napenergia, a kollektorok által megtermel hő pedig nem tárolható. Annak ajánlható a telepítése – mondja Bernáth Róbert, a biosolar.hu környezettudatosság témájú weboldal alapítója és szerkesztője –, akinek van egy déli falfelülettel rendelkező öreg háza, ahol nincsenek délre néző ablakok. Ezen a falfelületen elhelyezhető egy sörkollektor, amiből a szomszédos szoba meleget kaphat, valamint a szárító szellőztetés is meg lesz oldva. Ha van megfelelő déli tájolású ablak a házon, akkor nincs sok értelme megépíteni a kollektort. Vagyis Bernáth Róbert csak a rossz tájolású házaknál látja értelmét a sörkollektornak.

Sörkollektor (Forrás: www.sorkollektor.hu)

Mennyit spórolhatunk?

Nem könnyű megtippelni, hogy egy adott kollektor mennyi energiát képes termelni. Ez ugyanis függ attól, hogy mennyire hatékony az épület hőszigetelése. Ha a nyílászárók jól zárnak, akkor nagyobb mértékben hozzájárulhat a kollektor a ház fűtéséhez – mondja Horváth Zoltán.

Bernáth Róbert a saját mérései alapján 30-40 százalékra teszi a teljes fűtési időszakra vonatkoztatott napenergia-hasznosítást. A 6 hónapig tartó fűtési idény alatt 200 kW-nyi energia termelhető egy négyzetméternyi szerkezettel, vagyis jó esetben 3-4 ezer forintot spórolunk egy teljes szezonban. Az áram, ami a ventillátort hajtja, körülbelül 500 forint/m2 költséggel jár. Egy kollektortábla általában 2 m2 felületű, vagyis az elérhető nettó megtakarítás 5-7 ezer forint évente. A megépítése legalább 60 ezer forintba kerül, ha a saját munkát nem számoljuk. A megtakarítás számításakor a földgáz árát vette figyelembe. Ha valaki éjszakai árammal fűt, akkor a megtakarítás az előző összeg duplája is lehet, nem mindegy tehát, hogy a számításnál miből indulunk ki.

Horváth Zoltán úgy kalkulál, hogy a ház szigetelésétől függően 1 nm-nyi sörkollektor 6 ezer forintot, míg 2 nm-nyi kollektor 12 ezer forintot tud megspórolni egy fűtési szezonban. Még hozzáteszi, hogy a 6 hónapos fűtési szezont 4-5 hónapra tudjuk lecsökkenteni, hiszen mind késő ősszel, mind kora tavasszal a kollektor fel tudja fűteni a szobát. Ráadásul a sörkollektorok a gyári napkollektoroknál sokkal olcsóbbak. Utóbbiakat ellenben használati melegvíz előállítására használják, és nemcsak télen tudják hasznosítani. A sörkollektor csak fűtési szezonban használható, hiszen nincs hőtároló képessége. Nyáron pedig amikor nem használjuk a sörkollektort, gondoskodnunk kell a védelméről, le kell árnyékolnunk.

Olcsó épités/Természetes alapanyagból/ cél, tervek, tető, fal,

A BIOSOLAR blog egy Budakeszi környezettudatos ház bemutatására készült.

Mindazok számára, akik építkeznek, felújítanak, korszerűsítenek, vagy csak tervezgetnek. Az érdeklődők ötleteket meríthetnek a megvalósult megoldásokból és olvashatnak mások tapasztalatairól, tanácsot kérhetnek, és - köszönet érte a sok aktív társunknak - válaszokat kaphatnak.

Az oldal gyártóktól és kereskedőktől független, díjmentes.

http://biosolar.hu/home

 Cél:

 Egy természetbarát házat szerettünk volna épiteni, ami a lehető legkevesebb energia felhasználásával biztosítja kényelmünket.

Olyan házat, ami tágas és levegős, a kényelmes együttélés, és az elvonulás lehetőségét is biztosítja minden lakó számára.

Hagyományos építőanyagokból épül, és időálló házat. Ilyenek alapanyag az égetett anyagtégla és cserép, a kő, a fa, az üveg, és a gipsz.

Természetes alapanyagból készült szigetelőanyagokat alkalmazni, mint például a szálas ásványi szigetelő, amely a szükséges mértékben átereszti a levegőt, a rovarok nem tesznek kárt benne (nem kell méreggel átitatni), és nem öregszik.

