Veszprém balatoni koronával fizetne, az MNB kételkedik

Veszprém saját pénz bevezetését tervezi. A balatoni korona a készpénzt helyettesíthetné regionális szinten. Azt mondják, használata semmilyen komoly kockázattal nem jár, a bevezető önkormányzatnak azonban pár éven belül hasznot ígér. A jegybanknak erről kicsit más a véleménye.

 Porga Gyula, Veszprém polgármestere a közrádióban azt mondta, az önkormányzat a helyben elkölthető pénzhelyettesítő eszközök forgalomba hozatalától a helyi vállalkozások gyarapodását várja, és természetesen arra is számít, hogy az önkormányzat készpénzhez jut majd. A kezdeményezéshez Balatonfüred, Balatonalmádi és Várpalota önkormányzata is csatlakozott, a négy önkormányzat 2012. január 1-jétől tervezi bevezetni a saját pénzt, de a szerkezet lehetővé teszi új további települések csatlakozását is.

Az önkormányzati fenntartásában működő intézmények, színházak, kulturális intézmények automatikusan elfogadóhelyek lesznek, de az együttműködésnek fontos szereplője lehet a megyei kereskedelmi és iparkamara is. Porga arra számít, hogy sok helyi vállalkozó regisztrálja magát elfogadóhelyként, és vizsgálják annak lehetőségét is, hogy, hogy ezek a helyi vállalkozások az iparűzési adót helyi fizetőeszközben, tehát a balatoni koronával fizethessék a csatlakozott önkormányzatoknál. A balatoni korona egyébként klasszikusan pénzszerű utalvány lesz, ugyanúgy néz majd ki, mint egy forgalomban lévő bankjegy, sőt, lehet, hogy a tervezője is az lesz, aki a jelenleg használatos forintot megálmodta-tudatta a Kossuth rádió.

Porga Gyula

 – A helyi pénz fő funkciója, hogy egy adott térségben forrást biztosítson a helyi forgalom számára. Akkor sikeres, ha kellő vállalkozás és település csatlakozik a kezdeményezéshez. Minden helyi pénznek forintalapú fedezete van a bankban, így bármikor visszaváltható. Jóval nagyobb forgási sebessége van, mint a forintnak. Cél, hogy az adott térségben a helyi vállalkozások nagyobb haszonhoz jussanak – mondta Leitold László a Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese.
Leitold László hozzátette, hogy a Kinizsi Bank örömmel áll a kezdeményezés mellé, hiszen a helyi bank a forgalomba hozatalnál és a visszaváltásnál elérhetőbb.

A kezdeményezéshez a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is csatlakozott, erről Markovszky György elnök tartott tájékoztatást. Elmondta, közös érdekük az önkormányzatoknak és a vállalkozóknak, akik ebben a térségben szeretnének megélni. Identitáserősítő szerepe is van a balatoni korona bevezetésének, mivel a szereplők összetartozni kívánnak, ezáltal a helyi piac erősödhet, mondta.

Balatonfüreden már régóta megfogalmazódott a helyi pénz bevezetésének gondolata, azonban egyedül még nem tudta bevezetni a város. Dr. Tárnoki Richárd, Balatonfüred jegyzője hangsúlyozta, hogy örömmel csatlakoztak a kezdeményezéshez. Pál Károly, Várpalota Város Polgármesteri Hivatalának városmenedzsere elmondta, hogy a turizmus erősödését látja ebben a kezdeményezésben, így ők is örömmel csatlakoztak a helyi pénz bevezetéséhez.

A balatoni koronát várhatóan 2012. januárig vezetik be az önkormányzatok.
 ..................................................................................................................
Az MNB kételkedik, egy nemrégiben megjelent tanulmányában kritikát is megfogalmaz a helyi pénzekkel kapcsolatban.

Az utalványnak számító helyi pénzek elterjedése marginális, és a nemzetközi tapasztalatok alapján nem is várható szélesebb körű elterjedésük, ezért nem jelentenek konkurenciát a forint­nak – közölte a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya. A jegybank ugyanakkor kezdeményezni fogja, hogy valamennyi utalványra – beleértve a helyi pénzeket és a mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendű meleggétel-utalványt is – egy­értelmű jogszabályok vonatkozzanak.

