2011. október 31., hétfő

Épitsünk szalmabálából !

Új időket élünk, ahol már az ingatlan-hirdetésekben a tulajdonosok nem titkolják, ha egy ház vályogból épült, inkább büszkén felvállalják. 




A környezettudatos szemlélet mára „divat” lett. A klasszikus környezetbarát építési anyagok körében egyre másra jelennek meg az újdonságok. Ilyen újdonság hazánkban a „szalmabála-ház” is.
Sok mindenből lehet házat építeni, de csak keveseknek jut eszébe, hogy szalmabálát alkalmazzon az építés során. Pedig igen kézenfekvő anyag. A mezőgazdaságnak köszönhetően tömegével áll rendelkezésre az országban bárhol, és igen kedvező áron lehet hozzá jutni.

Nem is szólva az egyik leghasznosabb tulajdonságáról, a nagyon jó hőszigetelő képességéről.
A szalmabálából való építkezés nem új találmány. 
Idestova 150 éve építették meg európai telepesek az első szalmabála-házakat, akkor még ideiglenes jelleggel, az Egyesült Államokban Nebraska Homok  - hegyei közt.
Az ideiglenes épületek olyan jól „vizsgáztak”, hogy később vályogtapasztással véglegesítették őket. Az 1980-as évek végén karolták fel újra a szalmaépítészetet és tették mára már világhírűvé. 
Az elmúlt húsz év alatt az információáramlás felgyorsulásával elterjedt szinte az egész világon. Magyarországon jelenleg több mint harminc szalmabála-ház épült engedéllyel, az engedély nélküliekről sajnos nincs pontos információ, de jóval nagyobb számban épültek, mint az engedélyesek. Ettől is többen vannak azok, akik jelenleg tervezik szalmabála-ház építését.

Ma persze szigorú előírásoknak kell megfelelni, ha az ember építeni akar. Hát lássuk mi is a szalmabála - ház,  és hogy viselkedik a szalmabála:
Az első szalmabála-házak még teherhordó falszerkezettel készültek. Ugyan ma is készítenek ilyet, de (szerencsére) csak elvétve. A teherhordó szalmafal nagy hátránya a roskadás. Ez sajnos igen nagymértékű is lehet, egy 3 magas fal akár 30-40 cm-rel is összeroskad, ha megkapja a tető terhét. Talán ez az egyik fő oka, hogy ma főként vázas szerkezetű szalmafalakat építenek. Itt a főként fa vázszerkezet hordozza a terheket, a szalma pedig csak kitöltő falként funkcionál (fachwerk). A váz-szerkezetes építés másik előnye, hogy előbb épülhet tartóváz és a tető, majd a tető védelme alatt deponálható, majd építhető a rossz időjárásra nagyon érzékeny szalma és vályogszerkezetű falazat is. Szalmából legfeljebb kétszintes épületet lehet, illetve célszerű építeni, mivel ettől magasabb épületnél már nem lehetne biztosítani a jogszabályok alkotta követelményeket. A funkció igazából nem kötött, tudomásom van egy pilisi Waldorf iskoláról is, melyet szalmából terveznek megépíteni. Amerikában az egyik legrégebbi ma is használatban lévő (közel 100 éves) szalmaépület templomként funkcionál. Családi házak, kisebb társasházak, sorházak építésére tökéletesen alkalmas, megfelelő hőérzetet biztosít, és a vályogházakhoz hasonlóan a páratartalmat is szabályozza. Nyáron a belső tér hűvös, télen a beltér kevés fűtéssel alkalmas az állandó emberi tartózkodásra.



A szalma önmagában igen tűzveszélyes anyag. Bálázva már kevésbé gyúlékony. Gondoljunk arra, hogy milyen könnyű meggyújtani egy papírlapot, és milyen nehéz egy telefonkönyvet. A szalmabála is hasonlóképp viselkedik. Falszerkezetbe építve mindenképpen meg kell védeni a bálákat a külső károsító tényezőktől (időjárás, tűz, rágcsálók, víz, … ). A legalkalmasabb erre ha vályogtapasztással, vagy vályog eléfalazással zárjuk be a bálafalat. A vályogtapasztás megvédi és szárazon tartja a szalmát, így tartós, és ami a legfontosabb, környezetre/egészségre teljesen ártalmatlan szigetelő anyagot kaphatunk. Míg a ma használt „gyári” építő és szigetelőanyagok nagy része kisebb-nagyobb mértékben terheli a környezetet, előállítása, beépítése során, és bontása után hulladékként is. A szalma ezzel szemben a mezőgazdaság egyik mellékterméke, a növény élete során oxigént termel, gabonát terem, majd beépítve egészségre teljesen ártalmatlan, káros kisugárzásoktól, vegyi anyagoktól teljesen mentes, bontása után 100%-ban lebomlik és visszaforgatható.  E szempontból teljesen azonos értékű a vályogfalakkal, paticsfalakkal, boronafalakkal.