Masszív, nagy tömegű házat, amely a helyi klímára jellemző, kiforrott építési módszerekkel készül. Egy országban, egy adott éghajlaton nem véletlenül olyanok a házak, amilyenek. Az aktuális divat követése ezen a téren is nagyon sokba kerül. Nem akartunk sem mediterrán, sem skandináv házat építeni.

Olyan házat képzeltünk el, aminek üzemeltetése gazdasági és szociális változások esetén se okozhassanak megoldhatatlan anyagi problémákat.


Tervek:

Rendkivűl lényeges egy olyan tervező választása, akivel közös nyelvet beszélünk, és érti a dolgát.

Ismerőseink körében senkinek sem volt olyan háza, amit mi is magunkénak tudtunk volna érezni, ezért kezdetben minden népszerű, építészettel kapcsolatos újságot megvásároltunk. Sajnos a legtöbb leközölt házról szóló cikk után úgy éreztük, hogy elszállt az építész agya. A házak döntő többségében a terek és anyagok pazarló kavalkádjával találkoztunk.

Olyan építészt és épületgépész tervezőt kerestünk, aki gyakorlattal rendelkezik alacsony energiájú ház tervezésében, méretezésben, kivitelezésében.
Egy műegyetemi professzor ( munkássága az energiatudatos építészethez kapcsolódik) ajánlott néhány tervezőt. Elindultunk, hogy megnézzünk néhány kész házat. Ha megtetszett valami, akkor becsöngettünk. Szerencsés esetben behívtak és megmutatták meg a házat, elmondták mit szeretnek, vagy mit nem szeretnek benne, mi a véleményük az építészről.

Így kerültünk Ertsey Attilához, aki az ökológikus szemléletû épülettervezés ismert hazai alakja.
Az első találkozásra egy kívánság-listával és egy kockás papírra készített vázlattal érkeztünk. Az utóbbiról később megtudtuk, hogy a építészek kifejezetten nem szeretik, ha a megbízó próbálja helyettük megtervezni a házat, így mi csak azokhoz a dolgokhoz ragaszkodtunk, amiket igazán fontosnak tartottunk, és a tervezőre hagytuk a megvalósítás módját. Lényegében a harmadik rajzot (kisebb módosításokkal) a véglegesnek tekinthettük.

A jogi és az engedélyeztetési eljárásokat be lehetett indítani.

Ekkor kezdődött a részletes gépészeti tervek kidolgozása.

Már ezt megelőzően sok mindennek utána jártunk, elolvastunk néhány könyvet és meglátogattunk rengeteg Internetes oldalt, de el lehet mondani, hogy a tervezés időszaka számunkra a tanulás időszakát is jelentette. Próbáltunk minden technológiai lépést megérteni, megkértük a tervezőt alternatívák kidolgozására, és kiválasztott megoldás létjogosultságának bizonyítására. Gyakran éreztük úgy, hogy nem csak mi tanulunk ezekből a beszélgetésekből, és talán a szakemberek is hajlamosak néha követni egy módszert, anélkül, hogy elgondolkoznának az okokon.

  
Tető:

A tető vitathatatlanul legfontosabb feladata az, hogy a csapadékot ne engedje bejutni a házba. Mi most a második, de szintén nagyon fontos kihívással, a hőszigeteléssel foglalkozunk.

Most is (mint minden esetben a mi éghajlatunkon) a két szélsőséges időjárási körülményt, a nyári és téli viszonyokat kell vizsgálnunk.
Télen a hideg, nyáron a meleg ellen kell védekeznünk. Mondhatná valaki, hogy minek bonyolítsuk az életünket, tegyünk minél vastagabb szigetelést a tetőszerkezetbe, evvel megoldottunk minden problémát. Most vizsgáljuk meg, hogy miért nem igaz ez az állítás.
Tegyük fel tehát, hogy a cserép és a belső burkolat közé csak a szigetelés kerül.

Télen a szigetelésben kicsapódó vízpára a hőszigetelő anyag szigetelési tulajdonságait rontja, a beépített faszerkezetet pedig rövid idő alatt tönkreteszi, mert gombának, penésznek ad táptalajt. A szigetelés pedig idővel tömörödni fog, evvel is növelve a hővezetési tényezőt. Gondoskodnunk kell tehát a párazárásról a lakás és a szigetelés között, de gondoskodni az esetlegesen bejutó csapadék, például porhó elvezetéséről is. Azt a párát pedig ami mindezek ellenére mégis csak bejutott a szigetelésünkbe ki kell vezetni.