Jelenleg az utalványokra nem vonat­koz­nak az ügyfél- és fogyasz­tóvédelmi szabályok, az utalványok kibocsátására, kezelésére sincs előírás. Így nincs garancia arra sem, hogy az ügyfelek ne szenvedjenek kárt. Ráadásul gazdasági jelentősége miatt ez a kockázat jóval nagyobb a cafetéria-utalványok esetében, mint a helyi pénzt.
             http://www.veszprem.hu/veszpremieknek/hirek/gazdasagi-hirek/2204-balatoni-korona

A Helyi pénz nem csodaszer, viszont közösség erősítő .
Mérsékli a pénz elszivárgását .
VIDÉKRŐL A FŐVÁROSBA ,
keletről nyugatra , délről északra . 

Védjegyet létesít Kaposvár, a helyi termékek védelme érdekében.

2011.04.20 12:31:00 - MTI

Kaposvár-Védjegy 

Védjegyet létesít Kaposvár a helyben gyártott élelmiszerekre a helyi termékek védelme és gyarapítása, valamint a foglalkoztatás növelése érdekében. A programot pályázati pénzből - összesen 136 millió forintból - kívánja megvalósítani a város önkormányzata, a Kaposvári Egyetemmel közösen.

Az Új Széchenyi Terv kiírására néhány hét múlva benyújtandó pályázat alapját képező tanulmányt sajtótájékoztatón mutatta be Szita Károly (Fidesz) polgármester és Szakály Zoltán, a Kaposvári Egyetem Marketing és Kereskedelmi Tanszék vezetője.

A pályázatot egy helyi élelmiszerek értékesítését szolgáló üzlet megépítése mellett, a Kaposvár védjegy kialakítására, illetve a program népszerűsítésére, a helyi élelmiszerek fogyasztásának az ösztönzésére nyújtja be az önkormányzat.

A kaposvári élelmiszer gazdaság már ma is több mint ezer embernek ad munkát - hangsúlyozta a polgármester. A cél az - tette hozzá, hogy a minőségileg garantált helyi termékekből még többet értékesíthessenek a helyi feldolgozók, növelve ezzel a város számára kulcsfontosságú foglalkoztatást, egyúttal bővítve a minőségi terméket kínálatát.

Szita Károly közölte: a program részeként a Kaposvárral beazonosítható termékek - tej, méz, hús, vagy egyéb élelmiszer - eredetét és a minőséget védjeggyel garantálják, az értékesítéshez pedig a felújított kaposvári piacon biztosítanak lehetőséget egy erre a célra épülő boltban.

Szakály Zoltán, a tanulmány készítője országos szinten egyedülállónak nevezte az önkormányzat elkötelezettségére, a Kaposvári Egyetem tudásközpontjára, valamint a patrióta gondolkodásra épülő kaposvári modellt, amelynek célja a város élelmiszer gazdaságának erősítése.

A program új lehetőséget jelent a kaposvári élelmiszeripar, illetve az itt élők számára - emelte ki a tanszékvezető tanár. Egy márkázott, Kaposvár védjeggyel ellátott - akár turisztikai szempontból is vonzó -, helyi élelmiszereket árusító üzlet már 200-250 termékkel gazdaságos lehet - vélte, hangsúlyozva: ehhez szükség van a helyi vásárlók megnyerésére is.

Magyar termék védjegyek

Érmék befektetési célra.

 Érmék befektetési célra

Ha Ön is tart a papírpénz és más befektetési formák esetleges elértéktelenedésétől, és pénzének egy részét hosszú távon biztonságban akarja tudni, a gyűjtői szempontokat meghaladóan is érdemes nemesfém érméket vásárolnia.

Alább bemutatjuk ajánlatunkat, és az e befektetési forma mellett (és ellen) szóló érveinket .


A nemesfémek tartása ősidők óta az értékmegőrzés legbiztosabb módja.

Nagyszüleinktől hallhatjuk a világválság, vagy a háború utáni hiperinfláció rémtörténeteit, amikor kiderült, hogy a papírpénz mögött nem áll érték. Az aranyláncokból levágott szemekért, ezüstpénzekért, vagy más nemesfém tárgyakért lehetett élelemhez, szolgáltatásokhoz jutni.

A világválság rémképét a média mostanában is naponta elénk vetíti. Az arany- és ezüstpénzrendszerek néhány évtizede (a múlt évezredben:-) történt megszüntetése óta a pénz értékét nem garantálja semmi, csak az ország gazdasági teljesítőképessége. Egy kisebb recesszió is romba dönti a részvények, befektetési alapok teljesítményét, a pénzünk vásárlóerejét.

Régebbi példát is szoktak említeni az elemzők: egy uncia arany árából 100 éve, 200 éve, és 500 éve is igen tisztességesen fel lehetett ruházkodni. Ma sincs ez másképp: aki ma 300.000 Ft-tal elindul ruhát venni (és persze nem csak BOSS öltönyben érzi jól magát), az nem fog télen fázni.