A szerkezettel nagyon jó hőszigetelő értéket el lehet érni, mely a kialakítástól függően k/U=0,12-0,17 között változik. Megfelelő csomóponti kialakítással, akár passzívházat, vagy azt nagyon megközelítő hőszigetelő értékű épületet lehet építeni.

A magyar szabvány kisbála mérete 30x40x80cm-35x45x90 között van, tömege kb 15-20 kg. A kb 30 cm bálavastagság két oldalon legalább 5-5 cm tapasztást kap, így a teljes falszerkezet 40 cm, ami nem vastagabb egy ma használatos – műszaki előírásoknak megfelelő-  hőszigetelésű égetett-agyag téglafalnál. Természetesen lehet vastagabb bálaszerkezetet is létrehozni, ez csak fokozza a szerkezet hasznos tulajdonságait.


Egyre többen alkalmazzák azt a rendszert, ahol nem vályogvakolattal zárják le a szalmát a külvilágtól, hanem vályogtéglából eléfalaznak, így növelve a falszerkezet hőtehetetlenségét, megóvva házukat a nyári túlmelegedéstől. A bálákat használhatjuk födém, illetve tető szigetelésére is, így semmi sem szab határt egy teljes, szalmabálából készült ház építésének. A lényeg az alapvető szerkesztési szabályok betartása.
A szerkesztési szabályok hasonlóak a vályogfalakéhoz, kiegészítve a szalma egyedi tulajdonságai által megkövetelt tényezőkkel. A bálafal két fő ellensége a víz és a tűz. A vályognál már megismerhettük a víz elleni hatásos védekezést: a csizma és kalap sosem hiányozhat. Megfelelő alsó vízszigeteléssel, vízelvezetéssel, illetve erősen kiugró eresszel, jobb esetben tornác alkalmazásával a víz nem okozhat gondot a szerkezetnek. Gondolnunk kell még a használati vízre is. Szalmafalba ne építsünk be vizes gépészeti vezetéket. Szereljünk falon kívül, vagy használjunk előtétfalat. Ugyanez igaz a kád és zuhany kialakítására is, szerelt fal és az üzemi víz elleni szigetelés elengedhetetlen. A megfelelő páravándorlás biztosítására ne zárjuk be a szerkezetet. Ezért alkalmas a vályogvakolat, és nem alkalmas a cementvakolat, ezért alkalmazunk külső előtétfalnál vályogtéglát és nem égetettagyag-téglát. Ha mindezt megvalósítottuk, és a vályogköpenyben légmentes zárást biztosítottunk, akkor a tűz ellen is védve vagyunk. A szalmafal igen tömör, és benne szorult levegő mennyisége nem elég az égéshez. Ha nincs levegő-utánpótlás, és füstelveztetés, akkor nem alakulhat ki tűz a szerkezeten belül.

Essen pár szó a költségekről is. Sokat nem ígérhetek, mivel egy átlagos családi ház beruházási költségének max 10-15%-a a falszerkezet ára. Kicsit többet spórolhatunk, ha a tető- és födémszigetelést is kiváltjuk. A teljes költségvetést nagymértékben nem módosítja, így nem tévesztünk sokat, ha egy átlagos négyzetméterárral számolunk. Viszont amit nyerhetünk, egy teljesen egészséges, környezetbarát, organikus formákra is szabadon alakítható, kiemelkedő hőszigetelésű épület .


Az internetnek köszönhetően a magyar szalmaépítők könnyen egymásra találnak. Egy főként fiatal építészekből álló társaság összefogott, és megalapította a Magyar Szalmaépítők Egyesületét. Az egyesület legfőbb céljai közt szerepel a magyarországi szalmaépítészet felkarolása, népszerűsítése, jogszabályi követelmények megteremtése, harmonizálása, szalmaépítő tudásbázis létrehozása.