A nyári kánikulában a forrósodott cserép alatt ég a pokol. Ha a szigetelés kitölti a teret a belső burkolat és a cserép között, akkor a cserép alulról nem tud hűlni. Ahhoz hogy a forró cserepet elszigetelhessük a belső tértől rendkívül vastag hőszigetelésre lenne szükség. Kézenfekvő, hogy a cserép alatt egy szellőző járatot alakítsunk ki, így biztosítsuk a cserép hűtését.

Számba véve az eddigieket, a tetőszerkezetben a rétegrend tehát a következő:

1. A tetőtér burkolatára kerül egy párazáró fólia, ami a lakás levegőjéből nem engedi a párát a szigetelésbe jutni. Ez a fólia tükröző felülettel ellátva télen nem engedi a lakásból a hősugarakat távozni.
2. Ez után következik a hőszigetelés, ami bizonyos korlátok között a lehető legvastagabb legyen. Vannak számítások, miszerint 30-40cm-nél vastagabb hőszigetelés már semmit sem javít a hőtechnikai jellemzőkön, tehát ezen felül biztosan gazdaságtalan tovább növelni a vastagságot.
3. A hőszigetelés kiszellőztetése érdekében a szigetelés és a következő réteg között helyezkedik el az első szellőztető légréteg, ami körülbelül 5cm-es.
4. A hőszigetelés nedvesség elleni védelmét a cserép alatt, egy fólia végzi, ami a belső oldalán inkább hőszigetel, a külső oldalán pedig visszatükrözi a forró cserép által sugárzott hőt.
5. A fólia és a cserép között van a második szellőző járat, ami a nyári hőséget hivatott elvezetni. A kiszellőztetésre ismét körülbelül 5 centimétert kell számolnunk.
6. A tető külső burkolata pedig cserép.

 Fal :

Az alacsony energiájú házak döntő többsége könnyű szerkezetes technológiával épült, azonban hazánkban ennek az építési módnak nincsenek hagyományai.

Azokban az országokban, ahol a megélhetés együtt járt az helyváltozatással, nem volt értelme időtálló házakat építeni, fontosabb szempont volt, ár és a gyorsaság.

Honfitársaink ritkán változtatták a lakhelyüket, jellemzően ugyanabban a faluban vagy városban élték le az életüket. Érdemes volt stabil házat építeniük, ami az egész életükön át kitartott.

Hazánk sík vidékein egyébként sem nőtt olyan minőségű és mennyiségű fa, ami elegendő lett volna a faházak építéséhez. A nyári szárazság pedig ezen a klímán amúgy is nagyon próbára teszi a faanyagokat.
Magától értődik, hogy egy adott területen a rendelkezésre álló anyagokból építették a házakat, és nem szállították több száz vagy ezer kilométerről a helyszínre. Az emberek mégis mindenhol kiváló hajlékokat készítettek maguknak, ami megvédte őket az esőtől, hótól, melegtől, hidegtől, és nem utolsó sorban az idegenektől. Azokat az anyagokat használták, ami a lakóhelyükön megtermett, és az életmódjuknak leginkább megfelelt.

Manapság a távolság nem számít. A legalapvetőbb szükségleti cikkek is távoli országokból érkeznek és a szállítás költségét eleve belekalkulálják az árba. Így ugyanannyit fizet a gyár szomszédságában lakó, mint az, akihez több száz, esetleg ezer kilaméterre kell szállítani. Lehet kész házat venni Németországból, vagy Svédországból, mediterrán cserepet Olaszországból és szép nagy fehér kavicsokat a virágágyások köré a görög tengerpartról.

Az emberek kénytelenek egyre gyakrabban költözni, és sajnálják rászánni az időt egy masszív ház megépítésére. A könnyűszerkezetes ház olcsóbb is , és kevesebb a gond mesteremberekkel. Mesteremberekre egyébként sincs már szükség, csak kereskedőkre és szállítókra.
Ebből következik, hogy egyre többen építenek instant házakat.