Aranyat vagy ezüstöt? Esetleg platinát?

Az arany nagy előnye: a befektetési érmék (azok, amelyek értéke legfeljebb 80%-kal haladja meg az arany napi árát) Magyarországon is ÁFA-mentesek. A nemesfémek közül befektetési céllal az aranyat keresik legtöbben, egy aranyérme napi áron mindig jól eladható.

Az ezüst befektetés előnye, hogy kisebb összegekért is vásárolható, jobban "osztható". Talán nagyobb kockázattal, de nagyobb növekedési potenciállal járó befektetés, egyes elemzők azt állítják, hogy alulértékelt az ezüst, és robbanásszerű értéknövekedés előtt áll. Ugyanakkor jobban ki van téve az ipari felhasználás változásainak, esetleg új lelőhelyek felfedezése miatti áringadozásoknak.  

A platina befektetési érmék viszonylag újkeletűek, kiadásukat a '80-as években kezdték. A jelentős ipari felhasználás (katalizátorok) miatt az aranynál jobban ki van téve a gazdasági konjunktúra hatásainak. Míg a válság előtt 1 uncia platina tőzsdei ára 2000 USD felett járt, a válság (és a csökkenő ipari kereslet) hatására 800 dollárra esett, 2011. februárjában pedig 1800 dollár fölött jegyzik (jóval drágább az aranynál). A platina érmék vonzereje ritkaságukban is rejlik: lényegesen kisebb sorozatokban készítik őket, mint az aranyérméket, így akár a nemesfém értékemelkedésére, akár a gyűjtői kereslet okozta értéknövekedésre spekulál valaki, jó befektetés lehet a platina.

Érmét, vagy rudat?

Az érméken kívül befektetési célra rudakat is gyárt pl. a bécsi állami pénzverde, több neves nyugat-európai gyártó 1 grammtól 1 kg-ig. Magyarországon készült szép aranyrudak is kaphatók, szintén ÁFA-mentesen.

Mi a rudak, tömbök helyett az érméket preferáljuk, szebbek, érdekesebbek, ismertebbek; szükség esetén könnyebben pénzzé tehetők bárhol a világon anélkül, hogy külön bevizsgálás költsége terhelné őket. Fajlagos (grammra leosztott) áruk megegyezik az érmékével, a legkedvezőbb árat persze a kilósnál érjük el. Utóbbit annak javasoljuk, aki több millió Ft-os, tábla csoki-méretű, oszthatatlan termék(ek)be fektetne...

Trendek a világ nyugati felén

Az USA-ban és a takarékos németeknél talán soha sem látott mértéket öltött a nemesfém-befektetés. Internetes fórumokon szakértők és kisbefektetők riogatják egymást a közeledő gazdasági világvégével, és vesznek is mindent, ami nemesfém, de újabban megjelent a réz, a bronz és a nikkel is érmék, és kisebb-nagyobb rudak formájában.

Sokan esküsznek a korábbi ezüsttartalmú tömegérmékre, Amerikában az 1965. előtti 90%-os ezüstpénzeket veszik napi áron, ezek mértékegysége az 100, 250, 500 vagy 1000 dollár névértékű (2,2 kg - 22 kg színezüst-tartalmú) érmés "zsák" (bag).

Németországban szintén zsákszámra lehet kapni a korábbi ezüsttartalmú hazai érméket, 1-2-5 kg színezüsttartalommal.
Nagyon fontos!

Az értékes érmék tartása biztonságos befektetés, de jelentős kockázattal jár. Bankunk fizetésképtelensége ugyan nem érinti otthon tartott nemesfémvagyonunkat, de ki vagyunk téve a besurranó tolvajoknak, rablóknak. Ezért:

- A legértékesebb darabokat tartsuk banki széfben. Ezek költsége havi 1 - 2.000 Ft-tól indul.

- Otthonra is vegyünk legalább egy szekrénybe szerelhető széfet (8-15.000 Ft), ami egy besurranó tolvajt megállít. Ha módunk van rá, falba építtessünk széfet, ezekre már biztosítást is lehet kötni.

- Minél kevesebben tudnak arról, mit veszünk, mit tartunk otthon, annál kisebb az esélye, hogy rossz fülekbe jut az információ. Mi az érméket mindig diszkrét csomagolásban küldjük, nem csörög-zörög, és a feladóból sem tudja meg senki, hogy érmeküldő cégtől származik.

http://shp.hu/hpc/web.php?a=ezustpanda&o=befektetesi_ajanlataink_9Gj