A Szalmaépítőket itt lehet megtalálni: www.szalmaepitok.hu.   Az oldal nemrég indult, de szeretnénk, ha minél többen jönnének és csatlakoznának a lelkes csapathoz. Regisztráljatok, olvassatok, írjatok a fórumba, írjatok cikkeket szalmaépítésről, vályogépítésről, és bármilyen kapcsolódó témáról.

Szalmabálaházak Magyarországon .

Gondolkodtál már azon, hogy hány millió épület épül évente? Ez hány millió tonna betont, téglát, műanyagot emészt fel? Hogy ezeknek az előállítása során hány millió tonna széndioxidot és még ki tudja milyen mérgező gázt eregetünk a levegőbe? Vajon mit okoz ez a határtalan építkezés, jobban mondva rombolás az ökoszisztémában? Meddig képes az ember elviselni egészségesen a megváltozott környezetet? Te, vagy az unokáid képesek lesznek?

Ha valaha komolyan elgondolkodtál mindezen, biztosan felmerült benned is egy jobb világ képe. Ahol az ember nem akar hatalmas erőfeszítések árán mindent átalakítani a környezetében, közben szükségszerűen pusztítást hagyva maga után. Béke és harmónia jellemezné ezt a világot, és sokkal több szabadidő.

A szalmaépítés egy ilyen kényelmesebb és vonzóbb világba kalauzol minket. Talán éppen ennek köszönheti egyre növekvő népszerűségét világszerte ez az építésmód. Ha tartozik filozófia  a szalmaházakhoz, márpedig tartozik, akkor az minden bizonnyal arról szól, hogyan teremtheti meg az ember önmaga számára a kényelmes életkörülményeket úgy, hogy a lehető legkevesebbet változtasson a környezetén, megkímélve azt, és saját magát is a felesleges erőlködéstől.

Az egyszerű szalma bálázott formájában alkalmas épületszerkezetek hőszigetelésére. Ugyanaz a hőszigetelés elérhető vele, mint az iparilag agyonfeldolgozott anyagokkal, csakhogy ezért nem kell hatalmas gyárakban megfeszített kapacitással fűtőanyagot égetni, neked pedig éjt nappallá téve dolgozni, hogy meg tudd fizetni ezt a temérdek fűtőanyagot. A lustaság fél egészség!

Vajon hányunkban tudatosul, hogy a fehér habos polisztirol egy fekete folyadékból lesz, a puha vattaszerű hőszigeteléseket pedig kemény kőből olvasztják és szálasítják. És hogy mennyi energiába és pénzbe kerül mindez?

Ezek után mindazokat, akik csak legyintenek a szalmaházakra, tűzzel, vízzel, bogarakkal és egerekkel riogatnak, majd elvetik a gondolatát anélkül, hogy a legcsekélyebb energiát is fordítanának a megismerésére, a megoldások megtalálására, azokat szívből sajnálom. Valószínűleg nem hisznek egy jobb világban.

Mi azonban, akik készítjük és olvassuk ezt a honlapot, hiszünk benne, keressük a válaszokat, és azon vagyunk, hogy megosszuk mindenkivel, akit érdekel.

Kellemes böngészést! Magyar Szalmaépitök Egyesületének honlapja

Az első, szalmabálával hőszigetelt favázas épületet több, mint 125 évvel ezelőtt építették az Egyesült Államokban, közvetlenül a bálázás megjelenését követően. A technológia azóta jelentős változásokon ment keresztül, a szalmabálákat ma elsősorban a házak (akár utólagos) hőszigetelésére használják. A hőtehetetlenséghez szükséges épülettömeget a magyarországi viszonyok között kézenfekvő módon vályogfalazat biztosítja. 
A konstrukció hőszigetelő képessége kiváló, a fűtési energiaszükséglet minimális és környezetkímélő módon kielégíthető, kiegyenlített és állandó belső páratartalmat, ezáltal jó minőségű belső levegőt biztosít, alkalmazásával szinte teljesen kiküszöbölhető az egészségre ártalmas párolgó anyagok, festékek, lakkok felhasználása a belső térben.
Helyben rendelkezésre álló anyagból, magasabb élőmunka-hányaddal, viszonylag alacsony költséggel megvalósítható és üzemeltethető, környezeti szempontból gyakorlatilag minden más épületszerkezetnél és koncepciónál kedvezőbb. Szalmabálából épült lakóházak és középületek szerte a világban, Németországtól Kanadáig mindenütt megtalálhatók, Magyarországon nyolc-tíz különféle szalmás házról van információ.
A Magyar Szalmaépítők Egyesületének célja, hogy Magyarországon is ismertté, elfogadottá és népszerűvé, elérhetővé tegye a szalmabála-építést. Az egyesület információt és szakmai segítséget nyújt minden érdeklődőnek és építtetőnek, mindegy hogy családi házat, iskolát, óvodát, vagy fészert szeretnének szalmabálák felhasználásával kialakítani.