A könnyűszerkezetes falak felmelegítése nem igényel sok hőt, de nagyon gyorsan ki is hűl, ha kimarad a fűtés.
Tegyük fel, hogy napi hőmérséklet ingadozás mértéke 20 Celsius fok (az éjszakai 5 és a nappali 25 fok hőmérséklet közötti különbség).
Könnyűszerkezetes ház esetén az esti és reggeli órákban, amikor a lakás hőmérséklete 15 fok körül mozog, akkor fűtésre, napközben pedig, amikor a lakás az ablakokon át betűző napsütésben 30 fokra melegszik fel, hűtésre lenne szükség. De jó lenne valahogy elraktározni a nappali meleget a hűvösebb órákra.

A probléma megoldható mozgó alkatrészek nélkül is. Építsünk nagy tömegű házat! Minél nagyobb a ház tömege, annál lassabban követi a külső hőingadozást. A fenti példában szereplő belső 15 fokos hőingadozás így könnyen csillapítható néhány fokra.
Nagy tömegű fal építhető vályogból, kőből, tömör vagy üreges téglából is.

Mi is a masszív ház építése mellett döntöttünk.


A külső falazat anyagának kiválasztása sok fejtörést okozott. Még közvetlenül a kiviteli terv beadása előtt is változtattam az elképzelésen, ezért újra kellett rajzolni a terveket.

Szerettünk volna extra jó hőszigetelést beépíteni. A rendkívüli hőszigetelés, azonban rendkívül vastag. Ha így szigetelünk egy tégla falat, akkor a nettó alapterület lényegesen lecsökken.

A fal külső felületét érő hőmérsékletváltozás mérsékelhető külső hőszigetelés alkalmazásával, de ha elég vastag a fal, lehet, hogy erre a külső szigetelésre nincs is szükség.

Térjünk vissza a falazat anyagának kiválasztásához.
Az építésztől először kétrétegű falszerkezetet kértünk, az alábbi rétegrendben: 30 cm üreges téglából készült teherhordó fal, 8 cm vastag szálas hőszigetelő és 12 cm-es burkolótégla.
A számítások szerint, a fenti szerkezet hőátbocsátási tényezője k=0.3.

A szigetelés anyagának kiválasztásánál figyelembe kell venni az előnyöket és a hátrányokat is:
A műanyag habok előnye a jó hőszigetelő képességükben rejlik.
Hátrányok:

1. nem szellőzik
2. a legkevésbé környezetbarát
3. esetleg egy bogárfaj rákap az ízére, és ízekre szedi.

A szálas hőszigetelők jó páraáteresztő képességgel rendelkeznek.
Hátrányok: csak a nagyon drága szigetelőanyagoknak van olyan tartása, ami garantálja, hogy a függőlegesen elhelyezett anyag nem rogyik meg, mondjuk 15-20 év múlva (javítás csak a köpenyfal visszabontásával lehetséges).

A nádpalló természetbarát, de alkalmazása a következő kockázattal jár:

1. rovarveszély
2. nincs az a kőműves aki igazán időt álló módon kivitelezne egy ilyen szigetelést
3. a jó minőségű nádpalló ára eléri az egyéb konkurens szigetelések árát

A jó minőségű burkolótégla is nagyon sokba kerül, és az anyagár mellett a munkadíj is többszöröse lehet, mint a tartófal esetében.

Példa:
A első terv szerinti több rétegegű szerkezet hőátbocsátási tényezője k=0,3.
45 cm üreges téglából készített fal, mindkét oldalán normál vakolással k=0,35 hőátbocsátási tényezőt eredményez, de az összköltség nem éri el az előbbi megoldás árának a felét sem.

Mindezek figyelembe véve végül is az egy rétegű falszerkezet mellett döntöttünk.
A hőszigetelési tulajdonságok nem sokkal rosszabbak, mint több rétegű fal esetén, míg az építési költség lényegesen alacsonyabb.

forrás:

http://biosolar.hu/description/HomePage_hu

Olcsó építés / B30-as tégla / hőszigetelés a lényeges, nem pedig a tégla hővezető képessége.

A hazai lakásállomány jelentős része épült B30-as téglából, aminek hőátbocsátási tényezője durván háromszor rosszabb, mint a mostani szabvány szerint megengedett érték. Mégsem mondhatnánk, hogy a B30-as tégla rossz falazóanyag, csak éppen vastagon kell hőszigetelni. Nézzünk egy konkrét példát!

Kiindulási állapot: B30 tégla falazat hőszigetelés nélkül
 

Itt most a fal árával nem számoltunk, de annyit érdemes tudni, hogy a falazóelem kisebb mérete miatt a B30-as falazatot időigényesebb megépíteni, és azért valamivel költségesebb is, mintha a Porotherm 30 nútféderes téglát választjuk. Ugyanakkor a B30-as téglának nagyobb a fajlagos tömege, aminek a  környezeti hőmérséklet csillapításában és késleltetésében van fontos szerepe.

Tehát kiindulási állapotnak tekintjük a hőszigetelés nélküli B30-as falazatot, így 160 Ft/m3 gázárral számolva az éves fűtési költség kb 330 000 Ft.

Hőszigetelés variációk B30-as téglára

5 cm hőszigetelés alkalmazásával látványos eredmény érhető el, a fűtési költség 42 %-kal csökken és évente 144 000 Ft-ot takarítunk meg, a hőszigetelés beruházási költsége 7 éven belül térül meg.
(Tetszőlegesen kiválasztott falazóanyagoknak és hőszigeteléseknek az U-értékeit és árait megtalálod a falszerkezet kalkulátorban.) Ebben az esetben azért érhető el ilyen nagy csökkenés, mert az eredeti állapot nagyon rossz volt. További 11 cm hőszigeteléssel (ez így összesen 16 cm) ugyan már nem érünk el ilyen ugrásszerű változást, mégis ezt  a megoldást javasoljuk. Miért is? Vessünk egy pillantást a hőszigetelés árára! 11 cm további hőszigetelés négyzetméterenként csak 2 200 Ft többletköltséget jelent, hiszen a munkadíjat egyszer már megfizettük és csak az anyagdíj változik. A megtérülési idő ugyanannyi mindkét esetben, de 7 év után már a mi malmunkra hajtja a vizet a kezdeti nagyibb befektetés, hiszen a fűtési költség több, mint felét sikerült lefaragnunk!

Korszerűbb (Porotherm 30 N+F) téglával hogyan alakul a fűtési költség?

A Porotherm 30 N+F,azaz nútféderes vázkerámia tégla hőszigetelés nélkül tudja azt, amit a B30-as fal 5 cm hőszigeteléssel. Ugyanakkor hőszigetelés nélkül ez sem felel meg a szabványnak, arról nem is beszélve, hogy az épületenergetikai szabályozás jövőre szigorodni fog.
A legnagyobb tanulság azonban, ami levonható az összehasonlításból az az, hogyha kellőképpen hőszigetelünk, akkor a falazóelemek hővezetőképessége közti különbség egyre elenyészőbbé válik.

Forrás : http://www.csaladihaztervezes.hu/blog/a-hoszigeteles-a-lenyeges,-nem-pedig-a-tegla-hovezeto-kepessege

Olcsó épités / energiatakarékos és környezetbarát a bontott téglából épült Év Háza

Használt téglából és cserépből az átlagos anyagköltség töredékéből is felépíthető egy családi ház, ezt bizonyítja a 2010-es Az Év Háza verseny egyik győztese

A karcagi üveggyár bontásából származó,  nagyjából 12 ezer darab pecsétes tégla daraboként 20 forintba került (három éve), a használt hódfarkú cserép költsége 70 ezer forint volt.

  A régi tégla alapesetben semmivel sem rosszabb minőségű, mint az új, de a bontott anyagoknál hátrány, hogy beszerzésük sokkal hosszabb ideig tart, mint a hagyományos alapanyagoké, és a szállítás is problémásabb és időigényesebb, hiszen általában pakolni kel, nem úgy, mint a raklapra szerelet új építőanyagokat.
A 29 négyzetméter alapterületű, Budakeszin épített családi ház összesen 8,5 millió forintjába került a tulajdonosnak.
A modul rendszerben épült ház kétszintes, a tornác fölé nyúló lakótérrel együtt a hasznos terület 90 négyzetméter.



Az ingatlan környezetbarát módon, újrahasznosított alapanyagokból készült, saját szennyvíztisztítóval rendelkezik. A házat pelletkályhával fűtik.néha elektromos olajkályhával, a meleg vizet bojler adja, gáz nincs az épületbe vezetve.