2011. október 25., kedd

Helyi pénz - kiút a válságból

A helyi pénz tényleg egy valódi megoldás?

  A helyi pénzek lényege a körön belüli fogyasztás, ami tartósan garantálja a helyi munkahelyek megtartását. A tudatos pénzköltési szokások hiányában csak a helyi pénz képes biztosítani a pénzbőséget egy településnek, régiónak, országnak (pl. Svájc, Németország, Uruguay, Brazília, Argentína), hiszen a körön kívül nem lehet ezt a pénzt elkölteni. Ráadásul ebből a pénzből, ill. pénzhelyettesítőből mindig pont annyi van a körön belül, mint amennyire ott a gazdaság szereplőinek valóban szükségük is van a helyi gazdaság működéséhez.
Ott, viszont ahol nem használnak helyi pénzeket, közösségi pénzeket, ott a globális gazdaság versenyében egy helyi vállalkozónak nagy versenyhátránya van (pl. Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália), ezért érdemes foglalkozni a témával, hogy a lokális, magyar gazdaság is újra felépüljön, és fellendülhessen, amit szépen lassan közösen leépítettünk az elmúlt évek folyamán. Amennyiben pedig
sikerül az embereknek megérteniük, hogy miért előnyös, ha a helyi pénzeket csak helyben, körön belül lehet elkölteni, akkor ez a pénz, újra munkát teremthet emberek tízezreinek is, hiszen kizárjuk vele a manipulált munkaerő exportot, és azt helyben végzik el általa a lakosok.

Miért erős a Svájci Frank?


 Az 1930-as években óriási gazdasági válság söpört végig a világon. A svájci gazdák, és vállalkozók összefogtak, hogy megoldást találjanak a súlyos pénzhiányra. Létrehozták az egymás közötti barter elszámolást, ezt később elnevezték WIR-nek. A rendszer már több mint 70 éve stabilan működik
és ma már a WIR önálló belső devizának számít Svájcban a frank mellett. Bebizonyították, hogy a 2008-as pénzügyi válság többek közt éppen a WIR miatt nem rengette meg Svájcban a belső gazdaságot, és a mai Svájci Frank erősödés mögött is igen jelentős szerepe van a WIR által generált nemzetgazdasági eredményeknek.  Nekünk
pedig semmi mást nem kell tennünk, mint egy ilyen stabilan működő helyi pénz rendszert lemásolnunk, és adaptálnunk a helyi sajátosságra.

A helyi pénz nem egy kedvezménykártya


 Sok önkormányzati település indított el helyi kedvezménykártyákat, de ezek nem igazi megoldások. Ha viszont létezik már ilyen megoldás, akkor esetenként könnyen átalakítható helyi pénzes elszámolásra. A kedvezménykártyák csak a pénzáramlásból adnak egy kis morzsát kedvezményként, ami hathat ösztönzésként,
de a helyi pénz a pénz áramlásának az útját képes szabályozni, hogy az helyben maradjon, és ott kerüljön elköltésre.

Megéri foglalkozni vele?

A fent említett fejlődő országok: Uruguay, Brazília, Argentína elég bátrak voltak ahhoz, hogy felvegyék a harcot a globális gazdasági versennyel, és felpörgessék saját belső gazdaságukat. Brazília pedig mára jelentős szerepet is tölt be a globális tőkepiacon. Ezek az országok öt év múlva a világ jóléti államai lesznek a megváltozott
korszellem miatt, miközben más, most még jóléti országnak nevezett államok be fognak csődölni, mint pl. az USA.

A helyi pénzek bevezetése után egy-egy település általában az éves költségvetésének a 20-30%-t tudja megtakarítani. Például ha egy önkormányzat éves költségvetése 3 milliárd Forint, akkor az éves szinten akár 600-900 millió Forintot is megtakaríthat vele.

Amikor pedig a helyi pénzekkel sikerül fellendíteni a helyi gazdaságot, és az stabilan munkád ad az embereknek, és az önkormányzati feladatok is folyamatosan elkészülnek, akkor a 2014-es választási győzelem is garantált lehet.

Mi kell a helyi pénz bevezetéshez?

Első sorban a felelősség maximális felvállalása az ügyért, egy erős, kitartó szándék, és összefogás a környező településekkel, mert önállóan egy kisebb önkormányzat ezt nem tudja megoldani. Az ideális létszám kb. 50 000 főtől már elindítható. Az informatikai háttér pedig esetenként egyszerűen adaptálható pl. a helyi takarékszövetkezetnél. A költségek relatívak, lehetőség van akár intergrálódni is egy már működő közösségi rendszerhez.



2011. október 20., csütörtök

Jövőre már koronával fizethetünk a Balatonnál



2011. október 2. - 12:09

A tervek szerint 2012. január 1-jén hozzák forgalomba a balatoni koronát, Veszprém és további hat település közös helyi pénzét. A megyeszékhely kezdeményezéséhez eredetileg Balatonalmádi, Balatonfüred, Nemesvámos és Várpalota csatlakozott, az elmúlt hónapokban azonban Tihany és Litér is jelezte, részt kíván venni ebben a közös munkában – hangzott el hétfőn azon a sajtótájékoztatón, ahol bemutatták a balatoni korona terveit. A címleteken a csatlakozó települések jeles személyiségei, valamint jellemző épületei kaptak helyet.


A terveket Vagyóczky Károly készítette, az ő nevéhez fűződik valamennyi hazai forgalomban lévő pénz tervezése. A festőművész, grafikus elmondta, ragaszkodott a magyar bankjegytervezési hagyományokhoz, ezzel együtt alkalmazott többféle biztonsági megoldást is. A bankjegyeken I. András (20 000), Gizella királyné (10 000), Óvári Ferenc (5000), Thuri György (2000), Horváth Balázs (1000) és Jókai Mór (500) arcképei látszanak majd.
A nyomdai előkészítést és a biztonsági elemek elhelyezését végző Jura Trade Kft. képviselője, Barát Gellért a biztonsági technikák széles körét ismertette. Elmondta, ezek közül több csak UV-fénynél tűnik elő.

2011. október 16., vasárnap

10 + 1 ok, ami miatt megéri nekünk, fogyasztóknak a helyi termékek megvásárlása mellett voksolnunk

 
1. A helyi termék vásárlása előnyösen hat a lokális gazdaságra. Tanulmányok szerint a helyben elköltött 100 Ft a helyi gazdaság szereplői számára 200 Ft bevételt jelent. Amikor az értékesítő vállalkozás nem helyi tulajdonú, a profit garantáltan elhagyja a helyi közösséget.

2. A helyben termesztett zöldség, gyümölcs frissebb. Míg a nagyáruházak polcain található zöldségeket, gyümölcsöket éretlenül szedték le, esetenként hetekig, hónapokig szállították, majd valahol hűtve tárolták, addig a helyi zöldségek a piacon nagy valószínűséggel az ez eladást megelőző 24 órában kerültek betakarításra. Ez nem csak a frissességére van hatással, hanem a beltartalmára is, hiszen az idő múlásával ezen élelmiszerek táplálkozási értéke csökken.

3. A helyi élelmiszernek jobb az íze. Kóstolj meg egy kerti paradicsomot, frissen a növényről letépve és egy importot a boltból. Érezhető a különbség!


4. A helyi zöldségek, gyümölcsök tovább érnek. Mivel ezek a termékek helyben kerülnek értékesítésre nem kell elviselniük a hosszú hajóutat, a szállítás gyötrelmeit és a hosszú hűtőházi tárolást. Ezért nem kell, hogy éretlenül szüreteljék be őket.

5. A helyi termékek fogyasztása kevésbé szennyezi a környezetet. Annak köszönhetően, hogy a helyi termék lényegesen kevesebbet utazik (általában max. 60 km-t), a fogyasztásuk jelentősen csökkenti a környezet terhelését. Sajnos nagyon import biotermék szállítása során bekövetkező környezetszennyezés gyakran nagyobb mérvű, mint az az előny, amit az ökológiai termesztés során a gazda megtakarít…

6. A helyi élelmiszer segít minket az évszakokkal harmóniában élni. Az évszakoknak megfelelő zöldségek és gyümölcsök fogyasztása hozzásegít minket ahhoz, hogy átélve ezt a harmóniát akkor fogyasszuk a ezeket, amikor a legjobb ízűek, legnagyobb mennyiségben kaphatóak és a legolcsóbbak.