Energiavesztesége minimális, ez egyrészt a legnagyobb kiadást jelentő háromrétegű thermo-üvegnek, de döntően a falba épített 30 centiméter vastag, egy tonna tömegű beépített újságpapír törmelékből készült hőszigetelő rétegnek köszönhető.
Az épület azért is olcsó, mivel a 25 centiméter vastag tégla tartószerkezettől 30 centiméterre egy 12 centiméter vastag téglafal húzódik, és a kettő közé került a hőszigetelés.
A fal hőáteresztő mutatója mindössze harmada egy korszerű, 38 centiméter vastag téglafalénak.
Tanulság? Annak sem kell lemondania a családi ház élményéről, akinek nincs rá 20-30 millió forintja!



4 éve olcsóbb volt
Amíg 4-5 éve magánerőből és rendkívül olcsón - 20-40 forintos darabáron - lehetett bontott téglát beszerezni, ma már ez jóval nehezebb és drágább. Mivel hamar divattá vált a bontott tégla, megugrott a keresletük is. Élelmes vállalkozók egész iparágat teremtettek a bontott építőanyagok kereskedelme köré, amely árfelhajtó hatással járt. A helyzet főként Pest megyében vált kritikussá: a tájékozatlan rózsadombi építkezők boldogan megvették a használt pecsétes téglákat, amelyek alig kerültek kevesebbe, mint az akciós új téglák...

Előnyök, hátrányok…
A régi tégla alapesetben semmivel sem rosszabb minőségű, mint az új. A megfelelőségről azonban valakinek hivatalosan nyilatkoznia kell. Jelenleg felelős tervezők definiálhatják ezt - akár ÉME tanúsítás nélkül is. Legjobb az építész nyilatkozata az építési engedély iránti kérelemben.
A bontott anyagoknál hátrány, hogy beszerzésük egészen biztosan hosszabb ideig tart, mint a hagyományos alapanyagoké. A szállítás is problémásabb és időigényesebb, hiszen az új raklaposan kerül forgalomba, a bontottat meg általában pakolni kell (vagy ha tisztítás után még raklapozzák is, annak ára van). Ha bontottat szeretnénk venni, akár már hónapokkal előre kezdjük el beszerezni a szükséges anyagokat.

Hol lehet bontott anyagot beszerezni?
Számos internetes oldal foglalkozik bontott anyagok kereskedésével. Ilyenek a bontottanyag.lap.hu, nemsitt.hu, megmaradt.hu, de az ismertebb aukciós portálokon is vadászhatunk különböző termékekre. Főleg épületgépészeti elemek közül találhatunk igen olcsó példányokat: alig használtakat, vagy utángyártottakat, sőt gyakran „kamionról leesett” azaz az eladóhoz kétes módon kerül darabokat is. A legjobb és legolcsóbb megoldás természetesen az, ha mi magunk vesszük kezünkbe a bontott anyagok beszerzését. Ismerősi hálón keresztül, építészektől, piacfigyeléssel, vagy csak egyszerűen nyitott szemmel járva az utcán meglepően sokat el lehet érni - ezt a Bártfai-Szabó család példája is bizonyítja, akik szintén önerőből akadtak rá a karcagi alapanyagra.

Mennyibe kerül?
Nagyméretű bontott téglát jelenleg 60-115 forint között vásárolhatunk. Ezek új ára 105-355 forint között van. Kisméretű téglát több helyen kínálnak 40 forintos áron, ám újat akcióban is kaphatunk 49 forintért. Főleg, ha kisebb gyártókhoz fordulunk. De építőanyag telepeken is nyugodtan alkudhatunk nagyobb tételű vásárlásnál, maximum nemet mondanak. Bontott tetőcserép már 40 forintért kapható, az újak ára 110 forintról indul.

A cikk forrása http://ingatlanmenedzser.hu/tippek/2011/5/3/20110502_bontott_tegla

Olcsó építés / Vályogtégla, vályogház .

Még a múlt század elején, közepén is gyakori volt, hogy az emberek olyan anyagokból építették házaikat, amilyen a közelben megtalálható volt. Bár a vert falú, vagy vályogtéglás építési megoldások ma már ritkák, bizonyos esetekben érdemes lehet ezekkel próbálkozni. Egy kisebb nyaraló, vagy gazdasági épület is készülhet ilyen hagyományos módszerekkel, amelyeknek alacsony költségük mellet más előnyeik is vannak...

A vályogtégla fal annyival fejlettebb az előzőnél, hogy az alapanyagot formába helyezték, tehát az építőelemek teljesen egyformák és szabályos téglatest alakúak voltak. Mérete 30 centiméter hosszú, 15 széles és 12-15 centiméter magas. A vályogtégla deszkakeretben kapta meg a formáját. Az alapanyagot a formába töltötték, tetejét lesimították, majd kiborítást követően szárították. Két jó vályogvető egy nap alatt 1000 darab vályogtéglát is elkészíthetett.
Egy hétig hagyták egyik oldalán a vályogot, ezután az oldalára fordítva száradt további egy hétig. Gúlába rakva tovább szikkasztották még két hétig, ezt követően lehetett felhasználni.

E falak - amellett hogy szerkezetük megfelel tartó-, és határoló funkciójuknak - különleges mikroklímát biztosítanak a házban. Hőtároló és páratechnikai tulajdonságaiknak köszönhetően a vályogház nyáron kellemesen hűvös, télen pedig kis fűtéssel is gyorsan felmelegíthető. A vályog - mivel nem tömör anyag - párafelvétele és leadása gyors, emiatt kevésbé hajlamos a penészedésre. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a bele épített faanyagot konzerválja, ezektől távol tartja a farontó rovarokat, gombákat, amelyeknek nem kedvez a vályogfal nedvességtartalma.

A vályogházak tájolására is nagy hangsúlyt fektettek, így a passzív napenergia hasznosítás is megvalósult. A legfontosabb irányelv volt, hogy a ház az ablaktalan hátsó fala az uralkodó szélirány felé álljon. Mivel e sárból épült házak legnagyobb ellensége a vizesedés, ezért a környezetből kiemelkedő részre jelölték ki elődeink az épület helyét, hogy a belvíztől és a lezúduló csapadéktól is védve legyen. A kezdetekben a "sárfalak" alapozása mindössze a föld döngölésében merült ki. Később már árkot ástak, amit kiégettek mielőtt elkezdték a fal felhúzását.

A falra kerülő csapadék ellen a mai vakolat elődjével: tapasztással védekeztek. A legelterjedtebb a tehéntrágyás szalmavályog-tapasztás volt. Egy vödörnyi homokkal kevert szalmatörekes sárhoz egy "adag" tehéntrágyát kevertek. A falat benedvesítették, majd a keveréket vékony rétegben felhordták. Amikor ez megszikkadt, akkor egy újabb réteg következett: az előbbivel azonos arányban, de lótrágyával és szalmatörek nélkül. Miután megszáradt, több réteggel bemeszelték, ez színt is adott, és a trágyaszagot is elnyomta. A vályogházak a tégla, vagy betonfalakhoz képest sokkal egészségesebbek, de egyben gyengébbek és sérülékenyebbek is. A falakon megjelenő elváltozások javítása előtt minden esetben az okát is fel kell deríteni.

Préselt vályogtéglás épitkezés

Az előregyártott, azaz vályogtéglás vagy vályogblokkos építéstechnológia továbbfejlesztett változata a nagynyomáson  előállított préselt vályogtégla, melynek tulajdonságai felülmúlják a hagyományos vályogtégláét. A préselt vályogtégla vízzel, csapóesővel, ill. erózióval szembeni ellenálló képessége is jobb a hagyományosan készített vályogtégláénál, szilárdsági tulajdonságai a III.o. égetett agyagtégláéval közel megegyező.
A vizsgált, préselt vályogtéglából épített családi ház Slyuka László újkígyósi vállalkozó otthona, aki a kertje végében kitermelt "földből" és szalmából készített préselt vályogtéglát. ebből építette fel a saját családi házát. Ez az épület a környék lakóinak megnyerte tetszését, így az eredetileg csak saját célú tevékenység, a környékbeli lakók megrendelései hatására, kisvállalkozássá nőtte ki magát. Így jött létre "kisüzemi keretek között" a préselt vályogtégla készítése Újkígyóson.

Több ebből a vályogtéglából készített épület megtekintése és szemrevételezéses vizsgálata során azt tapasztaltam, hogy az épületeken nem láthatók a vályog hátrányos tulajdonságaiból (csekély húzószilárdság, nagy zsugorodás, vízérzékenység) származó károsodások, repedések, feltáskásodások, kitöredezések és élcsorbulások. Az utólag bevakolt házakról meg se lehetett mondani, hogy égetett-téglás, ill. vályogtéglás épület-e, csak az igen kellemes lakásklímából lehetett sejteni, hogy vályogépületről van szó. (Természetesen ezek a házak mind szigetelt betonalapon nyugodnak).

 

Hogyan épül a vályogház