7. Minden helyi termékhez tartozik egy helyi történet is. A piaci árusok, a helyi zöldség és gyümölcstermesztők, állattartók és élelmiszer feldolgozók mind-mind rendelkeznek egy saját, családi (siker)történettel. Különösen igaz ez akkor, ha az előállítás során a hagyományos családi recepteket, módszereket alkalmazzák. Azzal hogy megvesszük ezeket a termékeket, a történet részeseivé válunk.

8. A helyi élelmiszer kevesebb vegyszermaradványt tartalmaznak. Azzal, hogy kevesebbet kell az élelmiszereket szállítani, nincs szükség jelentős tartósításra. A helyi termékkel kapcsolatos probléma esetén a helyi termelő gyorsabban, hatékonyabban felelősségre vonható. A termelőnek pedig érdeke a minőségi termék, hiszen gyakran a saját becsülete, az arca, az a brand, amit értékesít.

9. A helyi termékek értékesítése hozzájárul a diverzitáshoz. Azzal, hogy nem kell a termelőnek jól tárolható, jól szállítható, magas profittal kecsegtető nagyipari fajtákat termeszteni, megmaradhatnak olyan ősi hazai fajták, melyek termesztése egyre inkább a feledésbe merül.

10. Helyi termékek vásárlásával a saját környezetünket támogatjuk. Azzal hogy a helyi termékek mellett tesszük le a voksunkat hozzájárulunk ahhoz, hogy a településünk, a kistérségünk, vagy a régió gazdaságilag fejlődjön, életképes, élhető és sikeres maradjon.

+1. Egységes Helyi Termék Védjegy - Önökért!


Kialakítás alatt van az egységes Helyi Termék Védjegy, mely felkerülhet a településeken helyi alapanyagokból, helyi munkaerővel előállított termékekre, így aki azokat a boltban leemeli a polcról, eldöntheti, hogy vásárláskor előnyben részesíti-e a helyi vagy térségi terméket. Ezt a védjegyet az általunk elképzelt termékszövetségek adják ki, és az önkormányzatok felügyelik egy minőségbiztosítási rendszer alapján.

2011. október 4., kedd

A takarékok 10-11 százalékos hiteldíjjal nyújtanak forinthitelt a végtörlesztőknek

A szövetkezeti hitelintézetek december végéig 10-11 százalékos hiteldíjjal kínálnak forinthitelt a devizahitelt végtörleszteni készülőknek, és arra számítanak, hogy a végtörlesztési lehetőségnek köszönhetően visszanyerik korábban elvesztett ügyfeleik egy részét – áll az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) közleményében, amelyet kedden jutattak el az MTI-hez.

A közel 600 milliárd forintos szabad forintforrás, az előírt 8 százaléknál több mint kétszer akkora átlagos tőkemegfelelés és az összes magyarországi bankfiók 40 százalékát kitevő kirendeltség-hálózat támogatja a takarékok idei lakossági hitelezési terveit – teszik hozzá.

A forinthitel árazása átlátható, a kamat az irányadó bankközi kamatlábhoz, a hat hónapos BUBOR-hoz kötött, s ahhoz igazodva félévente változik.

A szövetkezeti integráció központi bankjának számító Takarékbank által kifejlesztett hitelt nem teljesen egységes feltételek mellett kínálják a takarékok, miután az integrációhoz tartozó 108 hitelintézetnek van mozgástere az üzleti döntéseknél.

“A fix árfolyamú devizahitel-végtörlesztésről rendelkező jogszabály ismét keresetté teheti a forintalapú jelzáloghiteleket, ami segítheti a takarékokat abban, hogy visszanyerjék a korábban elvesztett ügyfelek egy részét” – mondta Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség  ügyvezetője.

A takarékok likviditása megfelelő, 100 forint betétre mintegy 50-60 forintnyi hitel jut, ami alacsonyabb a bankszektor átlagánál.

A végtörlesztés ugyanakkor nemcsak üzleti lehetőséget jelent a takarékszövetkezeti szektornak, egyes takarékoknál ugyanis veszteséget okozhat a meglévő lakossági deviza-lakáshitelek végtörlesztése. A probléma azonban a bankszektor átlagához mérten nem jelentős, ugyanis a mintegy 6.000 milliárd forint értékű devizajelzálog-hitelállománynak csak mintegy 1,4 százaléka van az OTSZ tagszervezeteinél.